A Pásti Utcai Zsinagóga udvarán -Holokauszt-emlékhely Debrecenben
A Pásti Utcai Zsinagóga udvarán -Holokauszt-emlékhely Debrecenben
Debrecen város közgyűlése méltó emléket kíván állítani a holokauszt debreceni áldozatainak. E szándékát a testület 2010 augusztusában – 205/2010. (VIII. 19.) Ö.h. számú határozatával – nyilvánította ki.
A tervek szerint a Pásti Utcai Zsinagóga udvarán nem pusztán egy emlékmű felállítására kerülne sor, hanem egy olyan emlékhely kialakítására, amely – kifejezve a holokauszt tragédiáját – szellemiségében és formájában méltó és alkalmas arra, hogy ott kegyeleti megemlékezéseket, rendhagyó iskolai foglakozásokat, közösségi rendezvényeket tartsanak.
A holokauszt-emlékhely komplex tervét meghívásos pályázat keretében a Debreceni Egyetem Műszaki Kara Építészmérnöki Tanszékének mesterképzésben részt vevő hallgatói készítették el. A pályamunkákat zsűri minősítette. Tagjai: Kósa Lajos polgármester, dr. Papp László alpolgármester, Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke, Shmuel Faigen rabbi, prof. Puhl Antal DLA egyetemi tanár, tanszékvezető (a Debreceni Egyetem Műszaki Kara Építészmérnöki Tanszéke), Kovács Péter DLA főiskolai docens (a Debreceni Egyetem Műszaki Kara Építészmérnöki Tanszéke), Sugár Péter DLA (a Budapesti Műszaki Egyetem Középület-tervezési Tanszéke) és dr. Kukla Krisztián a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ igazgatója voltak. A zsűri a 14 pályamű közül 7-et talált érdemesnek a bírálatra, s a legsikeresebb 4 pályamunkát díjazta. Ennek pénzügyi fedezetét – összesen 450.000 forintot – a város önkormányzata biztosította. A 180.000 forintos fődíjat tervével Nagy Marianna nyerte, míg az egyenként 90.000 forinttal díjazottak Iszály Anna, Lente Kálmán Artúr és Nyitrai Csaba lettek.
A tervpályázat díjazottjai 2014. január 9-én a Debreceni Zsidó Hitközség székházában vették át a díjakat.
Az előzetes becslések szerint az emlékhely megvalósítása 20 millió forintot igényel, amelyet Debrecen önkormányzatának 2014. évi költségvetésébe szükséges betervezni. Az emlékhely ünnepélyes felavatására a Magyar Holokauszt Emlékév megemlékezéseinek keretében, a jelenlegi elképzelések szerint 2014 áprilisában kerülne sor.
A díjak átadása és a szakmai értékelés után Heller Zsolt beszélt a 2014-ben rendezendő kulturális programokról melyek közt több különlegességgel is szolgálnak majd a szervezők.
Horovitz Tamás elmondta:
„A Debreceni Zsidónegyed megújulásán túl egy régi adóság rendezésére is sor kerül áprilisban. A második világháborúban elpusztított debreceni zsidóság számára eddig nem készült méltó memento. Ahogy időben távolodunk, a második világháború eseményeitől úgy változik az emlékhely célja és feladata.
Hosszú évekre nyúlik vissza az Önkormányzat és a hitközség egyeztetése ebben a témában. Több alternatíva is felmerült az emlékhely színhelyéül: Hal-köz, Kápolnási utca, Pásti utca. A helyszíneket megvizsgálása és mérlegelése után a legideálisabb megoldást sikerült választani. Megtaláltuk az emlékhely igazi helyét a Pásti utcai zsinagóga környezetében. Azt gondoltuk, hogy a helyszín kiválasztása nagyon fontos és meggondolt munkát igényel, mivel évtizedekre meghatározzuk a jövőt az emlékhely helyszíne kapcsán.
Az emlékhely kialakítása nemcsak egy szűk keresztmetszetében értelmezett feladat volt számunkra, hanem egy igazi koncepció, amely a terület későbbi kiépítését és hasznosítását meghatározza. Fontosnak tartottuk és tartjuk, hogy Debrecen belvárosának a Pásti és a Bajcsy Zsilinszky utcák által meghatározott területe illeszkedjen a városfejlesztés koncepciójához, de ugyanakkor megjelenítse és idézze a Holocaust előtti állapotot.
A munka során egy nagyon szoros együttműködésben alakítottuk ki álláspontunkat. Polgármester úr és Alpolgármester úr által képviselt koncepcióval, amelyet kuriózummá tette az a talán országosan is egyedi megoldás, hogy bevontuk a Debreceni Egyetem Műszaki Karának neves építészeinek vezetésével az építészhallgatókat is. Számunkra is meglepő volt, hogy a fiatalok milyen lelkesedéssel és lendülettel nagyon komolyan vették ezt a feladatot, mely meg is látszik a végeredményen is.
Reményeim szerint ezen emlékhellyel is hozzájárulhatunk azon ahhoz, hogy soha többé ne kelljen a holokauszt és a holokauszthoz hasonló borzalmaknak emléket állítani Magyarországon.”
Debrecen, 2014. január 9.
