Október 23 – 26 között harmincadszor rendezték meg a PDN PhotoPlus Expo 2013 Kiállítást és Konferenciát New Yorkban, Észak-Amerika egyik legjelentősebb rendezvény-központjában a Jacob Javits Centerben. Helyszíni tudósítónk jelenti.
A mai napon zárult, három napos kiállítás és négy napos konferencia alkalmával több mint háromszáz kiállító mutatta be termékeit, több mint kilencven szemináriumot hallgathattak meg a résztvevők, ahol az előadások mindegyike az oktatás, a továbbképzés céljait szolgálta. A PDN PhotoPlus Expo 2013 Kiállítás és Konferencia, a PDN, a Photo District News fotómagazin, az esemény szervezői szerint a legnagyobb fotózási és képalkotási show Észak-Amerikában. A rendezvényen – a zárást követően közölt, de még nem végleges számítások szerint – több mint 24.000 profi fotós és a fotózás iránti rajongó vett részt.
“Adjunk tiszteletet a múltnak, képzeljük el a jövőt”
A PhotoPlus Expo 2013 Kiállítást és Konferenciát idén harmincadszor a fenti mottó jegyében rendezték meg. A jubiláló rendezvény központi témája az oktatás, a folyamatos továbbképzés lehetőségének megteremtése volt.
A szervezők a PhotoPlus Expo 30. évfordulóját arra kívánták felhasználni, hogy egy, a világ fotózására vetett nosztalgikus pillantással kinyilvánítsák tiszteletüket az elmúlt harminc év elött, de fontosnak tartották, hogy a résztvevők figyelmét ráirányítsák a legújabb technológiákra, az új alkalmazásokra, az új üzleti stratégiákra.
Az esküvői fotózástól a világűrig
A szemináriumok sorát október 23-án az “Esküvői fotózás Egyeteme” elnevezésű rendezvény nyitotta meg. Az Esküvői és Portré-fotográfusok Nemzetközi Szövetsége (Wedding & Portrait Photographers International) által szervezett szeminárium- sorozat alkalmával a gyermek, a portré, a divat és az esküvői fotózás kérdés körében nyújtottak magasszintű továbbképzést a résztvevő fotósok számára.
A szemináriumokon a fotózás szinte minden témája felmerült. Természetesen az egyik fő téma a technika, a fotózás technológiája volt, de szó esett a fotózás produceri feladatairól, a fotózással kapcsolatos marketing kérdésekről is. Az előadások sorában az egyik legérdekesebbnek az egyik amerikai űrhajós – Donald Pettit – előadása tűnt, amelynek témája, hogyan készültek fénykép felvételek a nemzetközi űrállomáson.
Szemináriumok – előadások – továbbképzés
A PhotoPlus Expo 2013 több mint kilencven szemináriumának résztvevői, az előadók és a hallgatók egyaránt számos érdekes megállapítást tettek a prezentációk, a gyakorlati bemutatók, a beszélgetések, a viták során. Ezekből álljon itt néhány érdekesebb megállapítás:
- “Első a vízió, a technika csak utána jön!”
- “Bár nagyon fontos a szakmai – elméleti – tudás, de a szakmai gyakorlat fontosabb!”
- “Magam fotósként dokumentarista vagyok, nem játékfilmes”
- “A portréfotózás lényege számomra, hogy minden fotóalanynak személyisége van, a fotós feladata, hogy ezt felfedezze.”
- “Felejtsd el a “csíz” fotókat! De azért a “smile”, az fontos.”
Magam végighallgatva ezeket a vitákat azt szűrtem le a magam számára, hogy vége annak a fotózási stílusnak a nagyvilágban, amit Magyarországon “mosoly albumnak” szoktak szakmai körökben nevezni. Ugyanakkor világosan látni lehet, hogy még nem jött el a természetesség kora. Még sok u.n. beállított képet látni, főként az esküvői fotóiparban, de a gyermekfotók között is, azonban az világosan látszik, hogy a jövő a “természetes” fotózásé lesz, ahol nem lesznek beállított képek, ahol a fotó alanya saját magát úgy mutathatja meg, ahogyan valójában látszik. Persze a fotósok sok mindent meg tudnak tenni, például a ráncok eltüntetését, az alakok jobb kiemelését, s sorolhatnánk a pozitív manipulációs technikákat. Ezekről is szó esett a szemináriumokon, s a gyakorlati bemutatókon. Például tudta-e Ön kedves olvasó, hogy a lábujhegyre állított fotoalanynak jobb lesz ettől az alakja? Egy gyakorlati bemutató ezt is bebizonyította.
