Kisebbségi Sajtófókusz
		t

 

ò  Roma kutatóközpont kezdi meg működését Budapesten – Roma kutatóközpont kezdi meg működését Budapesten. A munkacsoport feladatai közé tartozik a romák általános helyzetének elemzése, a helyzetüket javítani szándékozó közpolitikai célok megfogalmazása, valamint a támogatási források hatékony és célzott felhasználását biztosító elemzések készítése. Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, fideszes országgyűlési képviselő szerdán újságíróknak elmondta, hogy a kutatóközpont feladata az is, hogy elemezze a felzárkóztatás érdekében a kormány és az ORÖ által kötött keretmegállapodás eredményeit, valamint szakmai háttéranyagokat készítsen. „A központnak szakmai és erkölcsi küldetése is van Kelet-Közép-Európában” – hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy a magyar kormány cigánypolitikájáról hamis kép alakult ki Európában. „Magyarországon példaértékű modell működik: fejlett cigánypolitika és integrált fejlesztési program mellett van egy eltökélt kormányzat és van a cigányságnak egy törvényes képviselete” – mondta Farkas Flórián, hozzátéve, hogy a kormányfő nyíltan, „nem asztal alatt” felvállalja az ügy kezelését, és szerinte emiatt vádolják igaztalanul rasszizmussal. „A munkacsoport feladat az is, hogy ezekre a hamis feltételezésekre választ adjon” – jelentette ki (MTI)

ò  A kormány pénzt csoportosított át a határon átnyúló útépítésekre – A kormány 387 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el az idei költségvetésben, a Határon Átnyúló Együttműködési Programokból megvalósuló útépítési projektekre. Az erről szóló határozat a szerdai ‡Magyar Közlönyben jelent meg. A Határon Átnyúló Együttműködési Programokból megvalósuló útépítési projektekre eddig nem szerepelt előírás az idei költségvetésben (MTI)

ò  Századvég: célszerű újragondolni a jogalkotási tevékenységet – „A parlamenti működés megújításával összefüggésben célszerű a jogalkotási tevékenység újragondolása is” – olvasható a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elemzésében, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez. A közleményben utalnak arra, hogy „az Országgyűlés elnöke által az elmúlt napokban tett – és vitákat kiváltó – nyilatkozat szerint a jövőben érdemes újragondolni a törvényhozás és az alacsonyabb, rendeleti szintű jogalkotás közötti tehermegosztást„. A Századvég Alapítvány szakértői jelezték, hogy a következő parlamenti ciklus jelentős változásokat fog hozni, 2014-től csökken a képviselők száma, és főállásúak lesznek. „Az átalakuló parlament szakszerűbb és hatékonyabb működésével összefüggésben célszerű lehet a jelenleg „túlburjánzó” törvényi szabályozás alapos áttekintése és a túlszabályozottság megszüntetése” – írták. Kiemelték, hogy ezzel a hazai jogrendszer törvényi szintje megtisztulna a feleslegesen törvényben szabályozott rendelkezésektől, s a jelenleginél szerencsésebb egyensúly alakulhat ki az Országgyűlés és a kormány jogalkotási tevékenysége között (MTI)

ò  Gyurcsány és Fodor egymással azért összefog? – Ellenzéki együttműködés – Kerék-Bárczyval és Kakuk Györggyel erősít a Demokratikus Koalíció – „Nincs kizárva, hogy az MSZP-vel sikertelenül zárult egyeztetések után a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) együttműködési tárgyalásokat kezd a Fodor Gábor irányította Liberálisokkal” – értesült a Népszabadság. Gyurcsány Ferenc lapunk érdeklődésére azt mondta: egyelőre semmilyen hivatalos tárgyalást nem kezdtek a Liberálisokkal, de Fodor Gáborral érdemi és személyes beszélgetések már zajlanak (Nsz)

ò  Emléktáblát avattak Horn Gyula tiszteletére – Horn Gyula egykori lakóhelyén, az Újpest rakpart 11. számú ház falán leplezték le tegnap a közelmúltban elhunyt egykori miniszterelnök emléktábláját (Nszv)

ò  Rendeleti kormányzás: Kövér már visszakozik – „Nem diktatúrát építene, sőt, az ellenzék mozgásterét bővítené, ezt csak a hülyék és a rosszindulatúak nem értik” – így visszakozott Kövér László házelnök, aki minapi ötletét a rendeleti kormányzásról ma már csak „idézőjelek között” tartja fenn. A védekezéssel saját kormányát is kárhoztatta, mondván, „ma a törvényhozás túllép az optimális határokon” (Nszv)

ò  Nőtt a DK népszerűsége a szakítással – Egyes híradások szerint az MSZP-vel folytatott eredménytelen megbeszélés hatására valóságos belépési hullám indult meg a Demokratikus Koalícióban. A párt újbudai alapszervébe azonnal jelentkezett egy tag, a ma délelőtti kitelepülésen pedig hárman töltöttek ki belépési nyilatkozatot, és csatlakozott a párthoz Kerék–Bárczy Szabolcs is, akiről egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyire maradt kereszténydemokrata, és mennyire lett liberális. A DK elvszerű kiállásával létrejöhetne az Orbán-rendszer igazi ellenzéke, ha kétségbe vonnák az Orbán-rendszer törvényességét és az alkotmányos rend megdöntése miatt kezdeményeznék Orbán Viktor és bűntársai azonnali letartóztatását (Amerikai Magyar Népszava)

ò  A privatizáció elszámoltatását segítené a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet? – „Zajlik a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum személyi állományának véglegesítése, van olyan kutató, aki már adott le tanulmányt, decemberben nemzetközi konferenciát rendeznek, kiadványokat, írásokat jelentetnek majd meg” – írta a ‡Magyar Hírlap csütörtökön (HVG)

ò  „Miért kellene még egy SZDSZ, amikor az Együtt 2014–gyel már van egy?” – „Bajnai Gordonékkal már becsatornázták az egykori SZDSZ szavazóit az ellenzéki táborba, és leszerelték a liberális értelmiség kritikáit is, emiatt nincs szükség sem a Demokratikus Koalícióra, sem Fodor Gábor pártjára” – információink szerint ezt közölték az érintettekkel az MSZP vezetői hétfőn. Úgy tudjuk, arra is hivatkoztak, egy Fodorral vagy Gyurcsánnyal kötött megállapodás „belső feszültségeket” okozna (HVG)

ò  Cséfalvay: A válságnak politikai okai is vannak – A gazdaságstratégiáért felelős államtitkár szerint ma az adósságból finanszírozott jóléti állam van válságban (MNO)

ò  Kövér nyilatkozata: erősebb parlament vagy népköztársaság? – Napokra tematizálta Kövér László házelnök a belpolitikai közbeszédet a kormányzati jogalkotás mozgásterének bővítéséről az InfoRádióban tett nyilatkozatával. Az ellenzék lemondását követelte, a kormánypártok szerint viszont a szocialisták félreértették az Országgyűlés elnökét (InfoRádió)

ò  Németh Zsolt: El kell kerülni a katonai beavatkozást Szíriában – „Lehetőség szerint el kell kerülni a katonai beavatkozást Szíria ügyében, mert az súlyos problémákat okozhat” – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén (InfoRádió)

ò  Egyezményt írt alá a kolozsvári BBTE és a budapesti ELTE – Egyezmény született a kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) között két diplomás magiszteri képzésekre. A dokumentum aláírására négytagú delegáció utazott Budapestre, köztük Nagy László és Soós Anna, valamint Călin Rus rektorhelyettesek, illetve az egyetem rektora, Ioan-Aurel Pop. Az ELTE egyebek mellett román nyelv és irodalom katedrával is rendelkezik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) több mint ötven idegen nyelvű képzését ismerhetik meg egyébként az érdeklődők a nemzetközi képzések vásárán szeptember 16-án, Budapesten (Maszol.ro)

