hírlevél 13-12-19 (gyermekoktatás, hagyomány, ima, blog, pihenés, stb)

Szeretnénk valami olyat csinálni és adni, ami tartós értékként marad meg a gyerekeknek.

Tapasztaltuk, hogy a péntek esti időpont sajnos nem igazán alkalmas erre, hiszen a gyerekek ekkorra már fáradtak.

Éppen ezért gondoltuk, hogy a szombat délelőtt jóval alkalmasabb időpont hogy a gyermekoktatásra.

Amíg a szülők fent imádkoznak addig a gyermeke egy órán keresztül (10.30-11.30) tanulnak, játszanak, énekelnek és imádkoznak.

Nagyon fontos lenne, hogy a gyerek folyamatosan részt venne ezeken a tanulásokon, ugyanis a cél az, hogy szépen lassan felgöngyölítsünk majd’ minden történetet, ami a Tórában van.

Tervezett menete az oktatásnak:
10.30-tól:

– reggeli gyerek-ima
– adott téma feldolgozása, történet elmesélése, ezzel kapcsolatos játékok, beszélgetések, daltanulás.

Egy kis ízelítő az elkövetkező 2 hónapból.

Dec. 21- Teremtés-mi köze a teremtésnek a szombathoz!

Dec. 28: Édenkert- Mit tettél volna ha az Édenkertbe lettél volna.
Jan. 4: Káin és Ábel. Mitől gyűlölheted saját testvéred?
Jan. 11:Noé bárkája. Te felszálltál volna ha hív Noé?
Jan. 18: Bábel Tornya: Építsünk tornyot…De miért?
Jan. 25: Ábrahám elindul. Kivel, hová, mikor és miért? Ismerkedjünk Izrael térképével!
Febr. 1 : Ábrahám, Sára, Hágár, Ismael: amikor egy történet akkor is szép ha nem
Febr. 8: Ábrahám és Lót: a szeretet mindig kiszabadít
febr.15: Az ígéret. Nem nevettem, de nevettél, nem nevettem….
Febr. 22: Izsák „feláldozása”: Hogyan add oda azt, ami a legfontosabb.

Mint fentebb látják, a tanulások során egyrészt helyre tesszük a gyerekekkel a sok-sok nevet és történtet, amelyek a Tórában vannak, másrészt térképen is folyamatosan követjük hőseinket, merre járnak, kivel találkoznak, hol telepszenek meg.

Az esztendő során egyrészt a történeteket ismerjük meg, másrészt meg elindulunk a zsidó ünnepeke és szokások végtelen kincsestárának..

A cél: a tartalmas oktatás megvalósítása és a gyerekek megismertetése a zsidó hagyományokkal.

Amennyiben a gyerekeik részt vesznek a tanuláson, esetlegesen jelezzék vissza nekünk, hogy tudjunk kapcsolatot tartani, és ezzel párhuzamosan folyamatos segítséget is szeretnénk kérni Önöktől / Tőletek, mert csak úgy megvalósítható ez a program, ha a szülők támogatását élvezzük.

köszönjük! – Emese & Zoli (a program pdf-ben mellékelve)

Smot hetiszakasz:
Bár csak egy könyvet lépünk, múlt héten első – most második, ám ennél sokkal több
Az első könyv (Brésit) — az alapozás. Az ősatyák történetei, általános alapelvek, amivel a Teremtő szeretné, hogy a világnak jobb legyen.
Ő átadta a patriarcháknak a tudást, az ismeretet, ám nem zárta be egy palackba, és így mindenki számára nyilvánvaló alapelveket olvasunk, amik – elvileg – egy szép emberiséghez, egy szép világhoz vezethet(né)nek

Ám a második könyv, az Exodus – már nagyon zsidó könyv
Mózes a törvényadó élete, maga a törvény élete.
Most Mózes személyéről szeretnék pár szót szólni…
A találkozása Istennel (égő csipkebokor) háááát…. igen fontos pillanat volt az életében…
Mindezek után Mózes tiltakozik, és mondta az Örökkévalónak:

„Kérlek, Uram,
1.     nem vagyok én a szónak embere sem tegnapról sem tegnapelőttről, sem amióta te szóltál szolgádhoz, hanem
2.     nehéz ajkú és
3.     nehéz nyelvű vagyok én.
Mi?????
Miért nem akar vezető lenni???

Miért nem akar hatalmat???
Szerénység??? Félelem?
Az évszázados kommentárok mellett most nézzük meg más szemszögből!

Nézzük meg, hogy mit NEM mondott Mózes?
1)
„nem vagyok én a szónak embere” –
Azaz a tettek embere vagyok!
pont ez az amit látunk, mikor kiment Mózes a testvérei közé, és látta, hogy a rabszolgatartó ver egy zsidót.

Mózes elég határozottan kezelte a helyzetet.

Erővel – és nem diplomatikusan. Megölte az egyiptomit.
2)
„nehéz ajkú (lassú beszédű)”
Azaz én az őszinteség embere vagyok, és a tapintatos viselkedés nem mindig az enyém.

Amikor Mózes másodszor ment ki és látja a két zsidó veszekedni, ahelyett, hogy megpróbálná békés úton megoldani a konfliktust, pl: megkérdezné:

„Segíthetek? Mi a probléma?”
Mózes mit csinál? – Rákiált:

„Miért ütöd, felebarátodat????”
Amikor határozottság kell, akkor ő nem mindig diplomatikus – szavakban sem…
3)
„nehéz nyelvű vagyok én.”
Azaz Mózes az érzés és az érzelmek embere volt, éppen ezért többször hibázott is…
—–
Látjuk Mózes nem volt a szavak embere, de sohasem állította magáról ezt.
Ha a szép szavakról van szó, az a politikusok és az üzletemberek erőssége legyen.

A zsidóság első prófétájára sokszor nem ez a jellemző.
Ő inkább tesz, inkább őszinte, inkább érzelmek vezetik.
A zsidóság legnagyobb tanítójától ezeket is megörököltük.

Pontosan tudjuk, hogy a zsidóság sohasem lett volna képes túlélni a történelmet édes beszéddel vagy győzködéssel, hiszen a szavak csak az utat jelölhetik ki számunkra.

A szavakban – a Tóra szavaiban élet van, amik meghatározzák a létünket és a jövőnket biztosítják.

És Mózes a szavakból tetteket varázsolt.
Amikor azt mondtam, hogy a második könyv a mi könyvünk, erre értettem.

Mózes a törvényadó élete, az maga a törvénynek élete,
Azon zsidó érzelmeknek kell, hogy vezessenek bennünket, amelyek a Tóra alapelveire szavaira épülnek, és a saját emberségünkkel töltjük meg a néma betűket.

——— sábbát

Edler Eszterrel – a TEV-ről – közösen írt sok vitát kiváltó cikkünk itt található:

Bodnár válasza meg itt:
http://tev.hu/tett-es-vedelem-alapitvany-tett-es-vedelem-ideje-a-hallgatasnak-es-ideje-a-beszednek/

Bár a nevünket – és sem a blog nevét, sem a linkjét nem írta ki, csak a lelki állapotunkra tett célzást… Ám a gentlemen’s agreement alapján mi ideírjuk nevét és a válaszának megtalálhatóságát.