Az Európai Számvevőszék által közzétett jelentés igen kritikus az Egyiptomnak a 2011. januári felkelés előtt és után nyújtott, a kormányzás kulcsfontosságú területeinek javítását célzó uniós támogatás felhasználásával szemben.
„Az engedékenységre alapuló koncepció nem működik, és ezért itt az ideje egy célzottabb koncepciónak, amely érdemi eredményeket hoz és garantálja az európai adófizetők pénzének jobb felhasználását” – mondta Karel Pinxten, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.
Az ellenőrzés egyrészt az államháztartás irányítására és a korrupció elleni küzdelemre, másrészt az emberi jogok és a demokrácia témakörére összpontosított.
A 2007 és 2013 közötti időszakban Egyiptom közel 1 milliárd euró összegű uniós támogatásban részesült. Mivel ennek az összegnek több mint felét a költségvetés-támogatásnak nevezett támogatási mechanizmuson keresztül az egyiptomi államkincstár kapja, nagyon sok múlik az ország államháztartás-irányítási gyakorlatán.
A Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) nem sikerült biztosítania, hogy az egyiptomi hatóságok leküzdjék az államháztartás-irányítás terén fennálló jelentős hiányosságokat. Az államháztartás-irányítást aláásó hiányosságok többek között a költségvetés átláthatóságának hiánya, az eredménytelenül működő számvevői ellenőrzés és az őshonos korrupció. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat nem reagált megfelelően az eredmények elmaradására: nem hozott olyan határozott intézkedéseket, melyek biztosították volna az elszámoltathatóságot, holott jelentős uniós pénzeszközökről volt szó, amelyeket továbbra is közvetlenül az egyiptomi hatóságoknak folyósítottak.
Az uniós beavatkozások hasonlóan csekély eredményeket értek el az emberi jogok és a demokrácia támogatása terén is. A fő emberi jogi program kifejezetten sikertelen volt. Végrehajtása lassan kezdődött és azt az egyiptomi hatóságok negatív hozzáállása is hátráltatta. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat nem használta ki a rendelkezésére álló pénzügyi és politikai nyomásgyakorlási lehetőséget arra, hogy szembeszálljon ezzel a hozzáállással. A program néhány eleméről teljesen le kellett mondani. A civil szervezeteknek nyújtott támogatás nem volt elegendő arra, hogy érezhető hatása legyen.
A felkelést követően nem indítottak újabb nagyobb léptékű kezdeményezéseket az emberi jogi problémák kezelésére, és a megtett intézkedéseknek ez idáig csekély hatásuk volt. A nők és a kisebbségek jogaira nem fordítottak elegendő figyelmet a szomszédságpolitika későbbi felülvizsgálata során sem, annak ellenére sem, hogy rendkívül fontos lenne sürgősen fellépni a növekvő türelmetlenségi hullám ellen.
Emberi jogok és demokrácia
Az Unió és Egyiptom közötti társulási megállapodás egyik fő jellemzője, hogy ragaszkodik a demokratikus elvek és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásához.
A fő programot súlyos problémák terhelték, amelyek közül sokat az egyiptomi hatóságok elkötelezettségének hiánya okozott:
- a finanszírozási megállapodás aláírása után 30 hónappal még csak a források mindössze 22%-át kitevő kifizetés történt (lásd: 29. bekezdés b) pontja);
- a civil szervezetek kapacitásának növelésével kapcsolatos egyik nagyobb támogatási komponenst (4 millió euró) törölték (lásd: 29. bekezdés c) pontja).
A felkelés óta egyre nő a kisebbségek jogainak fenyegetettsége, erősödik a felekezeti alapú erőszak, és ez legnagyobbrészt a keresztények ellen irányul. Az erőszakos cselekményeket lassan vagy egyáltalán nem vizsgálják ki.
A nők jogait illetően a felkelést követően az új parlament a nők jogait támogató több intézmény megszüntetésére szólított fel. Indítványozták továbbá a házasságkötési korhatár csökkentését, a női nemi szervek megcsonkítása esetében a bűncselekménynek minősítés eltörlését, valamint a családjogi törvénynek és a gyermekjogi törvénynek a saría elveivel összhangban történő felülvizsgálatát.
Forrás: Europa.eu Sajtóközlemény