ò  Honosítás: túl a félmillión – Meghaladta a félmilliót azok száma, akik 2011. január 1-je óta az egyszerűsített honosítási eljárás keretében kérelmezték a magyar állampolgárságot, derül ki az allampolgarsag.gov.hu oldalon közzétett hivatalos adatokból. Szeptember eleji állapot szerint közülük több mint 430 ezren már le is tették az állampolgársági esküt (KISZO)

 

ò  Jöhet még kormányválság Verespatak miatt – A hét elején még úgy tűnt, teljes az egyetértés a kormányzó Szociálliberális Unión (USL) belül a verespataki ciántechnológiás aranykitermelés beindításáról előterjesztett törvénytervezet elutasításáról. Mára az ügy miatt már koalíciós válság is körvonalazódik (Nsz)

ò  Hans Heinrich Hansen: uniós szabályozásnak kell tükröznie az európai kisebbségek jogait – „Jövő héten várnak választ az Európai Bizottságtól a Nem vagy egyedül: egymillió európai polgár a sokszínűségért című európai polgári kezdeményezésre a romániai kisebbségek” – jelentette ki tegnap a marosvásárhelyi Bernády Házban megkezdődött kisebbségi szemináriumon Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, parlamenti képviselő, a szervező Dr. Bernády György Kulturális Alapítvány elnöke. A kétnapos tanácskozáson tíz hazai nemzeti kisebbség képviselteti magát, és jelen van az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke, alelnökei is. A szemináriumot idén is a Bernády Alapítvány székházában tartják, ahol tegnap délután kezdődött meg a kétnapos tanácskozás a Nem vagy egyedül: egymillió európai polgár a sokszínűségért című európai polgári kezdeményezés kapcsán, illetve az európai kisebbségek helyzetéről. A rendezvényt Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke nyitotta meg, aki üdvözölte a hazai nemzeti kisebbségek képviselőit. A szemináriumon a parlamentben jelen levő 19 kisebbség közül tíz képviseltette magát, és eljött a FUEN elnöke, Hans Heinrich Hansen, valamint a szervezet három alelnöke, de jelen volt a Maros Megyei Tanács alelnöke, Lokodi Edit, Marosvásárhely alpolgármestere, Peti András, Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ elnöke, Kelemen Márton, a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, és ott voltak a civil szervezetek vezetői is (Pro Európa Liga, Divers stb.). Borbély László hangsúlyozta, a FUEN és a dél-tiroli régió által támogatott európai polgári kezdeményezést beiktatták az Európai Bizottságnál (EB), és egy héten belül várható a válasz arról, hogy az EB elfogadja-e. Hangsúlyozta, jövő nyárig egymillió támogató aláírást kell összegyűjteni 7 európai országból, de pozitív jelzéseik vannak az európai kisebbségek részéről, ezért bízik abban, hogy sikerül. Borbély szerint fontos, hogy a kisebbségi problémák megoldásában legyen egy általános, uniós szintű elvrendszer, ne az egyes tagállamokra hárítsa ezt az EU. Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági válság miatt Európában – főként a fiatalok körében – nő a munkanélküliség, a nemzetállami retorika egyre inkább erősödik, és ilyen körülmények között a nemzeti, őshonos kisebbségek egyre inkább a perifériára szorultnak érzik magukat. „Síkra szállunk a nyelvi diverzitás érdekében, hiszen ez érték Európában, ugyanakkor nagyobb szerepet kell kapjon az EU régióbizottsága, a döntéseket közelebb kell hozni a polgárokhoz, átlátható, kevésbé bürokratikus Európát szeretnénk” – jelentette ki a FUEN elnöke (Népújság)

ò  Újraszerveződő ülését tartja a kisgazda és kisvállalkozó platform – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Alapszabályzatának, valamint a Szövetségi Állandó Tanács platformok újraszerveződéséről szóló határozatának értelmében az RMDSZ keretében működő platform, a Romániai Magyar Kisgazda és Kisvállalkozó Mozgalom szeptember 18-án tartja meg újraszerveződő ülését (Népújság)

ò  Kitüntetett háromszékiek – Magas magyar állami kitüntetéseket vehetett át nyolc erdélyi közéleti személyiség Zsigmond Barna Pál főkonzultól tegnap este a csíkszeredai főkonzulátus dísztermében (Háromszék)

ò  Párbeszédre várnak az európai kisebbségek – Kétnapos konferencia kezdődött szerda délután Marosvásárhelyen a Bernády Házban, amelyre a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány 14-ik alkalommal hívta meg a romániai nemzeti kisebbségek parlamenti, valamint civil képviselőit. Borbély László házigazda, az alapítvány elnöke köszöntötte a jelenlevőket, különlegesnek nevezve az eseményt, amelyet megtisztelt jelenlétével Hans Heinrich Hansen, a Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke is, illetve eljöttek a FUEN alelnökei is. A romániai kisebbségek részéről a magyarok mellett jelen van a horvát közösség képviselője, a görög, a tatár-török, ukrán, makedón, rutén, német, roma, az erdélyi magyar örmények képviselője is. A megyei önkormányzat részéről Lokodi Edit Emőke alelnök vett részt a rendezvényen, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke, Kelemen Márton, a megyei önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője, Szabó Árpád megyei tanácsos. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke most sem hiányzott, ahogy eddig egy szemináriumról sem. Borbély László a romániai sokszínűségre hívta fel a figyelmet, illetve arra a kisebbségi jogok védelmére vonatkozó európai polgári kezdeményezésre, amely nemrég fogalmazódott meg az RMDSZ részéről. Elmondta, hogy a nemzetiségi kisebbségek, a történelmi kisebbségek jogait védő, problémáit orvosoló törvény nem létezik az EU-ban, és az RMDSZ kapcsolatba lépett a FUEN-nel, amely 93 nemzeti kisebbséget számol az Unió államaiban (Maszol.ro)

ò  Nyilvánosságra hozzák a Verespatakhoz kapcsolódó dokumentumokat – „Nyilvánosságra hozzák a verespataki bányanyitással kapcsolatos, az elmúlt 14 év alatt született dokumentumokat” – közölte Victor Ponta (Maszol.ro)

ò  Verespatak: zsarolják Bukarestet a kanadaiak – Heves nyilatkozatháború dúl a kormányzó szociáldemokraták és a liberálisok között a verespataki bányaprojekt kapcsán, amelynek parlamenti visszautasítása egyáltalán nem tűnik bizonyosnak (Krónika)

ò  Románia kiterjesztené a könnyített honosítást – Módosítaná a román állampolgárság könnyített felvételét lehetővé tevő honosítási törvényt Eugen Tomac, a Traian Băsescu államfőhöz közel álló körök által alapított Népi Mozgalom Párt elnöke. A módosítás kiterjesztené a könnyített honosítás lehetőségét azon határon túli románokra is, akik, vagy akiknek az ősei korábban nem rendelkeztek román állampolgársággal. Tomac tegnap közölte, hogy a módosító javaslatot az RMDSZ-en kívül az összes parlamenti párt támogatja. A javaslat értelmében minden olyan, külhoni személynek, aki valamely román közösséghez sorolja magát, és ismeri a román nyelvet, jogában áll könnyített honosítást kérni, úgy, hogy nem költözik Romániába, és a román állampolgárság mellett az eredeti állampolgárságát is megtarthatná (Krónika)

ò  Vádat emelt a DNA Adrian Severin ellen – Vádat emelt tegnap az országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Adrian Severin, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője ellen (Krónika)

