„Egy erős szövetséghez erős államokra van szükség”

A NATO a történelem legsikeresebb katonai szövetségévé vált a XXI. század elejére – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a XV. Nemzetközi NATO-konferencián.

A megmérettetést jelentő arab tavasz során bebizonyosodott, ha a helyzet úgy kívánja, akkor az európai szövetségesek képesek az élre állni, az atlanti szervezet azonnali egységes fellépésével kell számolni – hangsúlyozta megnyitójában az Országgyűlés elnöke A NATO stratégiai koncepciójának végrehajtása – egy évvel a lisszaboni csúcstalálkozó után című tanácskozáson.

Mint azt a házelnök kifejtette: nem véletlen, hogy amikor megszűnt Európa „függőleges” és mesterséges felosztása, szinte azonnal összenőttek az ezeréves kulturális szálak. Kövér – emlékeztetve hazánk szerepvállalására a dél-szláv háborúban – rámutatott, hogy Magyarország mindig is egyértelművé tette elkötelezettségét az Észak-atlanti Szövetség felé a Varsói Szerződés felbomlása óta.

 

 

A politikus hangsúlyozta: a konferencia jó lehetőséget biztosít arra is, hogy politikusok, katonák és szakértők őszinte eszmecsere során megvitathassák a szövetség előtt álló kihívásokat. Kövér László – utalva arra, hogy a tagországok jelentős többségében referendumon döntöttek a polgárok arról, hogy államuk belépjen a katonai szövetségbe – kiemelte: fontos tudatosítani a NATO szerepét, és célszerű tiszteletben tartani a választók szavát.

A 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államokat érő terrortámadással összefüggésben a házelnök leszögezte: az azóta végbement változások nyomán a szervezet rugalmasabbá vált, mint azt megelőzően volt. Azonban, mint azt Kövér László aláhúzta: soha nem szabad elfelejteni, hogy a békének ára van, s a NATO-nak mindig képesnek kell lennie arra, hogy megfelelő válaszokat adjon az olyan globális biztonsági kihívásokra, mint az etnikai feszültségek, a terrorizmus, vagy a tömegpusztító fegyverek. Azonban a politikus megfogalmazása szerint a szövetséget mégsem a nagyhatalmi érdekek dominálják, hanem a közös értékek szolgálata.

 

 

A Nyugat-Balkánról szólva Kövér kiemelte: hazánk mindig is elkötelezett híve volt a térség gazdasági és katonai integrációjának. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy 2003 óta megrendezett Balkán Konferencia is ezt a célt szolgálja, ahol a régió vezetőinek rendszeresen nyílik lehetősége az eszmecserére. „Továbbra is közös szándéka a térség országainak, hogy a NATO maradjon nyitva” – vonta le a következtetést beszédében az Országgyűlés elnöke.

Végül Kövér László reményét fejezte ki, hogy az Észak-atlanti Szövetség Oroszországgal is jó együttműködést fog kiépíteni a közeljövőben. Zárásként pedig azt mondta, hogy egy erős szövetséghez erős államokra van szükség.

 

 

„Magyarország továbbra is aktív, összetartó szerepet fog játszani a NATO-ban”

Martonyi János külügyminiszter a konferencián arról beszélt, ennek a stratégiának az első próbája sokkal hamarabb elérkezett, mint azt bárki gondolhatta volna, hiszen az arab tavasz és a líbiai válság a szövetséget az elé a kihívás elé állította, hogy meg tud-e felelni azoknak az ambícióknak, amelyeket a stratégiai koncepcióban megfogalmazott.

 

 

A NATO kimagaslóan jól teljesített Líbiában – szögezte le Martonyi János, hozzátéve, az erős politikai elkötelezettség és a hatékony konszenzusépítés azt eredményezte, hogy megfelelő időben el lehetett indítani a líbiai hadműveletet. A szövetség képes volt arra, hogy megvédje a civileket és a polgári lakosságot, miközben közvetlen támadásnak és fenyegetésnek voltak kitéve. A NATO minden tőle telhetőt megtett, most a líbiai népen áll, hogy saját jövője felől döntsön, és az ENSZ az, amely vezető szerepet játszik ebben – húzta alá a politikus.

Úgy fogalmazott, azok az események, amelyek az arab tavaszhoz vezettek, demonstrálták, hogy a szövetségen belül egy sokkal jobb „horizontfigyelési mechanizmusra”, illetve szorosabb politikai konzultációra is szükség van. Magyarország számára a legfontosabb tapasztalat, hogy sürgősen meg kell erősítenie szolidaritását a transzatlanti családdal – húzta alá Martonyi János.

 

 

Kitért arra, a jövő évi chicagói NATO csúcstalálkozó kiváló lehetőség lesz arra, hogy a szövetség helyzetét megtárgyalják.

Meg fogjuk erősíteni az elkötelezettségünket Afganisztánban a tartós partnerség tekintetében 2014 után is – jelentette ki Martonyi János.

