Az izraeli és a palesztin delegáció hétfőn Washingtonba utazott,
hogy három év szünet után megkezdjék az újabb közel-keleti béketárgyalások előkészítését.
John Kerry amerikai külügyminiszter közben, hétfő délután Martin Indyket, az Egyesült Államok korábbi izraeli nagykövetét nevezte ki közel-keleti különmegbízottjának, és egyben megbízta a béketárgyalások felügyeletével.
Indyk korábban kétszer szolgált izraeli nagykövetként, második alkalommal – 2000 és 2001 között – Bill Clinton korábbi elnök megbízásából felügyelte a Camp Davidben rendezett sikertelen izraeli-palesztin béketárgyalásokat.
A megbeszélések felújítása részben annak köszönhető, hogy az izraeli kabinet vasárnap jóváhagyta 104 palesztin fogoly feltételes szabadon bocsátását. A döntés annak a megegyezésnek a része, amely az amerikai külügyminiszter közbenjárásával jött létre a felek között július közepén a béketárgyalások folytatásáról.
A delegációk hétfőn este munkavacsorán kezdik meg a megbeszéléseket, ahol John Kerry lesz a házigazdája. A párbeszéd célja, hogy megalapozzák az idei évre tervezett tényleges béketárgyalásokat. Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy megpróbálják kialakítani a békekonferencia ütemtervét, amely 6-9 hónapig is eltarthat.
Izraelt Cipi Livni főtárgyaló és Jichak Molcho, Benjámin Netanjahu miniszterelnök tanácsadója képviseli. A palesztin delegáció összetétele: Száeb Erekat főtárgyaló és Mohamed Stajeh, Mahmúd Abbász elnök tanácsadója.
Livni elutazása előtt közölte, hogy „körültekintéssel, ugyanakkor reménykedve” indul a tárgyalásokra.
Hanan Asravi palesztin szóvivő elmondta, hogy a megbeszéléseket nehezebb körülmények között rendezik meg, mint korábban. Ennek kapcsán felidézte a politikai törésvonalat, amely a radikális iszlamista Hamász és a mérsékelt, a nyugati erők által támogatott Abbász között támadt, és azt, hogy a két fél párhuzamos kormányzatot tart fenn Ciszjordániában, illetve a Gázai-övezetben. Emellett rámutatott arra is, hogy az izraeli miniszterelnök az elődeinél keményvonalasabb álláspontot képvisel.
A Hamász eleve elutasította a tárgyalásokat, és Számi Abu Zuhri szóvivő hétfőn azt is visszautasította, hogy Abbász a palesztinokat képviselné a megbeszéléseken.
Egyelőre nem tudni, hogy az amerikai külügyminiszter milyen ígéreteket tett a két szembenálló fél tárgyalóasztalhoz ültetéséért. Abbász eddig amiatt vonakodott a megbeszélésektől, mivel attól tartott, hogy a keményvonalas izraeli vezetés elutasítja a palesztinok által kért területi követeléseket, pedig azok szerintük csak a minimumot jelentik. A palesztin elnök korábban többször is úgy nyilatkozott, hogy akkor hajlandó a párbeszédre Izraellel, ha az leállítja a telepek építését, s elismeri az 1967-es háború előtti határokat tárgyalási alapként. Izrael nyilvánosan nem tett ilyen engedményeket.
