Négyéves miniszterelnöki kényszerpihenő után

Négyéves miniszterelnöki kényszerpihenő után május 7-től újra az elnöki székből irányítja Oroszországot az 59 éves Vlagyimir Putyin.

Az alkotmánymódosításnak köszönhetően a harmadik ciklusára készülő politikus ezúttal négy helyett hat évig irányíthat a Kremlből, és ha újraválasztják, akár 2024-ig is a hatalmas ország élén állhat. Putyin, az államférfi előtt új kihívások tornyosulnak, amit a decemberi parlamenti választásokon elkövetett állítólagos választási csalások miatt az utcára vonuló tömeg is érzékeltett. Bár jócskán voltak olyanok is, akik kifejezetten „alfahím-imidzse” miatt szavaztak Putyinra, az oroszok többsége inkább a nagyhatalmiság zálogaként tekint rá. A politikus, aki 17 évig állt a szovjet titkosszolgálat, a KGB szolgálatában, mindig igyekezett magát úgy beállítani, hogy ő biztosítja az ország stabilitását. A zűrzavaros kilencvenes évek után ásványkincseinek, az emelkedő olajárnak és Putyinnak köszönhetően az ezredfordulóra Oroszország újra valódi nagyhatalommá vált. Eközben a korábban „gyenge, de igen megbízható” emberként jellemzett Putyin szabályosan félresöpörte az őt hatalomra juttatókat. Az egyszerű szentpétervári családba született férfi harcias természetének köszönhetően egyre ismertebbé vált. „Huligán voltam, nem úttörő” – mondta egyszer magáról. A politikában leginkább a csecsen felkelők elleni két háborúban, illetve a Grúzia elleni 2008-as harcok során mutatkozott meg keménysége. Bár macsó vonásai nem mindenkinek tetszenek, azt még a Kremlt bíráló The New Times című magazin is elismeri, hogy Putyinnal együtt jött a stabilitás és a szárnyaló gazdaság. A középosztály megizmosodott, az átlagjövedelem 2000 és 2011 között csaknem megtízszereződött. Emellett Oroszország egyre öntudatosabbá vált a külpolitikában is. Putyin, aki a Szovjetunió széthullását a 20. század legnagyobb globális katasztrófájának nevezte, új arcot próbál adni országának. A korábban bátortalan, befelé forduló Moszkva mára nyíltan szembe mer szállni az Egyesült Államokkal, ha érdekei azt diktálják – például az európai rakétapajzs ügyében. Az oroszok változásba vetett reményeinek azonban megvannak a maga korlátai: a belpolitikában ugyanis nem sok új történt az utóbbi időben. Putyin bírálói hiányolják a korrupció visszaszorítására, illetve a befektetők számára biztonságos jogi környezet kialakítására tett erőfeszítéseket. Ennek következtében pedig nemcsak a tőke, de az emberek is menekülnek. „Az, hogy a kivándorlók száma megnőtt, nem titok. Sajnos a legjobbak távoznak” – mutatott rá egy orosz politológus, aki szerint az erős „cárra” vágyó állami tisztségviselők pozíciójuk megtartása érdekében további hiteltelen sikersztorikat „adhatnak be” Putyinnak. A politikus azonban ismeri az országot – biztosított egy rádiós vitában a régi-új elnök pártjának, az Egységes Oroszországnak egyik tagja. Putyin visszaszorította az oligarchák hatalmát, és megerősítette az államot. A stabilizálási időszakot pedig a civil társadalom megerősítése követi – tette hozzá a párttag. A Levada független közvélemény-kutató intézet szerint sok orosz úgy látja, hogy az ellenzék követelései ellenére Putyin addig marad hatalmon, ameddig neki tetszik. Ő maga sem gondolja ezt másként, és akár 2024-ig is a Kreml vezetője maradna. „Ha úgy adódna, és az embereknek is tetszik”, miért ne? – mondta röviddel az elnökválasztások előtt.