Ultraortodoxai gondot okoznak Izraelnek – Hatásuk túlnyúlik a szegregált buszokon

 Rachel Weinstein izraeli háziasszony nemrég buszra szállt a lakóhelyén, hogy elmenjen egy bevásárlóközpontba. Ugyanarra a járatra, amelyet rendszeresen használ, de amelyen most egy ultraortodox férfi is utazott, aki a jármű végébe küldte, ahol már több nő ült, a férfiaktól elkülönülve. „Beszélni se volt hajlandó velem, a férjemhez szólt csak, aki velem együtt szállt fel” – idézte fel a történteket a 38 éves asszony. Beit Semesben él, ahol az utóbbi években jelentősen megnőtt az ultraortodoxok – a legszigorúbb teológiai elveket követő zsidók – száma.
    Ahelyett, hogy engedelmeskedett volna a felszólításnak, a nő néhány sorral a sofőr mögött foglalt helyet, és ott ki is tartott. A magát modern ortodoxnak nevező, New Yorkban született Rachel Weinstein a múlt év elején költözött Izraelbe, megfogalmazása szerint azért, hogy vele egyformán gondolkodó zsidók között éljen, nem pedig szélsőségesek között. Amikor már szikráztak körülötte az indulatok, és egy nő elindult felé a busz végéről, hogy leszidja, mert tiszteletlenül viselkedik, az asszony megragadta a táskájában lévő kulcscsomót, és felkészült rá, hogy odavágjon vele, ha a körülmények úgy alakulnak. Amikor feszültségben eltelt percek után elérte úti célját és leszállt, sírva fakadt.

Csaknem kétharmaduk a szegénységi küszöb alatt él 

    Egyes ultraortodox zsidók Izrael több körzetében is megpróbáltak bevezetni egyfajta „közösségi jámborságot” – szigorú viselkedési szabályokat, amelyekhez hozzátartozik a nemek elválasztása a buszokon, az, hogy a férfiak elől, a nők pedig a jármű végében ülnek. A legtöbb izraeli idegenkedik ettől a túlzott buzgalomtól. Modern, egyenlőséget megvalósító államra vágyó világi zsidók által alapított országkéntIzrael rendelkezik a liberális társadalom minden kellékével: haladó törvényekkel és kiváló egyetemekkel, bikinis nőkkel, sőt az üzleti életben és a politikában kiválóan teljesítő nőkkel is. Van ugyanakkor egy gyorsan növekvő közössége, amely ellenzi a modernséget, és a bibliai parancsolatok szűk prizmáján keresztül szemléli a világot. 
    A valaha csöppnyi kisebbséget alkotó – harediknek is nevezett – ultraortodox zsidók jelenleg Izraellakosságának több mint 10 százalékát teszik ki, ám az általános iskolai diákok 21 százaléka közéjük tartozik. Mivel a közösség szaporodási rátája háromszorosa más izraeli zsidókénak, a demográfusok arra számítanak, hogy 2034-re az izraeli lakosságnak körülbelül a 20 százaléka ultraortodox lesz.
    Ennek a hatása jóval túlnyúlik a szegregált buszokkal és a szerény öltözködéssel – a haredik másik,Izrael-szerte feszültséget kiváltó vesszőparipája – kapcsolatos lakóhelyi perpatvarokon. A legtöbb ultraortodox zsidónak nincs meg az a képessége, hogy a korszerű gazdaságban dolgozzon, mivel vagy egyáltalán nem vagy csak kevés matematikát és egyéb tudományos tárgyat tanult az általános iskola elvégzése után (tanulmányaik csaknem teljes mértékben a vallási szövegekre, a Tórára és a Talmudra koncentrálnak). Következésképp több mint 60 százalékuk a szegénységi küszöb alatt él, míg a nem haredi zsidóknak csak a 12 százaléka. A zömük katonai szolgálatot sem akar teljesíteni, ami pedig kötelező a többi izraeli számára. A következmény: ahogy a haredi közösség létszáma nő, az adózás és katonáskodás terhét egyre kevesebb izraeli kénytelen cipelni. világi beállítottságú izraeliek keserűen viccelődnek azon, hogy az ország lakosságának egyharmada a hadseregben szolgál, egyharmada dolgozik és egyharmada adót fizet – csakhogy ugyanaz az egyharmad teszi mind a hármat.