ò  Severin ellen vallottak az újságírók – A ‡Sunday Times újságíróinak vallomását is meghallgatta a DNA azon nyomozás során, amely végén szerdán befolyással üzérkedés miatt vádat emeltek Adrian Severin román szociáldemokrata párti európai parlamenti (EP) képviselő ellen (Krónika)

ò  A tárnában tüntetnek Verespatakon a bányászok – Miközben folytatódott a Szociálliberális Szövetség (USL) vezetői közötti pengeváltás a verespataki aranybánya kapcsán, tegnap mintegy 200 helyi bányász tüntetett a Gabriel Resources által tervezett beruházás jóváhagyása mellett. Közülük tizenöt vájár egy tárnába zárkózott be, és megtagadták, hogy a felszínre jöjjenek, amíg a kormányzó pártok és a parlament nem tér jobb belátásra, és nem hagyja jóvá az aranykitermelés elkezdését. Ugyanakkor kedden este is folytatódtak a ciántechnológiás aranykitermelés elleni tüntetések, amelyek immár tíz napja zajlanak országszerte. Crin Antonescu liberális pártelnök tegnap cáfolta, hogy Victor Pontával megtárgyalták volna ezt a kérdést az USL-ben, miután a kormányfő korábban kijelentette, hogy a liberálisok is ismerték a Verespatak-törvénytervezet részleteit (Szabadság)

ò  Folytatnák jövőben az észak-erdélyi autópálya építését – Kormányfői ígéret az RMDSZ-nek (Szabadság)

 

ò  Együttes erővel a város fejlődéséért – Zentán a város napján átadták a kitüntetéseket, kiállítás nyílt és megkoszorúzták a zentai csata emlékhelyét – A zentai csata 316. évfordulóján, Zenta város napján tegnap díszülést tartott a községi képviselő-testület, amelyen átadták a város legrangosabb kitüntetéseit. A díszülés után a Művelődési Ház kiállítási termében Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete megnyitotta a Hidak – Korok – Budapest című kiállítást, majd a Tisza-parton, a zentai csata emlékhelyén megkongatták a harangot, és a városnapi ünnepség résztvevői koszorút helyeztek el (Magyar Szó)

ò  Oktatásról szólt az MNT ülése – Csak november közepén zárják le a Várady kiválósági ösztöndíj-hitel pályázatot – A Magyar Nemzeti Tanács szerdai, harminchatodik rendes ülésén elfogadták a Várady kiválósági ösztöndíj-hitel pályázati felhívásáról, a pályázat lebonyolításáról és a kérelmek elbírálásáról szóló határozat módosítását (Magyar Szó)

ò  A parlamentnek is szerepe van az uniós tárgyalásokban – „Az uniós tárgyalásokban és az integrációban is kiemelkedően fontos helyen szerepel a Szerbiai Képviselőház” – nyilatkozta kedden Tanja Miščević uniós főtárgyaló. Szavai szerint az integrációra és a tárgyalások menetére nem létezik egy előre elkészített, bejáratott modell, hanem azt minden EU-hoz csatlakozni kívánó országnak magának kell elkészítenie (Magyar Szó)

ò  Konzuli nap volt Bácsföldváron – A VMDK bácsföldvári tagozatának a szervezésében kedden délelőtt Bácsföldváron negyedik alkalommal tartott kihelyezett konzuli napot Magyarország szabadkai főkonzulátusa. A szervezők a helyi közösség irodájában fogadták azokat, akik magyar állampolgárságért folyamodtak (Magyar Szó)

ò  Hivatalba lépett dr. Takács László vezetőkonzul – Dr. Babity János a külképviseleti választásokért felelős miniszteri biztos lesz – Magyarország Szabadkai Főkonzulátusán kedden ünnepélyes keretek között búcsúztatták dr. Babity János távozó vezetőkonzult és léptették hivatalba dr. Takács László érkező vezetőkonzult. A fogadáson a konzulátus munkatársain kívül a vajdasági magyarság közéleti és politikai képviselői búcsúztak el a vezetőkonzultól, és köszöntötték az új vezetőkonzult (Magyar Szó)

ò  Szerbia és Koszovó együttműködik az áramellátásban – Koszovóban a helyi áramszolgáltatónak fizetik az áramszámlát – Zorana Mihajlović energetikai miniszter keddi szabadkai látogatása során a napokban Brüsszelben folytatott tárgyalások eredményeiről is beszámolt. Mint mondta, összesen 16 hosszú tárgyalást folytattak le az energetika témájában (Magyar Szó)

ò  Vajdaság értékei az egész világ számára – A tartomány kulturális örökségéről szóló angol nyelvű monográfia bemutatója Újvidéken – Vajdaság kulturális öröksége c. angol nyelvű könyv bemutatójára került sor hétfő este Újvidéken a báni palota díszcsarnokában. Az említett könyv egy részletes monográfia Vajdaság kulturális értékeiről, 2008-ban adták ki először szerb nyelven, és most átültették angol nyelvre (Magyar Szó)

 

ò  Nemzetiségi választói névjegyzék: már a nyilvános vita fázisában a módosítások – A nemzetiségi választói névjegyzék, ennek kezelése, elsősorban pedig a névjegyzékre való felkerülés szabályai a múltban számtalan problémát okoztak, ezek elkerülése miatt a két őshonos nemzetiség vezetői az elmúlt hónapokban több ízben tárgyaltak az illetékesekkel. A választói névjegyzékről szóló törvény módosítása jelenleg már a nyilvános vita fázisában van, várhatóan november folyamán kerülhet a parlament elé (Népújság, Lendva)

ò  Önkormányzati reform: 212 helyett csak 120 község maradna, a Muravidéken mindössze nyolc – Gregor Virant illetékes miniszter az önkormányzati reform bejelentésével a napokban is felborzolta a kedélyeket. A terv szerint a 212 szlovéniai községből 120 maradna, a Muravidéken a jelenlegi 27 helyett mindössze nyolc. A kritérium az 5 ezer lakos lenne. A tárgykört megvilágítottuk a nemzetiségileg vegyesen lakott községek polgármestereinek szempontjából is. A valamivel több, mint 11 ezer lakosú Lendva Község, mely egyben a muravidéki magyarság központja, a javasolt közigazgatási változások után is önálló község maradna – Moravske Toplicével együtt –, míg a kétnyelvű községek közül Dobronak, Hodos és Šalovci elveszítené a községi státuszt (Népújság, Lendva)

ò  „Az új óvoda a bizakodás projektje” – így fogalmazott Alojz Glavač, Moravske Toplice Község polgármestere Ivancin szeptember 7-én, a község 17. ünnepén. Ez alkalomból a felújított régi iskolát adták át, s kiosztották a 2013-as községi elismeréseket is – képünkön a díjazottak (Népújság, Lendva)

 

ò  Külföldi bevándorlók előnyben a szlovákiai nyelvhasználat terén – Az új műsorszórási törvény kivételt adna a Szlovákiában élő külföldiek számára sugárzott műsoroknak, viszont továbbra is korlátozná a kisebbségi nyelveken való sugárzást. Híd-siker: megtárgyalja a javaslatot a kisebbségi bizottság is (Bumm.sk)

ò  Ellenzék: Fico viseljen felelősséget az SPP-ügyért – Az ellenzék szerint Robert Fico kormányfőnek kellene felelősséget viselnie a Szlovák Gázművek visszavásárlása kapcsán kialakult botrány miatt (Hírek.sk)

ò  Solymos: diszkriminatív a kulturális tárca indítványa – Második olvasatba utalta mai ülésén a parlament a sugárzásról és továbbközvetítésről szóló törvény módosító javaslatát. Solymos László, a Most-Híd frakcióvezetője diszkriminatívnak tartja az indítványt, és annak átdolgozását javasolta (Hírek.sk)

