A mostani EU-csúcsnak Orbán Viktor szerint az volt a célja, hogy a tagországok vezetői világossá tegyék: komolyan gondolják, amit idén nyáron meghirdettek, vagyis azt, hogy az eurózóna megmentése érdekében teljes – banki, költségvetési, politikai – integrációra van szükség. A magyar miniszterelnök a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki brüsszeli tanácskozása után nyilatkozott a sajtónak. „A helyzet, bár könnyebb, mint júniusban volt, még mindig törékeny” az európai gazdaságban – állapította meg a kormányfő.
„Nem vagyunk tagja az eurózónának, amely viszont nagy bajban van” – mondta. Szerinte „a mi érdekünk is az, hogy megoldják a problémáikat”, ám a döntések hatással lesznek Magyarországra. „Nem mindegy, hogy hogyan oldják meg a saját válságukat” – állapította meg a kormányfő.
Elmondta: Magyarország a visegrádi négyek többi tagjával egyeztetve azt az álláspontot képviselte, hogy a bankuniót megteremtő intézkedések nem kerülhetik ki az EU meglévő intézményrendszerét, nem hozhatják a mostaninál rosszabb helyzetbe az eurózónán kívüli országokat, és nem veszélyeztethetik a belső piac egységét.
Ha lesz bankunió, annak a szabályai Orbán Viktor szerint az abban résztvevőkre kell, hogy vonatkozzanak, az eurózónán kívüli országoknak pedig meg kell adni a döntési lehetőséget, hogy kívánnak-e csatlakozni. „Akik be akarnak lépni, azok számára a jogok és a kötelezettségek legyenek egyensúlyban” – tette hozzá. Ha az eurózónán belül a bankrendszer kimentését szolgáló „speciális pénzügyi védőbástya” létrehozása mellett döntenek, akkor ilyet az eurózónán kívüli országok számára is létre kell hozni – szögezte le Orbán Viktor.
Megfelelő módon kell kezelni az anya- és leánybankok problémáját – mondta a miniszterelnök, elfogadhatatlannak nevezve, hogy fiókokká alakítsák át a külföldi kézben levő leánybankokat. A két kategória esetében ugyanis eltér a nemzeti felügyeleti jogkör. Orbán Viktor a bankuniót illetően a német állásponttal értett egyet, azzal, hogy a létrehozás gyorsasága nem mehet a minőség rovására.
|
Orbán: Brüsszel mondja meg, mennyit kell még javítanunk az egyenlegen!
Elmondta, hogy megkapta Brüsszel válaszát a legújabb egyenlegjavító intézkedésekre, ezért péntek reggel „telefonos kormányülést” tartott, és kikérte a kormánytagok jóváhagyását a Brüsszelnek adandó válaszhoz. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint az újabb egyenlegjavító intézkedésekkel Magyarország „már majdnem” eleget tesz a kívánalmaknak – mondta Orbán Viktor, aki ennek nyomán azt kérte Brüsszeltől, számszerűsítse az igényét.
„Akármit csinálunk, sose elég” – fogalmazott a kormányfő.
Most az a helyzet, hogy Brüsszel szerint statikusan szemlélve már a határon belül vannak a várható magyar hiányadatok, dinamikusan szemlélve azonban még vannak kétségek – fűzte hozzá. Ez szakértők szerint azt jelenti, hogy az intézkedések nem csupán a mérleget javítják, hanem egyben bizonyos mértékben visszafogják a növekedést is, és e várható negatív hatásnak a bekalkulálásával már nem látszik egyértelműnek a megfelelő végeredmény az Európai Bizottság szerint – mondta a kormányfő. Orbán Viktor megjegyezte: most már a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint is három százalék alatt várható Magyarországon a költségvetési hiány 2013-ban.
„Azt kérjük az Európai Uniótól, mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elő fogjuk teremteni” – közölte a miniszterelnök, aki meg is nevezte azokat a forrásokat, ahonnan ezt elő fogják teremteni. „Bankadót emelünk, közművagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte „csak kicsi korrekcióra lesz szükség”.