Hallgatva a vitákat, a következtetések között számomra egyértelművé vált, hogy a portéfotós számára a legnagyobb kihívás, a legnehezebb feladat pszichológusnak lenni, s csak utána fotográfusnak. Ugyanis a legfontosabb megtalálni azt a közös hullámhosszt, amin aztán együtt rezeghet a fotós és a fotó alanya. Megtalálni a közös megértést, az a fotós számára pszichológiai feladat,s csak utána következhet a fotós fotószakmai tudása. Ehhez a fotó alanyával a fotózás közben állandóan beszélgetni kell tudni, oldani kell tudni a fotóalany feszültségét, mivel a kamera látványa számára komoly feszültség forrása lehet.
A viták során olyan fotó-gyakorlati kérdésekről is szó esett, hogy a profi fotósok egy-egy sorozat kép elkészítésekor hányszor kattintanak, s abból hány felhasználható fotó lesz a végeredmény. Az egyik profi fotós elmondta, hogy a gyermekportré sorozatok esetében átlagban 300-szor kattint, ebből használható fotó mintegy hatvan darab lesz, azonban a gyerekről készülő fotóalbumba csupán kb. 25 kép kerül be.
Ugyancsak érdekes volt azt hallani, amikor az egyik profi fotós saját munkagyakorlatát mutatta be. Azzal kezdte gyakorlati bemutatóját, hogy “a jó marketing titka, a korrekt információ”. Ügyfeleit, a modelleket kizárólag a Facebookról toborozza. Elmondta, hogy kizárólag amatőr fotómodellekkel dolgozik. Olyan modelleket keres és talál szép számmal a Facebook-on, akik saját magukról szexi fotókat szeretnének. Profi fotósként ezekről a modellekről nem szexuális, hanem szenzuális – azaz érzéki – fotókat készít. Ezektől az amatőr modellektől természetesen nem kívánja meg, hogy tudják, hogyan kell pózolni. Fotósként ő állítja be a pózokat, hogy azok minél pozitívabban mutassák be a foto alanyát. Állítása szerint a profi fotóhoz profi sminkre van szükség. Ezért az amatőr modellekhez profi sminkeseket alkalmaz. Egyik fő mottója: “soha nem mondom, hogy én”, ami azt jelenti, hogy nem azt szeretné hangsúlyozni, hogy ő fotósként mit szeretne, hanem, hogy a fotó alanya számára mi a jó, mi az előnyös, mitől lesz szép a kép.
A Social Media a fejlődés motorja
Az elképesztő nagy fejlődés elképzelhetetlen lenne a social media, különösen a Facebook nélkül, amelyről elmondható, hogy ez a világ ma legnagyobb fotoarchívuma. A társadalmi média világában – a fotózás szempontjából – a Facebook-ot sorrendben a Twitter, a Pinterest (holtversenyben) és az Instagram követi.
Egy forrás szerint 2012-ben 380 billió fénykép került feltöltésére az internetre. Ebből a Facebookra naponta 300 millió fotót tölt fel a több mint egy milliárd felhasználó, és egy billiót az Instagramra töltöttek fel.
A konferencián helyet kaptak a fotózással kapcsolatos jogi és etikai kérdések is. Egy jogász több olyan esetet is megemlített, ahol a fotós engedélye nélkül használtak fel fényképfelvételeket. Ezekből persze peres ügyek lettek. Egy újság szerkesztője ehhez hozzátette, hogy sokszor főként a social media oldalain lehet találkozni ilyen eltulajdonított fotóval.
Ennek a szemináriumnak a végső tanulsága nagyon fontos: “tudomásul kell venni, hogy az információ nincsen ingyen!” A jogász mindenkinek a figyelmébe ajánlotta a Twitter, a Pinterest és az Instagram által kidolgozott alapelveket.
