Kleopátra és Antonius ikrei, Kleopátra Szeléné és Alexandrosz Héliosz szobrát fedezte fel újra egy olasz egyiptológus a kairói Egyiptomi Múzeum gyűjteményében.
A homokkőből faragott szobrot 1918-ban fedezték fel a Nílus bal partján, a denderai templom feltárása közben, az alkotás a kairói Egyiptomi Múzeumba került, ahol JE 46278-as katalógusszám alatt vették lajstromba – olvasható a Discovery News (news.discovery.com) hírei között.
A szobor hátoldalára csillagokat vésték, ami azt jelzi, hogy a kő eredetileg a mennyezet része lehetett valahol. Mindent egybevetve a szobor többi része is meglehetősen szokatlan.
„Két meztelen gyermek – egy fiú és egy lány áll a talapzaton, kiknek lábai köré két kígyó tekeredik. A gyermekek egyik karjukat testvérük válla köré fonják, míg másik kezükkel egy-egy kígyót markolnák meg” – magyarázta Giuseppina Capriotti, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács egyiptológusa.
A szobor ikonográfiai elemzése alapján az olasz egyiptológus a gyermekeket Alexander Hélioszként és Kleopátra Szelénéként azonosította.
Mint Giuseppina Capriotti kiemelte, a fiú a Nap korongját, míg a lány a Hold sarlóját és a korongját viseli a fején. A két kígyó, vélhetően kobra, a Napot és a Holdat jelképezi. Mindkét korongot a Hórusz-szem (Udzsat) díszíti, ami az állandó megújulási képesség szimbóluma volt Egyiptomban, s mint ilyen biztosítja a királyság intézményének folyamatosságát, valamint az istenek, a királyok, az élők és – a rendszeresen juttatott áldozatok révén – a holtak életét.
„Sajnálatos módon az ikrek arca nem maradt fenn túl jó állapotban, de a fiúcskának göndör volt a haja, s jobb oldalt látható a hajfonat, az egyiptomi gyermekek hagyományos gyermekfürtje. A kislány fürtjeit a görög nők hagyományos hajviseletébe, az úgynevezett dinnye-fazonba rendezte az ókori művész.
Giuseppina Capriotti összevetette a szobrot egy másik ptolemaioszi kórból származó alkotással, amely Dendera kormányzóját, Pakhomot ábrázolja.
„A szobrok stílusbeli hasonlóságot mutatnak, az alakoknak kerek az arca, pici az álla, s nagyok a szemeik” – magyarázta a kutatónő.
Mivel Pakhom szobra Kr.e. 50-30 közötti időszakból származik, az egyiptológus azt feltételezi, hogy az ikrekét egy egyiptomi művész készítette a ptolemaioszi kor vége felé, miután Antonius Kr.e. 37-ben sajátjának ismerte el a gyerekeket.
Hét évvel a Kr.e. 40-ben született ikrek előtt VII. Kleopátra királynő életet adott Julius Caesar fiának, Caesarionnak, Antoniustól pedig még egy fia Ptolemaiosz Philadelphosz született Kr.e. 36-ban.
Kleopátra és Antonius Kr.e. 30-ban bekövetkezett halála után Octavianus, a későbbi Augustus császár megölette Caesariont. Az akkor tízéves ikreket és öccsüket Rómába vitette, ahol nővére, Octavia gondjaira bízta őket. A két fiú további sorsa ismeretlen, Kleopátra Szelénét hozzáadták II. Juba mauretaniai királyhoz, akit még gyermekként hoztak Rómába Kr. e. 46-ban. Jubától legalább egy gyermeke, Ptolemaiosz Philadelphosz nevű fia született. A korabeli pénzérmékén Jubát Kleopátra Szelénével együtt ábrázolják, ami azt jelenti, hogy férje egyenrangú társa volt.
„Immár tudjuk, hogy gyermekkorában hogy nézett ki Kleopátra Szeléné ikertestvérével együtt” – hangsúlyozta Giuseppina Capriotti.