Fogyhat a békeszerződés esélye 

    Az ultraortodoxok erősödése politikai változásokat is maga után vonhat. A Newsweek című hírmagazin által idézett közvélemény-kutatók szerint a haredik következetesen héják a palesztinokkal kötendő területi kompromisszum kérdésében, és az Úr és Ábrahám szövetségére hivatkoznak, amelynek fejében a zsidók megkapták Izrael földjét. Az őket képviselő pártoknak már most is komoly erejük van a koalíción alapulóizraeli politikai rendszerben. Ha az eddig tapasztalt demográfiai irányzat folytatódik, akkor évről évre csökken az esélye annak, hogy sikerül Izraelben a többséget a békeszerződéshez szükséges kompromisszum mögé állítani. „Hosszú távon az izraeli társadalom szegényebb lesz, kevésbé képzett és egyre jobboldalibb” – mondta Dan Ben-David, a Tel-avivi Egyetem közgazdásza, aki a Társadalompolitikai Kutatások Taub Központját vezeti.
    Az eddigi folyamatok előrevetítése természetesen nem több találgatásnál. Egy közösség viselkedése, beleértve a szaporodási rátát és a munkavállalási szokásokat, az idők folyamán fejlődik. A mérsékelt változások is képesek alakítani a jövőn, ám az ultraortodox zsidók ellenségei mindenféle változásnak. Ugyanúgy öltöznek, ahogy XIX. századi elődeik – sötét öltönyt, hosszú kabátot és széles karimájú kalapot viselnek. És kényesen ragaszkodnak olyan dolgokhoz, amelyek több ezer éves szövegekben vannak megírva. Rachel Weinstein, aki élete különböző szakaszaiban többször is élt haredik közelében, úgy érzi, hogy ha tapasztalható is náluk némi változás, akkor az a nagyobb szigorúság irányába mutat.

Történelmi gyökerek 

    Hogyan váltak a haredik Izrael legújabb aggodalmat keltő demográfiai jelenségévé? 
    A válasz, legalábbis részben, az állam alapításáig nyúlik vissza, amikor Dávid Ben Gurion komoly engedményeket tett a rabbiknak cserébe a támogatásukért. Egyebek mellett beleegyezett abba, hogy azokat a 18 éves harediket, akik vallási szemináriumokban akarnak továbbtanulni, ne hívják be katonai szolgálatra.

    A kivételek száma kezdetben néhány száz volt, de fokozatosan felduzzadt, elégedetlenséget keltve a világi beállítottságú zsidók körében, és olyan útra állítva a haredi férfiakat, amelyről nehéz letérni: munka helyett életük végéig a tórát tanulmányozzák, és segélyből élnek.
    Friss felmérések szerint a munkaképes korú ultraortodox férfiak 65 százalékának nincs munkája és nem is akarja, hogy legyen, mert inkább a szemináriumban tölti a napjait. A városok, amelyekben élnek, a legszegényebbek közé tartoznak.
    Ezek egyike a Tel-Aviv és Jeruzsálem között félúton lévő Modiin Illit, ahol mintegy 60 ezer haredi él. Az 1990-es években alapított település Izrael egyik leggyorsabban növekvő városa. „Itt átlagosan tíz, vagy annál is több gyerek van egy családban” – mondta az amerikai folyóiratnak Jehiel Sever, a közösség szóvivője. A településnek csaknem minden háztömbjében van egy zsinagóga vagy szeminárium, viszont szembetűnően hiányoznak a parkok és a játszóterek. Alacsony jövedelme miatt csaknem minden Modiin Illit-i lakos jogosult arra, hogy helyi adója 90 százalékát elengedjék, ezért az önkormányzatnak gondot okoz a közösségi létesítmények építése és fenntartása.

