|
Ha meg akarja az ember ismerni Magyarországot, elég csak a temetőben kezdeni a látogatást, és pontos képet kapunk arról, hogy egy közösség mit gondol magáról – jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság XI. Kegyeleti Konferenciáján, pénteken. Ugyanitt Hende Csaba honvédelmi miniszter úgy fogalmazott, a haza ügyének szolgálatában semmilyen különbség – bőrszín, vallási hovatartozás vagy politikai meggyőződés – nem számít. Az eseményen készült képeink itt megtekinthetők.
|
www.fidesz.hu/index.php?Cikk=186367
A bizottság elsődleges feladata az úgynevezett virtuális nemzeti sírkert létrehozása, azaz a hazáért sokat tevők emlékének megörökítése sírjaik, nyughelyeik megőrzésével – jelentette ki Boross Péter. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke szólt arról is, rendkívül fontos a kijelölt emlékhelyek megőrzése annak érdekében, hogy „ha a nemzet hódolni akar valamely területen, akkor azt olyan körülmények között tehesse meg, ami méltó hozzá”.
Mint mondta, a történelmi emlékhelyekről készül egy újabb kimutatás, és emellett folyamatban van a Fiumei úti temető meghatározott parcelláinak nemzeti emlékhellyé nyilvánítása is.
|
Erőt kell meríteni a múltból
Lázár János beszédében kiemelte, hogy a következő évi költségvetésében a bizottság rendelkezésére áll minden olyan forrás, ami a biztos működéshez és az előrelépéshez szükséges. „Az emlékezés gyökerei mindig a közösségbe nyúlnak. Hogyan várható el egy nemzettől, hogy emlékezzen, ha manapság sok-sok család sem teszi ezt meg? – tette fel a kérést. Hozzátette: sajnálatos módon sokan elhanyagolják, nem gondozzák hozzátartozóik nyughelyét. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár Széchenyi István szavait idézve úgy fogalmazott, ha meg akarja az ember ismerni Magyarországot, „elég csak a temetőben kezdeni a látogatást, és pontos képet kapunk arról, hogy egy közösség mit gondol magáról”.
Az emlékezés minősége a társadalom állapotának mérője – hangsúlyozta, hozzátéve, nem lehetünk elégedettek saját magunkkal, a temetőket járva több, nemzeti szempontból kiemelkedő jelentőségű sír, emlékpont van, „amelyek gondozásra érdemesek”.
|
Az országban több olyan filozófia is uralkodott hosszú időn keresztül, amely azt hirdette, hogy a múltat végképp el kell törölni. Nekünk viszont pont az a felelősségünk, hogy a múltat megkeressük, feldolgozzuk, és abból erőt merítsünk – jelentette ki Lázár.
A múlt feldolgozásáról szólva rámutatott, egyaránt el kell utasítani a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali szemléletet, és ehelyett integráló látásmódra van szükség, „amelyben minden tisztességes és jószándékú hazafinak helye van, függetlenül attól, hogy a demokratikus politikai pártok közül melyiket támogatja”.
|
Az államtitkár jelezte, az első világháború kitörésének százéves évfordulójának közeledte kapcsán végig kell tekinteni az áldozatok sírhelyét, és az emlékezési pontokat ki kell jelölni.
Méltó emléket kell állítani a hősöknek
Hende Csaba beszédében felhívta a figyelmet arra, a közelmúltban elfogadták az első világháború kitörésének százéves évfordulójára vonatkozó programsorozat tervét. Ez 2018-ig tartalmazza azokat a megemlékezéseket, kiadványokat, rendezvényeket, amelyekkel méltó emléket kívánunk állítani a háború hőseinek – szögezte le a honvédelmi miniszter. A magyar zsidóság első világháborús részvételének részletei szinte alig ismertek – fogalmazott, hozzátéve: a Kozma utcai izraelita temetőben található az elesettek számára létesített parcella.
Mind honvédelmi miniszterként, mind magánemberként azt vallom, hogy a haza ügyének szolgálatában semmilyen különbség – bőrszín, vallási hovatartozás vagy politikai meggyőződés – nem számít – jelentette ki. Mint mondta, az elhanyagolt hősi temető rendbehozásához megtették az első lépéseket. A Magyar Honvédség Ludovika zászlóaljának honvédtiszt-jelöltjei idén májusban önkéntes munkában kitakarították a sírkertet. Emellett a hadisírok gondozásával foglalkozó szakemberek elkészítették a továbblépéshez szükséges sírkatasztert, valamint költségvetési támogatással 2013-ban megkezdődhet a temető rekonstrukciója – sorolta.
|
Hende Csaba kiemelte, elkötelezte magát annak érdekében, hogy „a becsület mezején életüket feláldozók emléke hosszú időn át fennmaradjon, és hirdesse, Magyarország kereszténynek, zsidónak, más vallásúnak vagy felekezet nélkülinek egyaránt hazája”.
„Legyen jó érzés Magyarországon élni és magyarnak lenni”
Hammerstein Judit az emlékezetpolitikai eredményekről szólva kiemelte a kulturális örökség védelméről szóló törvény emlékhelyekkel kapcsolatos módosítását, s hozzátette: a tárca bátorítani kívánja a hazánkban élő nemzetiségek történelméhez kapcsolódó emlékhelyek megjelölését is.
A kultúráért felelős helyettes államtitkár fontosnak nevezte a Nemzeti Örökség Program újraindítását, amelyen keresztül a magyar állam anyagi és szakmai támogatást nyújt az egyes határon túli épített emlékek szakszerű helyreállításához és fenntartásához, ezáltal enyhítve a magyar kollektív emlékezetben a trianoni béke traumáját, ugyanakkor erősítve az államközi együttműködést, egymás értékeinek, hagyományainak, emlékezetének tiszteletét és elfogadását.
|
Szellemi kulturális örökségünkről, hagyományainkról szólva kiemelte: fontos kultúrpolitikai cél a szellemi kulturális örökségvédelem súlyának növelése, az erről szóló rendelkezések törvénybe emelése.Hammerstein Judit végezetül a legfőbb emlékezetpolitikai célt így foglalta össze: legyen jó érzés Magyarországon élni és magyarnak lenni. Óvjuk emlékeinket, hogy múltunk révén megismerhessük magunkat, közösen élhessük meg jelenünket, és értékeinkre alapozva alakíthassuk a jövőt – zárta szavait