A NATO csúcstalálkozónak alapvetően pozitív üzenetet kell közvetíteni a nyugat-balkáni régió felé, méghozzá úgy, hogy az országok integrációs kérelmét napirenden tartja – hívta fel a figyelmet a külügyminiszter.

Martonyi János szólt arról is, Lisszabonban a szövetségesek hatékonyabb, együttműködőbb egységet mutattak, mint korábban bármikor. Ugyanakkor hangsúlyozta, a szervezetnek folyamatosan belső reformokat kell végrehajtani annak érdekében, hogy működése még hatékonyabb lehessen. NATO-tagnak lenni folyamatos tanulást és alkalmazkodást jelent minden tagország számára – mutatott rá Martonyi.

A külügyminiszter beszédének végén arról beszélt, Magyarország továbbra is aktív, összetartó szerepet fog játszani a transzatlanti szervezetben. A NATO politikai szövetség, még kisebb partnerországai is értékesen járulhatnak hozzá – akár konszenzusépítőként is – a közös erőfeszítésekhez – húzta alá.

 

 

„Gazdaságunk és biztonságunk elválaszthatatlanul összefügg”

Hende Csaba honvédelmi miniszter a NATO tavaly novemberben tartott csúcstalálkozóját jelentős eseménynek nevezte, egyben hangsúlyozta, a tagországoknak mindent meg kell tenniük, hogy a szervezet kohéziója ne sérüljön.

Beszédében kitért rá, a NATO stratégiai koncepciójában felsorolt új kihívások közül a Magyar Honvédség is kiemelten kezeli a kibertámadások kérdését. Elmondta, folyamatban van egy kibervédelmi stratégia kidolgozása, amely Magyarország alapvető képességeit alapozza meg. A tárca jövő évi költségvetése külön előirányzatot tartalmaz erre a célra. Ezen túlmenően hazánk a NATO-n belül is tevékenyen részt kíván venni minden olyan erőfeszítésben, amely kiberbiztonságunk megteremtésére irányul – húzta alá a honvédelmi miniszter.

 

 

Úgy folytatta, az évek óta húzódó pénzügyi-gazdasági világválság megmutatta, hogy gazdaságunk és biztonságunk elválaszthatatlanul összefügg egymással. Országainknak hatalmas erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy elkerüljék a fenyegető adósságlavinát, ami az euroatlanti integrációs szervezetek kohézióját is komoly megpróbáltatásnak teheti ki – részletezte Hende Csaba.

Szólt arról is, az arab világban váratlanul kirobbant konfliktusok Európa közvetlen szomszédságában instabilitáshoz vezethetnek, és az abból fakadó súlyos kihívásokhoz. Mindemellett Magyarországra és a világra továbbra is veszélyt jelent a tömegpusztító és hagyományos fegyverek ellenőrizetlen terjedése, a terrorizmus, a politikai és vallási szélsőségek erősödése, a civilizációs vagy természeti katasztrófák számának növekedése – hangsúlyozta a miniszter, aki azt is elmondta, az európai országoknak komolyan el kell gondolkodniuk azon, hogy védelmi költségvetésük csökkenése mellett hogyan tudnának korszerű képességekkel rendelkező partnerek maradni.

 

 

A politikus kitért rá, meglehetősen nagy feladat ma szűkülő források mellett erős honvédelmet fenntartani. Számos európai tagország, köztük hazánk is a képességfejlesztés során a költséghatékony megoldásokra összpontosít, ezek közül az egyik legfontosabb lehet a többnemzeti együttműködésben rejlő megtakarítási lehetőségek kiaknázása – mondta Hende Csaba.

Magyarország alapvető biztonsági érdeke, hogy a földrajzilag velünk határos nyugat-balkáni térség országainak mielőbbi euroatlanti integrációja megvalósulhasson – jelentette ki a honvédelmi miniszter, hozzátéve, a felvételt kérők csatlakozási törekvéseit az egész transzatlanti közösségnek támogatnia kell. Az előző gondolat kapcsán megjegyezte, ehhez ugyanakkor előfeltétel az európai normák és értékek tiszteletben tartása.

A lisszaboni csúcstalálkozón bebizonyosodott, hogy a NATO egy korszerű, dinamikus és rugalmas szervezet, amelynek tagjai egyetértenek az alapvető, biztonságunkra vonatkozó kérdésekben. A találkozó óta eltelt egy év során ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a jelentős forráscsökkenés miatt a szövetség újabb, komoly megpróbáltatások elé néz – húzta alá Hende Csaba. A tagországoknak, köztük hazánknak mindent meg kell annak érdekében tennie, hogy a NATO a jövőben is el tudja látni azokat a feladatokat, amelyek biztonságunk fenntartásához nélkülözhetetlenül szükségesek – zárta beszédét a honvédelmi miniszter.