ò  Mégsem büntetik meg Hlinát? – Valószínűleg nem bünteti majd meg a parlament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottsága Alojz Hlina független képviselőt, aki múlt héten az ülésteremben rátámadt Anton Martvoň kormánypárti honatyára (Hírek.sk)

ò  Kaliňák: nem öncélú a választási törvény módosítása – „Az Irány-Szociáldemokrácia nem saját céljai érdekében kívánja módosítani a választási törvényt” – jelentette ki Robert Kaliňák belügyminiszter az indítvány parlamenti vitája során (Hírek.sk)

ò  Megyei választások: Maňka szópárbajra hívta Kaníkot – Vladimír Maňka, Besztercebánya megye elnöke nyilvános vitára hívta ki riválisát, Ľudovít Kaníkot (Hírek.sk)

ò  Robert Kaliňák: A választási törvény módosításával a kis pártoknak szeretnénk kedvezni – Ha elfogadja a parlament a választási törvény módosítását, újra érvénybe lép a 48 órás kampánycsend (Paraméter.sk)

ò  A kisebbségi nyelvű adások nem veszélyeztetik az államnyelvet! – A parlament a rádiós és televíziós szolgáltatást szabályozó törvényt szeretné módosítani, a Híd tiltakozik (Paraméter.sk)

ò  Kötelezően feliratozott adások – Hiába Brüsszel tiltakozása, a kormány továbbra sem engedélyezi a kizárólag kisebbségek nyelvén sugárzó tévé- és rádióadók működését. A sugárzásról és a továbbközvetítésről szóló jogszabályt tegnap fogadták el a képviselők első olvasatban (Új Szó)

ò  Fejenként 32 centbe kerül az EP-kampány – Tegnap kezdetét vette a jövő évi európai parlamenti választáson való részvételre buzdító központi kampány. Ez a vártnál jóval olcsóbb lesz, a parlament 16 millió eurót fog rá elkölteni, ami annyit jelent, hogy az Európai Unió állampolgárai fejenként 32 centtel járulnak hozzá (Új Szó)

 

ò  Nem népszerű a nagy testvér – Ukrajna lakosságának csupán 22 százaléka jellemezte Oroszországot a „testvéri” jelzővel a Research and Branding Group még augusztusban készült felmérése szerint (TiszaNews)

ò  Idén lesz az utolsó katonai sorozás Ukrajnában – Ősszel lesz Ukrajnában az utolsó sorozás, amely után az országban kizárólag szerződéses katonák fognak a tervek szerint szolgálatot teljesíteni (TiszaNews)

ò  A döcögő második: így látja a főszakember… – Az idei tanévnyitón több iskola igazgatója is megoldásra váró problémaként említette a második idegen nyelv bevezetését. Egyrészt nehéz a választás, másfelől pedig a tanerőt és könyveket is biztosítani kell. Mi a helyzet a megyében? A kérdéssel Marjana Kljaphoz, a megyei oktatási és tudományos főosztály vezetőjéhez fordultunk (KISZO)

ò  Új gázszerződést kötött Ukrajna a német RWE vállalattal – A Naftohaz ukrán állami gázvállalat új megállapodást kötött az RWE német gázszállító céggel (KárpátInfo)

ò  Partnerségi viszonyt alakítana ki Ungvárral a svédországi Helsingborg – Szeptember 6-án küldöttség érkezett Ungvárra a svédországi Helsingborgból (KárpátInfo)

 

ò  A veszélyeztetett nyelvek védelméről szavazott az Európai Parlament – „Nagy többséggel fogadta el szerdán az Európai Parlament a korzikai, zöldpárti François Alfonsi által készített jelentést, amely a veszélyeztetett nyelvek védelmét sürgeti Európa-szerte” – tudatta Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-)képviselő. A jelentéshez Gál is nyújtott be módosító javaslatokat, amelyek be is kerültek a végső parlamenti határozatba. „A mai döntéssel az EP határozott üzenetet küld az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak: a kisebbségi nyelvek fennmaradása érdekében a nyelvi jogok biztosításának megerősítésére, állami, közösségi támogatásra és programokra van szükség” – húzta alá közleményében a fideszes politikus (MTI)

ò  Hart tábornok: Bosznia-Hercegovina előtt is nyitva áll a NATO kapuja – „A NATO már kaput nyitott Bosznia-Hercegovina előtt, a helyi döntéseken múlik, hogy megtegyék azokat a lépéseket, amelyek az ország belépéséhez szükségesek” – mondta Merle D. Hart, a NATO szarajevói parancsnokságának vezetője a szarajevói Butmir táborban tartott sajtótájékoztatóján (MTI)

ò  Kohout külügyminiszter a cseh kormány kisebbségi tanácsa élén – „Jan Kohout külügyminisztert nevezte ki a cseh kormány szerdán a kabinet mellett működő nemzeti kisebbségi tanács élére” – közölte a cseh kormány honlapja. Kohout Karel Schwarzenberg volt miniszterelnök-helyettest, külügyminisztert váltja a tanácsadói szervként működő testület élén. A külügyminiszter várhatóan csak az októberi előre hozott választás alapján felálló új kormány kinevezéséig fogja irányítani a kisebbségi tanácsot. A kormány ugyanakkor jóváhagyta a csehországi nemzeti kisebbségek 2012-es helyzetéről szóló jelentést is. A dokumentumot a kormány még augusztusban megvitatta, de mivel több politikus és az orosz kisebbség egyes képviselői is elégedetlenek voltak az oroszokat érintő rész miatt, ezért abban módosítások történtek, s a jelentés csak most került elfogadásra (MTI)

ò  Verespatak – Magyar néppárti EP-képviselők egyeztettek a környezetvédelmi biztossal – „A verespataki bányaberuházás megakadályozása érdekében egyeztetett Tőkés László és Bánki Erik magyar néppárti képviselő kedden este Janez Potocnik uniós környezetvédelmi biztossal” – tudatta szerdai közleményében a magyar néppárti delegáció sajtóirodája (MTI)

ò  Barroso: erős mechanizmus kell a jogállamiság védelmére – „Erős mechanizmusra van szükség az Európai Unió alapelveinek védelmében” – szögezte le szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott évértékelő beszédében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. „Vannak bizonyos értékek, amelyek nem képezik alku tárgyát, és amelyeket az EU-nak és tagállamainak mindig meg kell védeniük” – hangsúlyozta a portugál politikus. Hozzátette: a bizottság közleményben fogja tudatni, hogyan képzeli el azt az eszközt, amellyel a bizottság felléphet az alapértékek, így a jogállamiság védelmében is. „Ez nem jelenti a nemzeti szuverenitás vagy a demokrácia korlátozását, a mechanizmusnak a tagállamok egyenlőségének elvén kell alapulnia, s csak akkor léphet működésbe, előre lefektetett szempontok alapján, ha komoly, rendszerszintű fenyegetés leselkedik a jogállamiságra” – fejtette ki Barroso (MTI)

ò  Szétszedték Barroso rózsaszín idilljét – Bírálatokat váltott ki José Manuel Barroso évértékelő beszéde az Európai Parlamentben. Az angol nyelven felszólaló európai bizottsági elnök rózsaszín képet festett a válságból való kilábalásról, a szocialista és a liberális frakciók viszont nem osztoztak a derűlátásában (Nsz)

ò  A Vatikán második embere szerint vitatható a papi nőtlenség – A cölibátus a katolikus egyháznak nem dogmája, ám fontos hagyománya, ezért nem zárja ki a papi nőtlenség megvitatását Pietro Parolin érsek, aki október közepén kerül a szentszéki államtitkárság élére (Nsz)

