Semjén Zsolt a román-magyar államközi kapcsolatok vonatkozásában hangsúlyozta a határon túli magyar pártok jelentőségét. Megemlítette: a júniusi romániai önkormányzati választásokon döntő mértékben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kapta a felhatalmazást és a felelősséget a romániai magyarság képviseletére. Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi magyarság képviselője szót tudjon érteni a romániai politika szereplőivel. Ennek érdekében „bizonyos fokú lavírozás legitim” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt a romániai magyar és román pártok párbeszédét azért is fontosnak tartotta, hogy a kisantant mintájára ne alakulhasson ki „magyarellenes együttműködés” a Magyarországgal szomszédos országok között. Hozzátette, a közép-európai országok nemzeti érdekei nagy mértékben azonosak. Nyomatékosította azonban, hogy Magyarország hitet tett a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvései mellett, és ezt az elkötelezettségét soha nem fogja feladni.
Semjén Zsolt az „isteni dramaturgiának” tulajdonította, hogy éppen a szabadegyetem nyitónapján nyújtották be a 300 ezredik állampolgársági kérvényt határon túli magyarok, és ugyanezen a napon tették le a 200 ezredik állampolgársági esküt. Semjén Zsolt úgy vélte, a parlamenti ciklus végére félmillió határon túli magyar szerez magyar állampolgárságot, a 2014-ben alakuló magyar Országgyűlés pedig – a választójog határon túli kiterjesztésével – össznemzeti parlament lesz.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is annak fontosságát ecsetelte, hogy megmaradjon a közép-európai országok együttműködése az Európai Unióban. Elmondta, amikor Magyarországnak az elmúlt években „nyugati szélfúvással kellett szemben állnia”, fontos volt a lengyelek, a csehek, az osztrákok, a litvánok és a románok szolidaritása. Hozzátette, ennek a szolidaritásnak az alapja a népek függetlensége és az állampolgárok legteljesebb szabadsága kell hogy legyen. Megállapította, Románia sikerei szorosan összefüggtek azzal, hogy biztosította-e az emberi jogokat az erdélyi magyaroknak. „Az év végi választásokon választ kapunk arra, hogy Románia az erdélyi magyarok iránti tiszteletére alapozza-e a jövőjét, vagy a nacionalista hangulatkeltésre” – állapította meg. Hozzátette: „az a kérdés, Románia kilép-e a közép-európai szolidaritás rendszeréből, vagy továbbra is ezt erősíti”.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elmondta, az idei Tusványoson a román-magyar párbeszéd kicsit háttérbe szorul. Tusványos „román barátai” ugyanis most önmagukkal vannak elfoglalva. Toró ennek ellenére úgy vélte, hogy a valódi párbeszéd hívei mindig eljönnek a táborba. „Akik a párbeszéd hiányát róják fel, azok nem akarják a párbeszédet” – jelentette ki Toró azokra a sajtóhírekre reagálva, amelyek szerint az RMDSZ politikusai hiányoznak a 23. alkalommal megszervezett Tusványos rendezvényeiről.
Az állampolgársági kérelmek száma elérte a 300 ezret
Megvan a 300 ezredik magyar állampolgársági kérelem, a nemzet „egyfajta közjogi egyesítése” zajlik – mondta szerdán Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Tusnádfürdőn, aki a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – az úgynevezett Tusványos – nyitónapján nyilatkozott az MTI-nek. Semjén leszögezte, a nemzetpolitika tekintetében a honosítás a legfontosabb az egyetemes magyarság szempontjából. „A mai nap megvan a 300 ezredik állampolgársági kérelem, és a mai napon a 200 ezredik állampolgár is letette az állampolgársági esküt. Ezáltal a nemzetnek egyfajta közjogi egyesítése történik meg” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: amikor elvállalta a kormányzati feladatot, azt ígérte a miniszterelnöknek, hogy a ciklus végére félmillió új magyar állampolgár lesz. Utalt rá, mindenki azt mondta: ezt lehetetlen államigazgatásilag lebonyolítani. Főleg, hogy ebből a 300 ezer kérelemből 150 ezer névváltoztatással is jár, tehát ne az legyen beírva, hogy Tiberiu Szabo, született: Cluj, hanem az, hogy Szabó Tibor, született: Kolozsvár. Ilyet államigazgatásilag még nem csináltak, de örömmel jelenthetem, hogy a ciklus végére meglesz az ötszázezer állampolgár” – mondta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes szükségesnek tartotta hangsúlyozni: a magyar kormánynak egyformán fontos minden magyar, függetlenül attól, hogy a romániai, erdélyi pártok közül melyikkel szimpatizál. „A mostani rendkívül kényes belpolitikai helyzetben rendkívül fontos az elért eredmények megőrzése. A magyar-román kapcsolatok megőrzése is egyszerre magyar és román nemzeti érdek. Miután a választói felhatalmazás nyomán az RMDSZ kapta meg a lehetőséget, hogy hangsúlyosan képviselje az erdélyi magyarságot, óriási a felelőssége az RMDSZ-nek, hogy a nehéz körülmények között is úgy lavírozzon, hogy az eredményeket próbálja megőrizni, s a román-magyar viszony, valamint mind a honosítás, mind a különböző jogok tekintetében ne történjen visszalépés” – vélekedett Semjén.
Az MTI kérdésére, hogy segítheti-e az anyaország a sokszor hangoztatott összefogás megvalósulását az erdélyi magyar politikai életben, Semjén Zsolt kijelentette: a józan ész is azt mondja, hogy az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét meg kell őrizni. „Ha a magyar képviselet megroppan, vagy akár jelentősen meggyengül Bukarestben, annak a következménye az lehet, hogy a magyar polgármesterek, a politizáló magyarok elkezdenek integrálódni a román pártstruktúrába, ami a magyarság számára katasztrofális lenne. Ezért kulcsfontosságú az etnikai alapú magyar politika, ezt pedig akkor lehet hangsúlyosan képviselni, ha minél nagyobb a magyar összefogás” – mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