Ugyanezen a szemináriumon egy marketing szakember kifejtette optimista véleményét. Azért látja a helyzetet optimista módon, mert a tendencia az, hogy egyre több “telefon-fotó” fog készülni a világon. Ezeket a képeket nemcsak a social mediában láthatjuk majd, de a hivatásos sajtó is felhasználja a lapok, oldalak, tv-műsorok készítése során.
Eseménynaptár – telefonalkalmazással
Korábban, hosszú időn keresztül aktívan foglalkoztam marketingkommunikációval. Ezen belül számtalan konferencia és kiállítás megszervezésében vettem részt. Ezeknek az általában három-négy napos eseményeknek nagyon sok esetben készítettünk un. Agenda-t, azaz eseménynaptárt. Ezek nyomdai úton előállított , a rendezvény legfontosabb információit tartalmazó naptárak voltak, ahova a konferencia , vagy kiállítás résztvevője, látogatója beírhatta, hogy mikor milyen ,eseményen, például szekció-ülésen szeretne részt venni.
Ez különösen a sok résztvevős, több szekció és plenáris üléssel, sok kiállítós, több helyszínes, nagyobb rendezvényeken volt hasznos. Hiszen a résztvevő így könnyen tarthatta nyilván találkozóit, s nem felejtette el az ülések időpontját, helyszínét.
Ez a hasznos eszköz a mai világban is népszerű, csakhogy míg korábban ezek az eseménynaptárak nyomdai úton készültek, addig ma az okostelefonok világában egy egyszerű az okostelefonra letölthető applikációk formájában jelennek meg. Igy történt ez a PhotoPlus Expo és konferencia esetében is. Van ennek a megoldásnak sok előnye, de van hátránya is. Az előnyök között az első, hogy az igy, a résztvevőkhöz eljuttatott eseménynaptár , a rendezvény szervezői által állandóan frissíthető. A mai telefonalkalmazással eljuttatott agenda nemcsak a legfontosabb információkat, időpontokat, helyszíneket, s például a kiállítás standbeosztását tartalmazza, de mert interkatív, ezért a rendezvényszervezője és a résztvevő közötti kétirányú kommunikációra is alkalmas.
A szervezők “üzenőfüzetként” alkalmazhatják, számos fontos információjukat egyszerűen üzenetként juttathatják el az esemény résztvevőihez. Persze a résztvevők könnyen rákereshetnek az esemény adatbázisában az őket érdeklő információkra is.
Az előnyök között említhető az interaktív térkép. Az okostelefon képernyőjén megjelenített térkép megmutatja, hogy éppen hol áll a telefon használója, s könnyen megjeleníthető az útvonal, ahogyan a keresett kiállítási stand elérhető.
Ennek az okostelefonos alkalmazásnak van azonban hátránya is. A régebbi típusú okostelefonokon ez az alkalmazás egy kicsit lassúnak tűnik. Erre felkészültek a PhotoPlusExpo szervezői is. No meg arra is, hogy azért előfordul, hogy nincsen mindenkinek okostelefonja. Ezért ha az eseménynaptárt , ahogyan régen, ki nem is nyomtatták, de hogy a szekcióülések melyik teremben, s mikor kezdődnek, illetve hogy mely kiállító, melyik standon, hol található, azt azért kinyomtatva is átadták az esemény résztvevőinek.
A jövő persze az interaktív kommunikációé, az okostelefon-alkalmazásoké. Ezt bizonygatták a PhotoPlusExpo szervezői is, két dologgal is. Az egyik, hogy csak erre a négy napos rendezvényre külön okostelefonos alkalmazást fejlesztettek ki, de leginkább azzal, hogy az szervezők az újságírókkal már a sajtóakkreditációkor közölték, hogy ez az első olyan rendezvény, ahol nem lesz papíralapú sajtótájékoztatás!
Nem is volt! Az ilyenkor szokásos sajtó-kit (sajtó számára összeállított dosszié, amely a rendezvénnyel kapcsolatos összes fontos tudnivalót, s háttérinformációt tartalmazza) kizárólag CD-n, DVD-n, illetve pendrive-on állt rendelkezésre, valamint az akkreditált újságírók számára kiadott press release-eket e-mailben kapták meg a z eseményre akkreditált tudósítók.