Kóser internet 

    A városban élő 33 éves Avraham Kroizer rabbi szerint a világi beállítottságúak harediktől való idegenkedése alapvetően félreértésekből fakad. Állítása a szerint az ultraortodox zsidók azzal járulnak hozzá az izraeli társadalom életéhez, hogy tóratudósokat nevelnek, akiknek a száma a holokauszt idején vészesen megfogyatkozott. 
    „A Tóra tanulmányozása ugyanúgy segít megvédeni a zsidó népet, mint a katonai szolgálat” – állítja. 
    Kroizer három fia az iskolában eltöltött ideje 70 százalékát a Tóra és a Talmud tanulmányozásának szenteli, 30 százalékát pedig „világi tárgyaknak”, vagyis matematikának, történelemnek és nyelvtannak (a tárgyak között azonban nincs angol és természettudomány). A nyolcadik osztály elvégzése után a diákok kizárólag a vallásra koncentrálnak.
    A haredik annyira magukba zárkózók, hogy nehezen tudnak beilleszkedni a világi társadalomba. A rabbi elmondása szerint Modiin Illitben senkinek sincs televíziója, és csak néhány lakosnak van számítógépe. Tavaly nyáron egy vállalkozó rábeszélte a város rabbijait arra, hogy engedélyezzék egy kibercentrum megnyitását, amelyben három számítógép van, és azokon óránként 5 dollárnak megfelelő összegért lehet internetezni. A gépek elég korszerűek, de az internethez olyan szerveren keresztül csatlakoznak, amely csak néhány, zömében vallási témákkal és családi szolgáltatásokkal foglalkozó oldalhoz enged hozzáférést. A híroldalak közül csupán a Haredi Jewish Daily News (Haredi zsidó napi hírek) hívható le, a Wikipedia és a Yahoo pedig elérhetetlen. „Kóser internet. Nagyon korlátozott” – jegyezte meg bocsánatkérőn az üzletben ügyeletet tartó alkalmazott.
    Beit Semesben a Rachel Weinsteinnel megtörtént eseten kívül egy másik konfliktus is kialakult a haredik és szomszédjaik között, mégpedig egy lányiskola miatt. A szeptemberben megnyílt iskola szomszédságában haredik laknak, akik arra panaszkodnak, hogy valahányszor kinéznek lakásuk ablakán, tisztátalanságot látnak. 
    Ellenkezésük érthetőbb lenne, ha feszes farmert és kivágott felsőt viselő, világi iskolába járó diákokról lenne szó, de akikkel kapcsolatban nekik kifogásaik vannak, azok 6 és 12 év között lányok, valamennyien vallásos családok gyerekei, csak nem ultraortodoxok, hanem modern ortodoxok. Egyenruhájuk hosszú szoknyából és hosszú ujjú, bő blúzból áll, igaz, nem tartozik hozzá a haredi nők számára a nyilvánosság előtt télen és nyáron egyaránt kötelező harisnya.

Az ország áldozatul eshet az agyelszívásnak 

    A haredi közösség távolról sem homogén, és a lányok iskolája ellen tiltakozók kétségtelenül a skála legszélén helyezkednek el, kisebbséget alkotnak a kisebbségen belül. 
    Az iskola egyik leghangosabb haredi ellenfele, Mose Fridman szerint maga Izrael is irtózatos (mert törvénye nem kizárólag a Tórán alapulnak), és kihívást jelent az igazi júdaizmussal szemben. „Kár, hogy Herzl és a követői nem Ugandában hozták létre Izraelt, hanem ide hozták, ebbe az országba a szennyüket” – vélekedett a cionizmus atyjáról, Theodor Herzlről.
    Ahogy zárt közösségek esetében gyakran előfordul, a harediknél is sokszor a szélsőségesek a hangadók, és különösen szigorúak azokkal a haredi társaikkal szemben, akik hajlanak a mérsékeltebb magatartásra. Ez történt Haim Amsalemmel, a parlament legnagyobb ultraortodox frakciója, a Sasz képviselőjével is, aki tavaly felemelte a szavát azért, hogy a haredik teljesítsenek katonai szolgálatot, és álljanak be dolgozni. „A szegénység megöli a haredi közösséget. Semmi sem indokolja, hogy a haredik ne fussanak be másokhoz hasonló karriert, a Tórát pedig szabad idejükben tanulmányozhatják” – hangsúlyozta. Ezért Amsalemet kizárták a Saszból, és fenyegető üzeneteket kapott. Ennek ellenére azt állítja, hogy álláspontja csöndben terjed az ultraortodoxok között.
    Ha másképp van, akkor a kilátások meglehetősen sötétek. Dan Ben-David közgazdásznak vannak előrejelzései, amelyek arról szólnak, hogy mi lesz, ha folytatódnak a jelenlegi trendek, vagyis Izraelelmaradása a gazdaságilag legfejlettebb országoktól, a megélhetési költségek növekedése és az alacsonyan képzettek számának emelkedése. „A következmény az lesz, hogy az ország áldozatul esik az agyelszívásnak, a magasan képzettek eltávozásának, és a biztonsága is csökken. Harmadik világbeli gazdasággal nem tartható fenn egy első világbeli hadsereg” – fogalmazott.
    A megoldás szerinte egy új megállapodás a haredikkel, amely felváltja a Ben-Gurion által 60 évvel ezelőtt kötöttet. Hogy a politikusok készek-e erre, az egyelőre nyitott kérdés.