ò  A lengyelek miatt maradt el az Obama-csapás – A lengyel külügyminiszter forgatókönyvének köszönhető, hogy az USA nem kezdte rakétákkal lőni Szíriát (MNO)

ò  Diszkriminálják a romákat és a bevándorlókat – Kudarcot vallottak az olasz és roma diákokkal indított vegyes osztályok az északolasz Landiona településén, ahol az olasz gyerekeket szüleik kivették az iskolából. Máshol a bevándorló gyerekek száma jelent gondot (Népújság)

ò  José Manuel Barroso: Nem fordíthatunk hátat Ukrajnának! – „José Manuel Barroso támogatásáról biztosította Ukrajnát az ország eurointegrációs törekvéseiben. Erről az Európai Parlamentben beszélt az Európai Bizottság elnöke” — közölte a ‡Reutersre hivatkozva az ‡UNN Hírügynökség (TiszaNews)

ò  Oroszországot bírálta az EU – Az Európai Parlament képviselői egyöntetűen támogatják a Keleti Partnerség országait és súlyosan bírálták Oroszországot (KárpátInfo)

ò  Putyin: az amerikai csapás kiszélesítené a konfliktust – „Egy Szíriára mért amerikai csapás azzal fenyegetne, hogy a konfliktus átterjed az ország határain és terrorcselekmények újabb hullámát váltja ki” – figyelmeztet Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a ‡The New York Timesnak írt, szerdán (helyi idő szerint) megjelent állásfoglalásában azt javasolja, hogy a konfliktust inkább az ENSZ Biztonsági Tanácsának bevonásával oldják meg (Bumm.sk)

ò  Bauer Edit az EP-ben bírálta az állampolgársági törvényt – Bauer Edit európai parlamenti képviselő egyperces felszólalás keretén belül kritizálta a szlovák állampolgársági törvényt hétfőn éjszaka Strasbourgban. Meglátása szerint a törvény értelmetlen beavatkozás a magánéletbe (Bumm.sk)

ò  A német választás még egyáltalán nem lefutott? – „Kevesebb mint két héttel a szeptember 22-i parlamenti választások előtt nem lehet megjósolni, hogy milyen kormánya lesz az elkövetkező négy évben Németországnak” – nyilatkozott az MTI-nek szerdán a tekintélyes Allensbach közvélemény-kutató intézet vezető szakértője (InfoRádió)

ò  Lengyelek ezrei tüntettek a kormány ellen – Lengyelek ezrei tüntettek szerdán Varsó utcáin a szakszervezetek felhívására, követelve Donald Tusk centrista kormányának lemondását (InfoRádió)

 

ò  Külön – „Eleve nem hozhattak minden szempontból jó döntést a szocialisták, amikor választ adtak Gyurcsány Ferencnek és Fodor Gábornak arra a kérdésére, hogy felveszik-e őket a listájukra. Rosszul azonban többféleképpen is lehetett volna. Az MSZP válasza az egyszerű választási számtant tükrözi. Ebből a szempontból csak az a kérdés, hogy mennyit nyer vagy veszít a párt azzal, ha felsegíti a listájára az önállóan szinte esélytelen pártokat, tuti képviselői helyhez juttatva ezzel a jelöltjeiket, akik egyébként a következő ciklusban csak látogatóként jutnának be a Parlament épületébe. Mesterházyék kombinálhattak úgy: Gyurcsány híveinek nagy részét akkor is szavazóik között tudhatják majd, ha nem kötnek szövetséget a DK-val, hiszen ha le akarják váltani az Orbán-kormányt, akkor rájuk fognak szavazni. Ebben a számításban a Gyurcsány-fanatikusokat ismerve van kockázat; ugyanakkor nem lesznek Gyurcsány foglyai, azaz nem taszítják el azokat, akik fanatikusan nem szeretik Gyurcsányt…” (Nsz)

ò  Diktatúra? Igény lenne rá! – „Ez is egy olyan cikk lesz, amelyben „a hülyeség rosszindulattal párosul”. Ezeket a szavakat használta ugyanis Kövér László azokra, akik szerinte félreértették hétfői nyilatkozatát a rendeleti kormányzásról. Muszáj volt neki személyesen magyarázkodnia az ‡Echo Tv-ben, miután az első, heves reakciók elhárítására bevetett főkommunikátor, Kocsis Máté hiába próbálkozott ezzel. Később a Fidesz felvonultatta a nagyobb tűzerővel rendelkező Gulyás Gergelyt, aki szerint kiforgatták Kövér a mondandóját, mert éppen az ellenkezőjét akarta kifejezni a házelnök. Nem a parlament jogkörét szűkítené, hanem „az ellenzéki jogok kiszélesítése mellett foglalt állást”…” Lengyel Tibor (Nszv)

ò  Befuccsolt összefogás – „Az ellenzék az elmúlt hetekben teljesen elaprózta erejét, s egyelőre úgy tűnik, hogy minimum 3-4 baloldali jelölt indul majd egyéni választókerületenként. Mit is hozhat ez magával hosszabb távon? Alighanem Mesterházy már 2018-ra készülődik. Ahogy többé-kevésbé várható volt, a Demokratikus Koalíció és az MSZP nem tudott egymással megállapodni. Gyurcsány Ferenc megfogalmazása szerint elfogadhatatlan volt számára a szocialisták ajánlata, így inkább önállóan indulnak. A DK így most persze igazán furcsa helyzetbe került, hiszen a párt plakátjaival még jelenleg is az ellenzéki összefogásért kampányol. Ugyanakkor érdekesebb a szocialista pártelnök helyzetét értékelni. Alighanem ő jött ki az ellenzéki tárgyalásokból a legjobban, hiszen a legerősebb baloldali párt vezetőjeként erős pozíciókkal rendelkezik. Emellett jó eséllyel biztosította, hogy a jövő évi választás után megszabaduljon a „ballaszttól”, Schmuck és Gyurcsány ugyanis valószínűleg nem lesz a parlamentben egy év múlva. Utóbbi esetében még előfordulhatnak meglepetések, s mindenképp kellemetlen lesz elveszíteni azt a néhány százalékot is, de hosszabb távon talán megéri…” Veisz Márton (MNO)

ò  Miért nem kell nekem a magyar állampolgárság? – „Döbbenten figyeltem a román–magyar labdarúgó-mérkőzéshez kapcsolódó eseményeket Budapestről. Láttam, olvastam annak a pár száz idiótának az esetét, akik az ÉN városomban magyarokkal balhéztak, verekedtek. Régóta kérdezgetik tőlem, miért nem veszem fel a magyar állampolgárságot? Több oka van ennek. Egyik az, hogy amíg engem Romániában bozgornak, hazátlannak nevez a románság alacsonyan művelt és kevésbé iskolázott rétege, addig Magyarországon székely oláh, román cigány stb. vagyok. Egyetlen hely, ahol román barátaim nem bozgoroznak le, ahol a magyarországi „testvéreink” nem cigányoznak, oláhoznak le, az Székelyföld…” Karda Zoltán (Székely Hírmondó)