A PhotoPlus Expo okostelefonalkalmazással eljuttatott eseménynaptára megvalósította a kétirányú kommunikációt, hiszen az alkalmazás egy online kutatást is tartalmazott. E keretében az okostelefonokon keresztül feltett kérdésekkel megkérdezték a szemináriumok résztvevőit, hogy az előadásokkal és az előadókkal mennyire, hogyan voltak megelégedve.
A fotótechnika seregszemléje
PhotoPlus Expo 2013 kiállításán a több mint 300 kiállító presztizskérdésnek tekintette, hogy felvonultassa a legfrisebb termékkínálatát.
A szervezők már a kiállítás tervezésekor úgy képzelték, hogy a szakemberek számára bemutassák a legfontosabb újdonságokat, amelyek a fotográfiai, a digitális és videó képalkotási iparágban elképzelhetőek 2013-ban.
A kiállításlátogatók számára tehát a lehetőség ily módon adott volt, hogy egy területen lássák át az iparág vezető gyártóitól az eszközök, a fotó-és képalkotási termékek és szolgáltatások kínálatát, mindent, ami a képrögzítéshez és színkezeléshez, a retusáláshoz és tároláshoz szükségesek. Nemcsak a kiállítás, a show, de a kapcsolódó konferencia, a szemináriumok is elősegítették a fotózás, video-és digitális képalkotás és gyakorlat jobb megismerését, hiszen világhírű szakemberek tartották az előadásokat, amelynek középpontjában élvonalbeli találmányok, digitális képalkotási termékek és technikák, szolgáltatások, valamint szoftverek álltak.
A több mint 300 kiállító között természetesen ott voltak a fotó-eszközök leghíresebb gyártói, pl. Canon, Nikon, Sony, Olympus, Tamron, Epson, Sigma, Fujifilm, Samsung, Leica, és még sokan mások. (S hogy sértődés ne legyen, a tudósító, a kiállítási standok méretének sorrendjében igyekezett felidézni, felsorolni a legnagyobb kiállítókat)
A tudósító, a számtalan megtekintett termék közül csupán egyet szeretne kiemelni. A tudósító választása teljesen szubjektív. A digitális fotózás elterjedésének a kezdetén az egyik úttörő a digitális tükörreflexes Canon volt. Ezt a vezető szerepet a CMOS képérzékelő technológiának köszönhette. A Canon minden új EOS modellje a fejlődés új foka volt. A felbontás növekedése, a nagy ISO-tartomány, mind meghozta a DSRL gépek között a vezető poziciót a Canon számára. Manapság olyan fényképezőgépeket ajánlanak a felhasználóknak, mint például a 70D típus, amelyik valójában egy középkategóriás SLR fényképezőgép, olyan szolgáltatásokat nyújt, mint a 20.2MP APS-C ‘Dual Pixel CMOS AF’ szenzor és a a beépített WIFI.
A tudósító nem szeretné az olvasót műszaki adatok felsorolásával fárasztani, de szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a digitális fényképezőgépek új típusai közül is kiemelkedik, az, amelyik olyan rázkódásmentesítéssel rendelkezik, amelyik azt is lehetővé teszi, hogy akár helikopterről, vagy akár gördeszkára szerelve is olyan képeket tud rögzíteni, hogy a készült fényképeken, vagy videofelvételeken nem láthatók a remegésből származó nyomok.
A tudósító a szemináriumok alkalmával olyan bemutatókat is megtekinthetett, ahol ezeket a kamerákat különleges rázkódásnak tették ki, s a videofelvételek, amelyek így készültek teljesen rázkódás mentesek voltak.
Elképesztő technikai fejlődés
Amíg korábban, a hagyományos fényképezés idején elképzelhetetlen volt, hogy a fénykép felvételeket a fényképezés helyszínén azonnal megnézhesse valaki, addigra ez ma már a egyértelmű követelmény. A képek azonnali megtekintéséhez elsőként a polaroid fényképezési technikát kellett feltalálni, de ennek minőségét a profi fotósok nem tartották kielégítőnek, tehát csak, mint ellenőrző technikaként használták.
