Dr. Hídvégi Márta gyógypedagógus és pszichológus
Ingyenes pszichológiai tanácsadás
Pszichológus online
A pszichológus válaszol
Önöket foglalkoztató pszichológiai kérdésüket el tudják nekem küldeni, a kérdésekre a válasz általános módban érkezik meg, tehát anonimitásukat teljes mértékben meg tudják őrizni.
Nincs elég önbizalmam, bizonytalan vagyok mindenben.
(Egy férfi panasza) Illusztrációk:
Jean-Jacques Sempé
A férjemnek sosincs ideje a gyerekekre, pedig a gyerekek nagyon szeretnének vele lenni
Amikor a gyerek kibírhatatlan?
Amikor ideges vagyok, mit csináljak, hogy a gyerekek ne igyák meg a levét?
Szigorú legyek, vagy engedékeny?
Nézzük meg, hogy a különböző stílusok milyen viselkedést váltanak ki, későbbiekben milyen személyiséget „nevelnek”! Általános tanács: Következetesek legyünk! A jó nevelési stílust lehet tanulni, a rossz nevelési stílust fel lehet ismerni. Utána ki lehet küszöbölni. Ha egyedül ez nem megy, forduljanak szakemberhez! Pszichológushoz! Szívesen segítek, ha hozzám fordulnak!
Tükröm, tükröm, mondd meg rögtön
hogy milyen játékokat vegyenek,
mivel fejlesszék kisgyermeküket.A TÜKÖR BIZTOS SIKER! A baba számára az első kedvenc figyelemfelhívó kép az emberi arc. Ha tükörben látja magát, akkor kezdetben a tükör mögé nyúl, mert azt hiszi, ott egy másik gyerek van. (A majmok következetesen másik majomtársnak tartják tükörképüket). De a gyerek sok-sok próbálkozás után rájön, hogy amikor megfogja a saját fülét (vagy ha kinyújtja a nyelvét), közben pedig érzi is ezt a mozdulatát, akkor azt látja, hogy a tükörkép is hasonló mozdulatot tesz, az is ugyanazt a mimikai mozdulatot végzi. Fantasztikus nagy élmény a szülők számára, amikor látják boldogan sikongató, tapsoló kisgyermeküket a tükör előtt. Mögé kuporodnak, ők is fintorognak: mimikai játékok kezdődnek. Pozitív érzelmek szabadulnak fel ilyenkor a szülő-gyerek kapcsolatban. Kb. 9 hónapos korában tudatosul a kisfiúban, kislányban, hogy ő van a tükörben. Ha mellette mögötte szülő ül, akkor hol ránéz élőben, hol a tükörben látja kettejüket, hármójukat.
Képzeljék el, milyen jó érzés lehet neki, hogy saját magával együtt látja az anyukáját, apukáját! Ilyen egymásmellettiséget csak a tükörben tud tapasztalni (vizuálisan).
Éntudata, énképe gyorsabban fejlődik, ha gyakran játszhat tükörrel: benne a maga tükörképével. Azt szoktam tanácsolni, hogy már 2 hónapos kortól érdemes műanyag tükröcskét mutatni a babának. Amikor pedig mászni kezd, hasal a földön, akkor érdemes a szemmagasságában (a szekrényfalon vagy egyszerűen a falon) elhelyezni egy kellőképpen nagyméretű tükröt – biztonságos rögzítéssel, biztonságos anyagból. A már járni tudó gyereknek is fontos, hogy naponta többször nézegethesse magát. Saját mozdulatainak, mimikájának a látványa lenyűgözi!
HADD „MAJOMKODJON”, ILLEGJEN-BILLEGJEN! SAJÁT MAGÁVAL ISMERKEDIK!
Ki a legszebb messze földön?
Biztos, hogy az ön gyermeke, amikor ragyogó arccal a tükörből az anyjára, apjára mosolyog!
Aki még nem próbálta, próbálja ki!
Nézem a képet, a kisfiút az etetőszékében, és a pszichológusnak erről is pszichológiai mondanivaló jut eszébe, no meg egy Szabó Lőrinc vers: Lóci óriás lesz
Mikor kell, lehet, szabad, tanácsos, fontos pszichológushoz fordulni?
El kell végre engednünk azt a szívósan fennálló előítéletet tartalmazó gondolatot, miszerint:”nem vagyok én bolond, elmebeteg, hülye, stb., hogy pszichológushoz menjek!” Vagy a rosszabb változat: a paciens tudja, hogy jó neki a pszichológushoz járnia, neki szüksége van rá, de róla mondják ilyenkor: „bolond, elmebeteg, hisztis, stb., mert csak az ilyenek járnak pszichológushoz.”
Ne hagyjuk, hogy a problémák közénk és a jó lelki állapotunk közé álljanak! A lelki egészségért dolgozni kell! Ha nem megy egyedül, vagy önkéntes segítőkkel, érdemes felkeresni a pszichológust!
Tehát akkor kell pszichológushoz fordulni például, ha a honlapomon megnézett szolgáltatásaim címszavai közül a problémák egyike olyan méreteket ölt, hogy egyedül nem tudja megoldani, a segítő családtagok, barátok, rokonok, internetes portálok nem adnak megfelelő választ. Ilyenkor szakemberre kell bíznunk magunkat, gyermekünket.
