Gyöngyösi felszólalása – Az EMIH további lépéseket tesz az ügyben
További lépéseket tesz az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), valamint a Tett és Védelem Alapítvány Gyöngyösi Márton felszólalása ügyében, miután az ügyészség elutasította a jobbikos országgyűlési képviselő elleni feljelentést
A közlemény szerint az EMIH és az alapítvány csalódottan értesült a sajtóból arról, hogy a Gyöngyösi Márton elleni feljelentésüket a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította. Közölték: „meggyőződésünk, hogy a vádhatóság ezúttal is a jogalkotó eredeti szándékától eltérően alkalmazta a közösség elleni gyűlöletre uszítást büntetni rendelő jogszabályt, ezért további lépéseket teszünk az ügyben”.
A kisebbségek elleni gyűlöletkeltés „szinte mindennapossá és elfogadottá vált. A Parlamentben elhangzó szavaknak különleges súlyuk van: az ott elfogadott beszédmód általános értékhatárokat jelöl ki a társadalom egésze számára” – fogalmaztak.
A két szervezet szerint az ilyen típusú beszéd gyűlöletkeltő hatása megkérdőjelezhetetlen, ezért „hazai és nemzetközi érdekképviseleti szervekkel, valamint jogi szakértőkkel egyeztetve” mindent megtesznek a gyűlöletkeltést szankcionáló jogi környezet tisztázásáért – szögezték le, majd hozzátették: ez „minden békére vágyó magyar ember érdeke”.
Keresztes Imre főügyész szerdán közölte az MTI-vel, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselőt érintően közösség elleni izgatás bűntette miatt, Köves Slomó és Bodnár Dániel által tett feljelentést.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija és Bodnár Dániel, a hitközség vezetőségi tagja 2012. november 27-én kelt beadványában közösség elleni izgatás bűntette miatt tett feljelentést a képviselő ellen.
A feljelentés tárgya Gyöngyösi Mártonnak az Országgyűlés 2012. november 26-án megtartott ülésén elhangzott kijelentése volt, amely szerint a Magyarország számára bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő, zsidó származású országgyűlési képviselők és kormánytagok számbavételét tartaná időszerűnek.
Keresztes Imre közleményében rögzítette: a közösség elleni izgatás bűntettét az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít.
Felidézte: az Alkotmánybíróság és a bíróságok következetes jogértelmezési gyakorlata alapján „gyűlöletre uszítás akkor valósul meg, ha az elkövető a magatartásával olyan mértékben korbácsolja fel az érzelmeket, amely révén kialakul a közvetlen veszélye annak, hogy a felszított indulatok erőszakos cselekedetbe torkollanak”.
Keresztes Imre közlése szerint az ügyészség több ügyben eredménytelenül emelt vádat, a bíróságok a fenti értelmezés alapján felmentették a terhelteket. Erre „a jogi környezetre, valamint az ügyben elrendelt feljelentés-kiegészítés keretében beszerzett adatokra figyelemmel Gyöngyösi Márton cselekménye nem minősül gyűlöletre uszításnak, ezért a feljelentést elutasítottuk” – ismertette a főügyész.