Az egyik szemináriumon ezzel kapcsolatban az egyik résztvevő azt állította, hogy “manapság a digitális fényképezőgép önmagában szinte semmit sem ér, ha nincsen hozzá számítógép, laptop, notebook, vagy táblagép”. Ahogyan a hagyományos fotózási technika idején fotólaboratóriumokra volt szükség a fotónagyítások elkészítéséhez, manapság a számítástechnika nélkül az elkészült képeket megtekinteni sem tudnánk. Ez a kérdés az okostelefonok használatával még csak komplikálódik, hiszen bár az okostelefonok képernyőjén az elkészült fényképfelvételek megtekinthetők, de ezek ma még nem jelentenek többet, mint a polaroid technikai kezdetén a polaroid fotók. Ahhoz, hogy ezek a képek igazán jó minőségben élvezhetők legyenek, ahhoz megint csak számítógépekre, monitorokra és nyomtatókra van szükség. (S csak zárójelben jegyzem meg: az okostelefonok sem mások, mint számítógépek!)
Az elképesztő fejlődést és a fotó-film-video szakma integrálódását (összeolvadását) mutatja, hogy amíg korábban a videokamerákkal lehetett fényképfelvételeket is készíteni, addigra a mai korszerű digitális fényképezőgépek alkalmasak videófelvételek készítésére.Sőt egyes vélemények szerint akár jobb minőségű videófelvételek készíthetők az új DSLR típusú fényképezőgépekkel, mint a korábbi videokamerákkal. Ezt atényt az is bizonyítja, hogy a reklámfilm-iparban egyre több és több reklámspot készül digitális fényképezőgéppel.
Egy, még 2011-ben készített felmérés szerint a világ akkor legnépszerűbb digitális fényképezőgépe a Nikon volt, s a második helyen az iPhone4 végzett. Ezzel az okostelefonnal készült a legtöbb fényképfelvétel. S, mit hozhat a jövő? Bill Gates 2007-ben Davosban a Világgazdasági Fórumon tartott előadásában azt jósolta, hogy öt éven belül az internet és a televíziózás olyan házasságra lép, ahol interneten közvetített televízió-műsorokat fogunk nézni. Bill Gates jóslata bevált.
A PhotoPlus expo második napján, az egyik szemináriumon, Vincent Laforettől, egy Pulitzer-díjas francia-amerikai rendező és fotóstól az a jóslat hangzott el, miszerint “a jövőben nem televizíót, hanem okostelefont fogunk nézni”. Ilyen okostelefonokat fognak használni nagyon sokan a fotózáshoz is, hiszen már létezik olyan nagy felbontású okostelefon, amelyik felbontása 41mPx.
A tudósító csak megjegyezni szeretné, hogy az átlagos okostelefonok kamerái ma még általában csak 2mPx felbontásúak, azonban nem ritka a 3 – 5 mPx felbontású telefon sem. Az átlagos DSRL kamerák ma még többnyire 10 – 12 mPx felbontásúak. Persze a professzionális kamerák ennél nagyobb felbontással dolgoznak.
A fotográfia összetett szakma, sok ismeretet követel
Az elképesztő technikai, technológiai fejlődés mellett ne feledjük a fényképezés, a videókészítés mégiscsak az emberről, az embert körülvevő világról szól. A fotográfusnak, a videó-, a filmkészítőnek azt a világot kell bemutatnia, ami körülveszi. S, hogy hogyan mutatja be az őt körülvevő világot, az elsősorban nem technikai, hanem esztétikai, morális, művészeti kérdés.
Ez a konferencia és kiállítás is bizonyította, hogy a fotókészítés, mint szakma, a világ egyik legösszetettebb feladata. Az is bizonyítást nyert, hogy a fényképezés technikájának egyszerűsödésével, a digitalizálódással, az okostelefonok kameraként történő használatával, a social media elterjedésével mennyire általánossá válik, de az is bizonyítást nyert, hogy a professzionális fényképezés egy nagyon összetett szakma. A fotográfusnak nemcsak fotószakmai, technikai ismeretekre van szüksége, hanem a marketing ismeretére, szociológia, a pszichológia, a szociálpszichológia, az etika, a jog, a társadalom működésének alap ismereteire ugyanúgy, mint a sajtó, a műfajok, és végső soron a művészeti részterületek alapos ismeretére.
Nos mindezekről a kérdésekről esett szó PDN PhotoPlus Expo 2013 Kiállításon és Konferencián.
Érdemes volt részt venni az eseményen.
Kép/szöveg: Barát Tamás
CCO Magazin