Család – családi konfliktusok – válás – gyermekelhelyezés – láthatás
Váláskor a gyermek lelke, pár- és családi tanácsadás
A pszichológus tapasztalatai és tanácsai családi konfliktusok, válás esetén
Nagyon sok szülő keresett fel magánrendelésemen válási krízis után, gyermekeik pszichés állapotának feltérképezése miatt. Többen azt várták, hogy állapítsam meg, a gyermeküknek árt-e a másik szülővel való kapcsolattartás. Számosan voltak olyanok, akik azzal a céllal fordultak pszichológushoz, hogy szakember mondja ki, hogy a másik szülő alkalmatlan a gyermekkel való együttlétre.
A legtöbb esetben azonban nem a gyermek a kliens! A szülőnek, szülőknek lenne szükségük válási kríziskezelő pszichológus vagy pszichiáter szakemberre. A két szülő között feszülő konfliktusok rendezése, az indulatok fékezése, megszüntetése sokat segítene a gyermekeknek feldolgozni a válás miatti lelki traumákat.
A következő mondatokat mondom el a szülőknek: „A gyermek nem magántulajdon, nem lehet rajta úgy osztozkodni, mint a kocsin, házon, bútorokon. A gyermek nem a vagyonmegosztás tárgya, a gyermek nem lehet a tétje a vagyonmegosztásnak sem. Ha a gyerek láthatásával zsarolunk, sakkban tartjuk a másikat, az ellenfelet, akkor a gyerek mindenképpen sérül.
A másik szülővel is igyekszem felvenni a kapcsolatot. Egyoldalú, csak az egyik szülőtől kapott anamnézis, mélyinterjú a féligazságot tartalmazza csak.
Emlékszem sikeres pszichológiai megoldásaimra. Amikor a panasszal érkező szülő ráhangolódott a fenti gondolatmenetre, belátta, hogy neki és volt párjának sokat kell tennie gyermekük, gyermekeik harmonikus lelki fejlődése érdekében. Rá tudta venni a másik felet, hogy ő is vegyen részt a pszichológiai kezelésben. Mediátori szerepem is volt ilyen helyzetekben. A gyerekek megkönnyebbültek, nyíltabban, sőt örömmel vettek részt a pszichológiai gondozásban.
Nézzük meg, milyen egy éltető és egy problematikus család!
A képi megjelenítés: a rajz, családrajz szerepe a kliens megismerésében
Gyermekeknél sokszor alkalmazok rajzvizsgálatot. Családrajzot készíttetek. A szülők nagy kíváncsisággal szeretnék tudni, hogy mi mit jelent a rajzokon. Ezt elég nehéz megmagyarázni anélkül, hogy a szülők ne értelmeznék egy kicsit másként a mondandómat, esetleg ne értelmeznék félre.
A családrajzból megtudható, hogy a gyermek milyen érzelmekkel él a családban, ki a domináns személy, a testvérekhez való viszonyról is kapunk jelzéseket. A kisgyermek aktuális érzelmei, rejtett kötődései, vágyai is kifejeződnek a rajzban.
A rajzokat lépésről-lépésre lehet elemezni. Megfigyeljük a vizsgált személy viselkedését rajzolás közben.
A rajztesztek pszichoterápiás felhasználása mélylélektani képzettség nélkül nem lehetséges. Az elkészített rajz a pszichoterápiás kapcsolat esetében a terápiás kommunikáció része. A beteg azon kívül, hogy kifejezi magát, üzen is vele a terapeutának (Vass, 2006).
A pszichiátria egyik legizgalmasabb része a képi kifejezés és a lelki betegségek közötti kapcsolat. Egy magyar tudós, Hárdi István pszichiáter-pszichológus dinamikus rajzvizsgálat címmel teljesen új megközelítésű módszert dolgozott ki a területen.
„Dinamikus, mert egy betegtől különböző állapotában több rajzot is kértem és rajzfolyamatokat klinikai folyamatokkal vetettem egybe. A gyógyuló betegek gazdagabban, részletdúsabban rajzolnak, derűsebb emberarcokat készítenek. Később állatokat is rajzoltattam, amelyek ugyanazokat a változásokat és szinteket mutatták, mint az emberrajzok.” (Hárdi)
Nem lehet a rajzból első ránézésre megállapítani, hogy beteg vagy egészséges egyén alkotta. Mindenképpen egybe kell vetni élettörténetével vagy kórtörténetével. Az állatrajzoknál a társadalomba beilleszkedni képes ember – legtöbbször – saját konvencióit veti papírra, például kutyát, lovat, macskát. Ezek közül is azt, ami szívének a legkedvesebb, például a saját kutyáját.
A gyermeknél a rajzolás kommunikációs forma. Érzelmeit, vágyait, szorongásait, örömeit így tudja könnyebben kifejezni. Amelyik gyerek szeret rajzolni, hagyjuk kibontakozni, adjunk lehetőséget a minél többfajta technika, szín alkalmazására, dicsérjük, mutassuk meg a rajzait ismerősöknek, rokonoknak! A gyermekkel együtt gyűjtsük a rajzait, néha vegyük elő, beszélgessünk vele a régi rajzokról! Élményeket, érzelmeket mozgatunk meg benne, a kapcsolatunk intimebbé, érzelemdúsabbá válik, sok szép élményt, gondolatot fog gyermekünk nekünk közvetíteni. Mi is gazdagodunk érzelmileg. Elmélyül a szülő-gyerek kapcsolat.
Hogyan szerettessem meg a rajzolást kisgyermekemmel, aki egyáltalán nem szeret rajzolni?
Erre a kérdésre a következő alkalommal kapnak választ a kedves érdeklődők.