ò  Ma Verespatak, holnap Réty? – „A jelek szerint a civil megmozdulásoknak, utcai til­takozásoknak sikerül megtorpedózniuk a verespataki aranybánya-beruházást, visszatáncolt immár Victor Ponta miniszterelnök is, és sorra hátrálnak ki a támogatók soraiból a vezető román politikusok. Még nem lefutott az ügy, történhet pálfordulás, mint Romániában már annyiszor, ám úgy tűnik, ha nem is a józan érvek, de a népszerűségvesztés lehetősége óvatosságra, visszakozásra készteti azokat, kik két hete még zöld utat adtak volna a nagyon veszélyes, kártékony projektnek. Szűkebb pátriánkban, Rétyen kisebb léptékben, de majdnem ugyanaz készül, mint ami ellen az ország számos nagy városában utcára vonultak. Gazdag külföldi befektető hozna létre olyan környezetromboló beruházást, mely örökre megváltoztathatja vidékünket, világunkat. Nincs ugyan mérgező cián, de az erdők kipusztítása levegőnket veszi el, nem dózerolnak le hegyeket, pusztán lecsupaszítják azokat, s unokáink legfeljebb képekről ismerhetik majd ma még hatalmas fenyveseinket, a múlté lesz az Óriáspince-tetőről most még elénk táruló látvány, s álom marad az a jövő, amit Székelyföldön magunkénak szeretnénk. Cserébe itt is pár száz munkahelyet és sok-sok pénzt ígérnek…” Farkas Réka (Háromszék)

ò  Mohácstól Bukarestig – „Környezetemben, a médián, világhálón keresztül szerte a nagyvilágban, „ahol értik e hexametert”, és számon tartják, hogy mikor nyert Vásárvárosok Kupáját a Fradi, össznemzeti kudarcként élték meg a magyar válogatott bukaresti vereségét. S mivel errefelé mindenki szereti a focit, s aki véletlenül nem, az is ért hozzá, nagy hirtelenjében össznépi haragcunami zúdult a szebb (futball)jövővel kecsegtető tizenegyre. Mivel ami a magyarságot érinti, azonnal politikai felhangot kap, a 3–0 ideológiai magaslatra emelkedett. S az észtek elleni 5–1 után is ottmaradt, s előbb vagy utóbb bizonyosan nemzeti gyásznapjaink e nélkül is hosszú listáját gyarapíthatja. Egy–egy ilyen sportkatasztrófát követő ruhatépkedés, hamuszórás sámános őrületében hajlamos vagyok annak feltételezésére, hogy ha világgá kiáltanám: Mohács, Világos, Trianon – csak az ősbús lelkűek komorodnának el még jobban. Viszont Bern, Marseille, Bukarest felidézésével olyan sebeket tépnék fel, melyeket izzó szegekkel vájtak a futballnemzet testébe…” Horvát Sándor (KISZO)

ò  Szíria: négy variáció egy témára – „Az egész közbeszédet beteríti az árulás, köpönyegforgatás, inkonzisztencia vádja; pedig nincs másról szó, mint arról, hogy a viszonyítási pont megváltoztatásával egész más értékek kerülnek előtérbe más-más egyéneknél…” Ravasz Ábel (Paraméter.sk)

ò  Jogállamban élünk? – „A verespataki aranybánya kérdése alaposan kiborította a román politika éjjeliedényét, s most ömlik szanaszét a szagos tartalom. A hetven százalékos öntudattal s annak megfelelő fenegyereki magabiztossággal rendelkező szociálliberális szövetség egyenletes lépésekkel haladt volna tovább kedvenc elképzelése – azaz a bányaprojekt valamilyen módon történő megvalósítása – felé amikor az utca hangja a koalíció több tagját hirtelen rádöbbentette: jókora tömeget háborítottak fel a dologgal…” Ercsey-Ravasz Ferenc (Szabadság)

ò  Túl sokáig volt biztonságpolitikai prioritás a terrorizmus – Tálas Péter magyarországi biztonságpolitikai szakértő szerint 2001. szeptember 11. után túl sokáig volt a biztonságpolitika fő kérdése a terrorizmus: a gazdasági világválság esetleges előjeleiről is elterelte a figyelmet, a terrorizmus ellen indított háborúkban pedig elfáradt a nemzetközi közvélemény, ezzel magyarázható, hogy a szíriai helyzetet is közönyösen nézi a nemzetközi közösség (Szabadság)

ò  Populizmus és józan ész – „A Duna összeköti népeinket, sok a közös vonás. Például szigorúan Bécstől lefelé, ahogy fogy az oxigén a vizéből és válik egyre szennyezettebbé, ezzel mintegy párhuzamosan fogy el az itt élő népek politikai közbeszédéből a józan ész, és nyomul a helyére mindenféle zagyvaság. Míg bele nem ömlik a populizmus Fekete-tengerébe…” Gál Zsolt (Új Szó)

ò  A magánélet szentsége a bulvársajtóban – „Robert Fico románca és az Orbán-lány lagzija. Ez a két téma uralta az elmúlt napokban a szlovák és a magyar politikai bulvárt, és mindkét esetben gyakran szóba került a sajtó felelőssége. Mennyire lehet-legyen a politikus magánélete nyitott könyv, és a sajtó meddig turkálhat a politikus és családjának mindennapjaiban?…” Nagy András (Új Szó)

 

 

Brüsszel, 2013. szeptember 11., szerda (MTI) – Nagy többséggel fogadta el szerdán az Európai Parlament a korzikai, zöldpárti Francois Alfonsi által készített jelentést, amely a veszélyeztetett nyelvek védelmét sürgeti Európa-szerte – tudatta Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-)képviselő.

 

A jelentéshez Gál is nyújtott be módosító javaslatokat, amelyek be is kerültek a végső parlamenti határozatba.

„A mai döntéssel az EP határozott üzenetet küld az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak: a kisebbségi nyelvek fennmaradása érdekében a nyelvi jogok biztosításának megerősítésére, állami, közösségi támogatásra és programokra van szükség” – húzta alá közleményében a fideszes politikus.

Gál Kinga közölte: a kisebbségi magyar nyelvhasználatra, ezen belül is a csángók magyar nyelvhasználatára való tekintettel adott le számos módosító indítványt, amelyeket az EP is elfogadott. Így került be a szövegbe, hogy az országoknak nem teherként, hanem értékként és lehetőségként kell tekinteniük a területükön beszélt összes nyelvre – húzta alá Gál.

A fideszes képviselő egy másik módosítójában kiemelte azt is, hogy egy nyelv egy bizonyos területet érintően is lehet veszélyeztetett, ha az adott nyelv a területen történelmileg beszélt nyelvnek számít. Ezért is fontos a népszámlálási adatok nyomon követése e tekintetben – nyilatkozott a fideszes EP-képviselő, aki szerint ez a szórványban élő magyarság számára fontos rendelkezés. A néppárti politikus továbbá a média és az új technológiák szerepének hangsúlyozását is kiemelten fontosnak tartotta, hiszen ezek támogatása komoly szerepet játszhat a veszélyeztetett nyelvek fennmaradásában, megőrzésében, illetve a generációk közötti átörökítésben.

A közlemény arra is kitér, hogy az UNESCO adatai alapján az Európai Unióban több mint 100 veszélyeztetett nyelvet tartanak számon. Gál szerint pedig az Európai Uniónak és a tagországoknak külön-külön és együtt is kötelességük e nyelvek támogatása, megőrizve ezzel a nyelvi sokszínűségben rejlő értékeket.   „Amennyiben nem történik változás ezen a területen, további kisebbségi nyelvek és közösségek válhatnak veszélyeztetetté, így elengedhetetlen a közös cselekvés” – emelte ki a politikus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlament 2003 óta nem fogadott el regionális, kisebbségi vagy veszélyeztetett nyelveket érintő jelentést. Ûvissza

 

 

Budapest, 2013. szeptember 11., szerda (MTI) – Roma kutatóközpont kezdi meg működését Budapesten. A munkacsoport feladatai közé tartozik a romák általános helyzetének elemzése, a helyzetüket javítani szándékozó közpolitikai célok megfogalmazása, valamint a támogatási források hatékony és célzott felhasználását biztosító elemzések készítése.

