Az Európai Unió oktatási munkacsoportja a felsőoktatásban dolgozó tanárok pedagógiai továbbképzését szorgalmazza
A felsőoktatás korszerűsítésével foglalkozó európai uniós magas szintű munkacsoport elnöke Mary McAleese, Írország volt elnöke, 16 ajánlást fogalmazott meg. A jelentés egyebek mellett azt szorgalmazza, hogy az egyetemi és főiskolai tanárok, továbbá a felsőoktatási intézmények oktatói karának más tagjai részesüljenek kötelező akkreditált képzésben, illetve hogy a hallgatók kapjanak nagyobb segítséget a vállalkozói és innovációs készségek elsajátításához. A munkacsoport ezen túlmenően egy ún. Európai Oktatási Akadémia létrehozására is javaslatot tesz a dokumentumban.
Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „A csoport létrehozásával az volt a célom, hogy új gondolkodásmódra és új ötletekre ösztönözzek. A csoport ajánlásai időszerűek, gyakorlatiasak és megvalósításuk nem feltétlenül igényel nagy összegű többletkiadásokat. A minőségi oktatás a felsőoktatási és képzési rendszerekben létfontosságú ahhoz, hogy a hallgatók a megfelelő – a jövőbeni személyes és szakmai fejlődésükhöz szükséges – készségeket sajátítsák el. A Bizottság minden tőle telhetőt meg fog tenni a szóban forgó ajánlások megvalósításának támogatása érdekében.”
Mary McAleese, a csoport elnöke, a következőket tette hozzá: „A magas színvonalú oktatáshoz és képzéshez elkötelezett emberekre és intézményekre van szükség, akiknek tevékenységét olyan szakpolitikák támogatják, melyek a tanítást és a tanulást helyezik a középpontba. A felsőoktatási intézmények oktatóinak meg kell kapniuk azt a képzést és támogatást, amelyre a kiváló minőségű munkához szükségük van. Jelentésünk bemutatja, hogy ez miképpen valósítható meg.”
A Vasziliu biztos által tavaly szeptemberben létrehozott csoport tevékenysége során széles körű konzultációt folytatott az érdekelt felekkel. Kiderült, hogy számos felsőoktatási intézmény a kutatással összevetve nem helyez kellő hangsúlyt az oktatásra, pedig mindkettő a felsőoktatás alapvető küldetése. „Helyre kell állítani a megfelelő egyensúlyt. A tudományos érdemek meghatározásakor és különösen a karrier tekintetében az oktatásnak több figyelmet és nagyobb elismerést kell kapnia” — mondta a biztos. „Mélyen egyetértek azzal a javaslattal, hogy minden, a felsőoktatásban dolgozó oktatót meg kell tanítani tanítani.”
Következő lépések
A magas szintű munkacsoport a következőkben feladatának második részén fog dolgozni, nevezetesen azon, hogyan lehet maximálisan kamatoztatni a minőségi felsőoktatást szolgáló új módszerekben rejlő lehetőségeket. Ilyen új módszert jelentenek például a nyitott online tömegkurzusok (MOOC), amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek az otthonukból folytathassanak felsőfokú tanulmányokat. Az Európai Bizottság támogatásával 11 partnerország nemrég létrehozta az első páneurópai nyitott virtuális felsőoktatási rendszert. A magas szintű munkacsoport várhatóan 2014 júniusában fogja nyilvánosságra hozni következő jelentését.
A munkacsoport tevékenysége annak a stratégiának képezi a részét, melynek révén a Bizottság támogatni kívánja a felsőoktatás tagállamokban történő korszerűsítését. Ezen a területen már számos előrelépés történt. A bolognai folyamatnak köszönhetően a hallgatók például könnyebben tanulhatnak külföldön vagy ismertethetik el végzettségüket egész Európában. Egy új, többdimenziós egyetemi rangsorolási rendszer, amelynek létrehozását a Bizottság kezdeményezte, és amelynek első tapasztalatait a jövő év elején hozzák nyilvánosságra, meg fogja könnyíteni az egyetemek összehasonlítását, és így a hallgatók több információ birtokában dönthetnek majd arról, hogy melyik intézményt válasszák.
A felsőoktatás korszerűsítését célzó európai menetrend, amelyet az oktatási miniszterek 2011. november 28-29-én hagytak jóvá, meghatározza azokat a területeket, ahol az uniós országoknak többet kell tenniük közös célkitűzéseik elérése érdekében, valamint ismerteti, hogy az Európai Unió miként tudja támogatni a tagállamok korszerűsítési politikáit. A prioritások között szerepel a felsőoktatás minőségének javítása és a tanagyagok hozzáigazítása az aktuális szükségletekhez, hogy a tantervek jobban megfeleljenek a hallgatók, a munkaadók és a jövőbeni életpályák által támasztott igényeknek, és prioritást jelent a diplomások számának növelése is. A menetrend fokozottabb együttműködést szorgalmaz az egyetemek, a vállalatok és a kutatóközpontok között. A menetrend részét képezi a Bizottság európai növekedést és foglalkoztatást ösztönző átfogó Európa 2020 stratégiájának, amelyben az oktatás kulcsszerepet tölt be.
Az Erasmus mindenkinek, az új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram, amelynek elindítását januárra tervezik, támogatni fogja a szakpolitikai reformot a tagállamokban, kiemelt hangsúlyt fektetve a szakpolitika alakításának alapjául szolgáló ismeretanyag bővítésére és a helyes módszerekkel kapcsolatos tapasztalatcserére. A program várhatóan 14,5 milliárd eurós költségvetéssel – tehát a jelenlegi programok költségvetését 40%-kal meghaladó összeggel – gazdálkodhat majd a 2014–2020 közötti időszakban, és 4 millió embernek fog támogatást nyújtani ahhoz, hogy külföldön végzett tanulmányok, képzések vagy önkéntes munka révén nemzetközi tapasztalatokra és szemléletmódra tehessen szert.
Forrás: Europa.eu Sajtóközlemény
