Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE)
1938-tól kezdve a zsidótörvények negatív hatásainak enyhítésére, kivédésére, a zsidók megsegítésére különféle intézmények alakultak meg, különböző programok indultak el. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) – amely 1909-ben alakult meg, Hevesi Simon főrabbi javaslatára és elnökletével –, csatlakozva ezekhez a kezdeményezésekhez, 1939 októberében indította Művészakcióját azzal a céllal, hogy egyrészt a magyar zsidóságot megtartsa azon a kulturális színvonalon ahová eljutott, másrészt azokat a zsidó művészeket, írókat, zenészeket munkához és jövedelemhez juttassa, akik a zsidótörvények következtében kiszorultak a korábban számukra is nyitott intézményekből.
2013-ban – az első zsidótörvény 75. évfordulójára is reagálva – olyan rendezvénysorozatot tervezünk, amelyben egyrészt meg kívánjuk ismertetni az OMIKE tevékenységét, megalakulásának, működésének körülményeit a közönséggel, másrészt ebből kiemelve részletesebben bemutatnánk az 1939-1944 közötti Művészakciót.
A 2013. február végétől április végéig tartandó Goldmark-fesztivál képzőművészeti kiállítás(ok), koncertek, műsoros estek, kabaréműsorok sorozatával áttekintést kíván adni azoknak a művészeknek a Művészakció alatti, de az azt megelőző és (a Holocaustot túlélő művészek esetében) háború utáni tevékenységéről, akik a vészkorszakban a budapesti zsidóság művelődésének, szórakozásának feltételeit a legnehezebb körülmények között is biztosították.
A fesztivál névadójául azért Goldmark Károlyt választottuk, mert egyrészt műveit a Művészakció keretében rendszeresen műsoron tartották, másrészt ő Bartók és Kodály mellett a magyar klasszikus zene egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert alakja, jelképe a magyar és zsidó identitás egyidejűségének és annak, hogy a magyar zsidó művészek munkássága része az egyetemes európai kultúrának. És egyáltalán nem mellékesen a budapesti Goldmark-terem fogadta be 1939-1944 között a műsorok legnagyobb részét.
A Gold (hall)mark kifejezés ugyanakkor a magas minőséget, finomságot jelentő aranyjelzés angol változata, amely a fesztiválon bemutatásra kerülő, részben a mai közönség számára nem is ismert művészeti alkotások minőségét jelképezi.
Képzőművészeti kiállítás:
A Goldmark-fesztivál legjelentősebb eseménye a Magyar Zsidó Múzeumban február 28. és április 13. között megrendezésre kerülő tárlat, amelyen a Művészakció keretében 1939 decembere és 1944 februárja között megrendezett hat képzőművészeti kiállításnak állítunk emléket. Ezeken a kiállításokon közel 170 művész több száz művét tekinthette meg az akkori közönség. A festmények, grafikák, szobrok egy része megsemmisült, ám számos közülük túlélve a megpróbáltatásokat mára közgyűjteményekbe vagy magángyűjtőkhöz került.
A kiállításon terveink szerint mintegy 25 művész 100 alkotását mutatjuk be, egy olyan válogatást, amelyben szerepelnek a magyar képzőművészet legkiemelkedőbb egyéniségei mellett olyan művészek is, akik felfedezésre, vagy éppen újrafelfedezésre méltók, és akiknek tehetsége, értéke vitathatatlan. A műveket országos és vidéki közgyűjteményekből, valamint magángyűjtőktől, galériáktól kölcsönözve lenyűgöző értékű kiállítási anyagot lehet összeállítani. A jelenlegi tervek szerint a következő művészek alkotásait állítjuk: Anna Margit, Ámos Imre, Bálint Endre, Bálint Rezső, Bán Béla, Bokros Birman Dezső, Csillag István, Diener Dénes Rudolf, Erdei Viktor, Goldman György, Göndör Bertalan, Gráber Margit, Gyenes Gitta, Háy Károly, Herman Lipót, Jándi Dávid, Jankay Tibor, Kádár Béla, Örkényi Strasszer István, Perlrott-Csaba Vilmos, Scheiber Hugó, Schönberger Armand, Szin György, Vadász Endre, Vajda Lajos, Zádor István
Színpadi fesztivál:
A Művészakció egyik legsikeresebb és legfontosabb vállalása a több száz színházi, irodalmi és zenei rendezvény megtartása volt, nagyrészt a Goldmark-teremben. Ezeken a rendezvényeken a kor kiemelkedő művészei közül például fellépett: Ascher Oszkár, Bárdos Alice, Beregi Oszkár, Ernster Dezső, Farnadi Edit, Fellegi István, Gárdonyi Lajos, Herz Lili, Kellér Dezső, Komor Vilmos, Mányai Lajos, Ráday Imre, Sándor Frigyes, Simon Zsuzsa, Szép Ernő, Szomory Dezső, Várnai Zseni és még sokan mások.
A korabeli színlapok, egyesületi dokumentumok felhasználásával olyan programsorozatot kívánunk megvalósítani, amely ugyan nem rekonstruálja a korabeli előadásokat, de képet ad az azokon résztvevő előadóművészek és az ott reprezentált szerzők munkásságáról a Művészakció idején éppúgy, mint azt megelőzően, a túlélők esetében a háború után is.
A február és április között, csütörtökön és szombaton esténként, valamint vasárnapi délutánonként megtartandó programok között komolyzenei koncerteket, áriaesteket, opera keresztmetszeteket, kabarékat, könnyűzenei nosztalgia koncerteket, irodalmi esteket tervezünk olyan helyszíneken, amelyek az OMIKE vagy az egyes művészek tevékenységéhez kapcsolódnak. Így a Goldmark-terem mellett szeretnénk programokat a Belvárosi Színházban, a Spinoza
