A nemzetközi hatalmak vasárnapra virradóra elfogadták a szíriai nemzeti egységkormány felállítását célzó béketervet, de nyitva hagyták a legfontosabb kérdést, hogy játszhat-e bármiféle szerepet Bassár el-Aszad szíriai elnök a politikai átmenet folyamatában. Az ellenzék máris elutasította a rendezési tervet.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Törökország, Irak, Kuvait és Katar külügyminiszterei, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Nabíl al-Arabi, az Arab Liga főtitkára és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton Genfben vitatta meg a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a világszervezet és az Arab Liga szíriai különmegbízottja által kidolgozott rendezési tervet.
A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Annan úgy fogalmazott, hogy „kötött időkeretbe foglalt, egyértelmű és visszafordíthatatlan lépésekről” döntöttek a résztvevők. Az elvi megállapodás úgy szól, hogy Szíriában teljes jogkörrel bíró nemzeti egységkormányt kell alakítani. A kölcsönös konszenzus alapján felállítandó kormányban részt vehetnek a jelenlegi kormány, az ellenzék és egyéb csoportok tagjai is. Alkotmányos reformra van szükség az országban, és szabad, igazságos választásokat kell rendezni – közölte Annan a megállapodást idézve.
Az Aszad jövőjét firtató kérdésekre válaszolva Annan hangsúlyozta: a megállapodás egyértelmű elveket és irányvonalakat tartalmaz, hogy segítse a szíriai feleket az átmenet folyamatában, a nemzeti egységkormány megalakításában és a szükséges változtatások végrehajtásában. „Bassár el-Aszad sorsa a szíriaiak ügye – mondta Annan, hozzátéve ugyanakkor, hogy nem hiszi, hogy a szíriaiak olyan embereket választanak meg vezetőjüknek, akiknek vér tapad a kezéhez.
Ellenzéki vezetők vasárnap bejelentették: elutasítják a genfi rendezési tervet, és folytatják a „szabadságharcot”.
„A találkozó zátonyra futott. A genfi nyilatkozat erőtlen. Olyan homályosan van megfogalmazva, hogy mindenki úgy értelmezheti, ahogy neki megfelel. Emellett arra sem utal, hogy milyen módon mehet végbe egy átmeneti kormány felállítása” – közölte Omár Savaf, a közel-keleti ország ellenzéki erőit tömörítő esernyőszervezet, a Szíriai Nemzeti Tanács tagja.
Burhán Galjún, a tanács elnöke „rossz hírnek” nevezte a megállapodást, míg a szervezet szóvivője azt mondta, a genfi nyilatkozat „kétértelmű”, kiemelve, hogy az nem tartalmaz sem mechanizmust, sem forgatókönyvet a végrehajtásra vonatkozóan. „Bízunk benne, hogy a többi területet is felszabadítjuk a diktatúra (uralma) alól” – mondta Basám Isak, a tanács egy magas rangú tagja.
Haiszam el-Maleh veterán ellenzéki aktivista, a nemzeti tanács alapító tagja úgy fogalmazott vasárnap, hogy a genfi megállapodás „időpocsékolás” volt, és azt ígérte, hogy nem fog asztalhoz ülni Aszaddal és „gyilkos rezsimjével”.
A nagyhatalmak külügyminiszterei – a korábbi megosztottságot idézve – eltérően vélekedtek első nyilatkozataikban. Hillary Clinton, az amerikai diplomáciai irányítója szerint a megállapodással azt a világos üzenetet küldték Aszadnak, hogy távoznia kell a hatalom éléről.
Laurent Fabius francia külügyminiszter is kijelentette, hogy Bassár el-Aszad elnöknek le kell mondania a megállapodás szerint. Fabius hozzátette, hogy a genfi megállapodás önmagában még nem elegendő, ezért Franciaország azt fogja kérni az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy utalja a béketerv végrehajtását az ENSZ Alapokmányának hetedik fejezete alá, amely felhatalmazza a tanácsot, hogy a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető ügyekben a szankcióktól katonai beavatkozásig terjedő lépéseket hozzon.
Az orosz és kínai külügyminiszter viszont Genfben ismét arról beszélt, hogy senkit nem lehet kizárni a politikai rendezés folyamatából, és nem külső szereplőknek, hanem maguknak a szíriaiaknak kell meghozniuk a szükséges döntéseket. Kína és Oroszország – amelyek vétójoggal rendelkeznek a tanácsban – korábban többször is elutasította, hogy a szervezet külső beavatkozásra jogot adó határozatot hozzon Szíria ügyében.
Guido Westerwelle német külügyminiszter vasárnap Berlinben a politikai átmenet beindításának fontosságát hangsúlyozta.
Szíriában közben a hét végén folytatódott az erőszak. Vasárnap huszonegy ember halt meg országszerte, Bassár el-Aszad elnök csapatai továbbra is tüzérségi tűzzel lőtték a Damaszkusz környéki településeket – közölték ellenzéki aktivisták. Szombaton országszerte több mint 120 halottja volt a megtorlásnak, illetve a hadsereg és lázadók közötti összecsapásoknak,
A török hadsereg vezérkara közben vasárnap a honlapján közzétett közleményben megismételte, hogy F-4 típusú vadászgépét Szíria a nemzetközi vizek felett, nem pedig a saját légterében lőtte le. A török hadsereg szerint a gép csak „mintegy öt percig” sértette meg a szíriai légteret, mielőtt a nemzetközi légtérben lelőtték.
A két pilótát azóta sem találták meg – közölte a török hadsereg, hozzátéve, hogy a Nautilus amerikai tengeralattjáró a tervek szerint hétfőn érkezik az incidens helyére, hogy részt vegyen a roncsok utáni kutatásban.
A The Wall Street Journal című amerikai napilap a hét végén amerikai hírszerző forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a török F-4-es gépet „feltehetően a (szíriai) partra telepített szíriai légvédelmi ágyúk találták el, amikor az június 22-én a szíriai légtérben tartózkodott”. A lap szerint a gép alacsonyan, kis sebességgel repült, és feltehetően a szíriai légvédelmi rendszereket tesztelte.