 

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, fideszes országgyűlési képviselő szerdán újságíróknak elmondta, hogy a kutatóközpont feladata az is, hogy elemezze a felzárkóztatás érdekében a kormány és az ORÖ által kötött keretmegállapodás eredményeit, valamint szakmai háttéranyagokat készítsen.

A központnak szakmai és erkölcsi küldetése is van Kelet-Közép-Európában – hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy a magyar kormány cigánypolitikájáról hamis kép alakult ki Európában. Magyarországon példaértékű modell működik: fejlett cigánypolitika és integrált fejlesztési program mellett van egy eltökélt kormányzat és van a cigányságnak egy törvényes képviselete – mondta Farkas Flórián, hozzátéve, hogy a kormányfő nyíltan, „nem asztal alatt” felvállalja az ügy kezelését, és szerinte emiatt vádolják igaztalanul rasszizmussal. A munkacsoport feladat az is, hogy ezekre a hamis feltételezésekre választ adjon – jelentette ki.

Mint hangsúlyozta, a magyarországi modell jó, exportálható, éppen úgy, mint akár például az 1993-as kisebbségi törvény vagy a kormány és az ORÖ keretmegállapodása. A magyarországi modell utat mutathat akár Európának is – mondta.

A munkacsoport szakmai vezetője Balogh László, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának oktatója – közölte Farkas Flórián.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára azt mondta, az elmúlt három évben a romák ügyének előmozdítása érdekében többet tettek, mint bárki a rendszerváltás és a 2010-es kormányváltás közötti időszakban.

Példaként említette, hogy uniós forrásból fejlesztési programok indultak a roma nők foglalkoztatásának elősegítésére, a cigánytelepek felszámolására, valamit a munkaerő-piaci integráció érdekében. A szegregáció csökkentésére indított 151 programhoz kapcsolódóan mintegy 15 milliárd forint értékben kötöttek támogatási szerződést – jegyezte meg.

Bene Dániel, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a kutatóközpontot az ESZA és az ORÖ 2012 szeptemberében kötött keretmegállapodásában foglaltak végrehajtása érdekében hozták létre. A központ munkatársait – jelenleg 11-et – uniós forrásból foglalkoztatják, tagjait az ORÖ választja ki. Ûvissza

 

 

Kokes János, az MTI tudósítója jelenti:

Prága, 2013. szeptember 11., szerda (MTI) – Jan Kohout külügyminisztert nevezte ki a cseh kormány szerdán a kabinet mellett működő nemzeti kisebbségi tanács élére – közölte a cseh kormány honlapja.

 

Kohout Karel Schwarzenberg volt miniszterelnök-helyettest, külügyminisztert váltja a tanácsadói szervként működő testület élén. A külügyminiszter várhatóan csak az októberi előre hozott választás alapján felálló új kormány kinevezéséig fogja irányítani a kisebbségi tanácsot.

A kormány ugyanakkor jóváhagyta a csehországi nemzeti kisebbségek 2012-es helyzetéről szóló jelentést is. A dokumentumot a kormány még augusztusban megvitatta, de mivel több politikus és az orosz kisebbség egyes képviselői is elégedetlenek voltak az oroszokat érintő rész miatt, ezért abban módosítások történtek, s a jelentés csak most került elfogadásra.

Az orosz kisebbséget érintő részben egyebek között az állt, hogy „a nagykövetség és a Kreml ösztönzésére a Cseh Köztársaságban kozák szervezetek – egyenruhás és felfegyverzett egységek – kezdtek alakulni”. Ezeket a szervezeteket állítólag közvetlenül a Kremlből irányítják, orosz nagyhatalmi érdekeket szolgálnak, s igyekeznek beférkőzni a cseh állami struktúrákba, ahol „Oroszország ötödik hadoszlopát képezik”.

Az idézett megállapítások rendkívül éles reakciókat váltottak ki. Hogyan módosította a kabinet ezeket a fejezeteket, az egyelőre nem ismeretes.

A cseh kormány mellett működő nemzeti kisebbségi tanács 2001-ben kezdte meg működését. Bizonyos értelemben a kisebbségi érdekeket képviseli a kormány mellett, tanácsadási joggal. Negyedévente ülésezik. Véleményezi a kisebbségeket érintő törvényeket, új módosító javaslatokat tehet. Jelenleg 32 tagja van, az állami szervek képviselőin kívül 14 nemzeti kisebbség is képviselteti magát. A csehországi magyarokat Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke képviseli a testületben. Ûvissza

 

 

Budapest, 2013. szeptember 11., szerda (MTI) – A kormány 387 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el az idei költségvetésben, a Határon Átnyúló Együttműködési Programokból megvalósuló útépítési projektekre. Az erről szóló határozat a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg.

 

A Határon Átnyúló Együttműködési Programokból megvalósuló útépítési projektekre eddig nem szerepelt előírás az idei költségvetésben.

A 387 millió forint forrása a költségvetés Uniós fejlesztések fejezetében szereplő, európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék. A tartalékban eredetileg 4,1 milliárd forint szerepelt.

Az MTI hivatalos forrásból úgy értesült, hogy az átcsoportosítás a román határon lévő csanádpalotai, valamint ömbölyi, továbbá a szlovén határon lévő rédicsi határátkelőkhöz vezető utakat érinti. Ûvissza

 

 

Budapest, 2013. szeptember 11., szerda (MTI) – A parlamenti működés megújításával összefüggésben célszerű a jogalkotási tevékenység újragondolása is – olvasható a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elemzésében, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez.

 

A közleményben utalnak arra, hogy „az Országgyűlés elnöke által az elmúlt napokban tett – és vitákat kiváltó – nyilatkozat szerint a jövőben érdemes újragondolni a törvényhozás és az alacsonyabb, rendeleti szintű jogalkotás közötti tehermegosztást”.

A Századvég Alapítvány szakértői jelezték, hogy a következő parlamenti ciklus jelentős változásokat fog hozni, 2014-től csökken a képviselők száma, és főállásúak lesznek. Az átalakuló parlament szakszerűbb és hatékonyabb működésével összefüggésben célszerű lehet a jelenleg „túlburjánzó” törvényi szabályozás alapos áttekintése és a túlszabályozottság megszüntetése – írták. Kiemelték, hogy ezzel a hazai jogrendszer törvényi szintje megtisztulna a feleslegesen törvényben szabályozott rendelkezésektől, s a jelenleginél szerencsésebb egyensúly alakulhat ki az Országgyűlés és a kormány jogalkotási tevékenysége között.

A Századvég szerint nem képezi vita tárgyát, hogy a 20. századi totalitárius rendszerek érdemi funkcióiktól megfosztva csak díszletnek használták a törvényhozó testületeket, parlamentáris demokráciában ugyanakkor az ilyenfajta rendeleti kormányzás elképzelhetetlen.

A közleményben felidézték, hogy Magyarországon még a rendszerváltás előtt született jogalkotási törvény határozta meg, mely témákat kell mindenképpen törvényben szabályozni, míg az alkotmány az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat utalta törvényi szintre. Jelezték: a rendszerváltás után „valóságos törvénygyárrá” változott az Országgyűlés, ezzel együtt viszonylag szűk maradt a kormány és tagjainak rendeletalkotási mozgástere.

Ismertették, hogy a ciklusonként megalkotott törvények száma minden esetben meghaladta a 400-at, így 2012 végéig 3140 törvény született. Mindez azzal járt – tették hozzá -, hogy az Országgyűlés tevékenységének jelentős részét a törvényalkotással kapcsolatos folyamatok teszik ki, s emiatt egyrészt a parlament folyamatos feszített munkarendben dolgozik, másrészt az egyéb funkciók gyakorlása – például a végrehajtó hatalom ellenőrzése és a vitafórumként való működés – háttérbe szorul.

Az alapítvány álláspontja szerint szükség lenne a törvényhozás tehermentesítésére, amelynek egyik eszköze lehet a törvényhozás kizárólagos tárgyainak meghatározása, az egyes jogalkotó szervek kompetenciáinak világos elhatárolása. Megjegyezték: a parlamentáris demokrácia intézményrendszere megszilárdult, garanciái kiépültek, így indokolt lehet a törvények és alacsonyabb szintű jogszabályok közötti egyensúly megújítása. Kiemelték: az alaptörvény és más rendelkezések világosan körülhatárolják azokat a tárgyakat, amelyek az Országgyűlés kompetenciájába tartoznak, és ezek ebben az alkotmányos berendezkedésben semmilyen módon nem érinthetők. Ûvissza

 

 

Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:

Brüsszel, 2013. szeptember 11., szerda (MTI) – Erős mechanizmusra van szükség az Európai Unió alapelveinek védelmében – szögezte le szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott évértékelő beszédében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

 

„Vannak bizonyos értékek, amelyek nem képezik alku tárgyát, és amelyeket az EU-nak és tagállamainak mindig meg kell védeniük” – hangsúlyozta a portugál politikus. Hozzátette: a bizottság közleményben fogja tudatni, hogyan képzeli el azt az eszközt, amellyel a bizottság felléphet az alapértékek, így a jogállamiság védelmében is.

Ez nem jelenti a nemzeti szuverenitás vagy a demokrácia korlátozását, a mechanizmusnak a tagállamok egyenlőségének elvén kell alapulnia, s csak akkor léphet működésbe, előre lefektetett szempontok alapján, ha komoly, rendszerszintű fenyegetés leselkedik a jogállamiságra – fejtette ki Barroso.

Emlékeztetett arra, hogy már tavaly évértékelőjében is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy legyen egy köztes eszköz az atomfegyvernek nevezett 7. cikk, valamint a politikai meggyőzés és a szakpolitikákat érintő kötelezettségszegési eljárások között. Barroso szerint a közelmúlt tapasztalatai ezzel kapcsolatban azt is megmutatták, hogy a bizottság alkalmas a független és objektív döntnök szerepére, a részleteket pedig ezen tapasztalatok alapján dolgozzák majd ki Brüsszelben.

A bizottság elnöke beszédében az európai parlamenti választásokról is szót ejtett. Kijelentette, hogy nyolc hónap múlva kiderül, mit gondolnak Európa polgárai az utóbbi öt év eredményeiről. Barroso szerint a választáson felül kell emelkedni a tagállami ügyeken.

„Eljött az idő, hogy azok, akik a szívükön viselik Európa ügyét, politikai, ideológiai és nemzeti hovatartozásuktól függetlenül letegyék a voksukat Európa mellett. Ha mi nem tesszük meg, másoktól sem várhatjuk el ugyanezt” – hangsúlyozta.

Leszögezte: az európaiság eszméjének meg kell haladnia a gazdaság témakörét. Jóval többek vagyunk, mint egy piac – fogalmazott Barroso, aki szerint az európaiság az európai társadalom alapjaihoz nyúlik vissza.

„Ez az értékekről szól, hangsúlyozom, az értékekről. (Az európaiság) a politikai, társadalmi és gazdasági mércékbe vetett határozott hiten alapul, ami a szociális piacgazdaságban öltenek testet” – magyarázta a portugál politikus.

Barroso annak a véleményének is hangot adott, hogy a javuló gazdasági helyzetben a legnagyobb fenyegetést a politikai kockázat jelenti, a stabilitás vagy az elkötelezettség hiánya. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ha kétségek merülnek fel egy kormánynak a reformok iránti elkötelezettségével kapcsolatban, azt a piacok azonnal megbüntetik, míg a meggyőző és erőteljes lépések jelentős és azonnali pozitív hatással járnak – hangoztatta.

„Az állampolgárokat nem lehet szép beszédekkel és ígéretekkel meggyőzni, konkrét eredmények sorát akarják látni. Meg kell mutatnunk nekik, mennyi problémát oldott meg Európa, amely nem a problémák forrása, hanem a megoldás része” – húzta alá José Manuel Barroso.

A politikus az Európai Uniót békeprojektnek nevezte, s egyúttal emlékeztetett: jövőre lesz száz éve, hogy kitört az I. világháború, amelyet katasztrófának nevezett. Barroso szerint Európa tette lehetővé, hogy az egykori ellenségek ma egy asztalnál ülnek, és közösen hoznak döntéseket. Kiemelte: a kontinensen korábban soha nem volt olyan hosszú békés időszak, mint az Európai Gazdasági Közösség megalakulása óta.

Mindazonáltal Barroso is egyetért azzal, hogy nem kell mindent uniós szinten megoldani. „A szubszidiaritás elve számomra nem pusztán technikai koncepció, hanem demokratikus alapelv” – jelentette ki. Szerinte az EU-nak azokon a területeken van tennivalója, amelyeken az uniós szabályozás hozzáadott értéket tud teremteni. Ahol nem ez a helyzet, abba nem kell beavatkozni.

„A haszontalan törvények ártanak a szükségeseknek” – idézte Barroso Montesquieut, majd kijelentette, hogy igenis vannak olyan kérdések, amelyek nagyobb integrációt, nagyobb egységet követelnek. A végcél a politikai unió kell, hogy legyen – szögezte le a portugál politikus.

A szíriai konfliktus kapcsán Barroso arról beszélt, hogy a vegyi fegyverek bevetése embertelen cselekedet volt, s erre erélyes választ kell adni. A nemzetközi közösségnek az ENSZ-szel közösen kollektív felelősséget kell vállalnia azért, hogy véget vessen a konfliktusnak – fejtette ki a politikus, aki üdvözölte a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezésére tett javaslatot és politikai megoldást sürgetett.

A bővítés, a szomszédságpolitika és a keleti partnerség fontosságáról szólva Barroso úgy vélte, hogy például Pristina és Belgrád is csak azért egyezett meg egymással, mert másként nem lennének képesek közeledni Európához. Megemlítette Ukrajnát is, utalva arra, hogy a hetekben felmerült, Moszkva választásra kényszeríti Kijevet az EU-hoz való közeledés és az eurázsiai vámunió között.

„Nem fogadhatjuk el az olyan próbálkozásokat, amelyek korlátozni akarják ezeket az országokat szuverén döntésükben” – mondta Barroso. Ûvissza

 

 

 

 

 

Készítette: Boér Krisztina

CEC © – Minden jog fenntartva

 

 

[1] a Figyelőben előforduló rövidítések:	– Nsz =	Népszabadság
	– MN =	Magyar Nemzet
	– MH =	Magyar Hírlap
	– Nszv =	Népszava
	– KMS =	Külhoni Magyar Sajtószolgálat
	– MaNcs =	Magyar Narancs
	– ÉS =	Élet és Irodalom
	– VH =	Vasárnapi Hírek
	– Vg =	Világgazdaság
	– Ng =	Napi Gazdaság
	– MR =	Magyar Rádió
	– NYEST=	Nyelv és Tudomány

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó
Románia	Bihari Napló, Brassói Lapok, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe, Háromszék, Krónika, Maszol.ro, Nyugati Jelen, Szabadság, Transindex, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport, Központ.ro, Szatmári Friss Újság, Székelyhon.ro, Szatmári Magyar Hírlap, Romániai Online Hírhatár, Reggeli Újság, Udvarhelyi Híradó
Szlovákia	Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online, Bumm.sk, Paraméter.sk, Komáromi Lapok, Hírek.sk
Szerbia	Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma
Horvátország	Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége
Szlovénia	Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió
Ukrajna	Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – Hírek, Kárpátalja.ma, Tiszanews
Ausztria	Bécsi Napló