„Megtisztelő számunkra, hogy a világ minden részéről érkező magas rangú képviselők és államférfiak megtisztelték Magyarországot ezzel a tanácskozással” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, Magyarország „hagyományosan és tradicionálisan a bibliai kultúrának a része, hiszen Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt erre az alapra építette fel a magyar államiságot. Természetesen mindenkinek megvan a tekintetben a szabadsága, hogy mit gondol az örökkévaló dolgokról, de az egy civilizatorikus és kulturális tény, hogy aki nem ismeri a Bibliát, akár a zsidó, akár a keresztény Biblia vonatkozásában, az nem lehet a szó teljes értelmében európai.” A miniszterelnök-helyettes szerint „a Szentföld, Jeruzsálem, mindannyiunknak spirituálisan a közös örökségei. És ezért természetes, hogy számunkra nem lehet közömbös, hogy mi történik ezen a földön, mi történik Jeruzsálemben.” Emlékeztetett arra, hogy a „Magyar Köztársaság kormánya támogat minden olyan erőfeszítést, amelyik a békére irányul, és arra küldetésre, hogy ezek az értékek és ezek a hagyományok ma is betöltsék azt a szerepet, amit az emberiség történelmében mindig is betöltöttek”.
„A főváros kérdésében minden állam maga dönt”
A miniszterelnök-helyettesi köszöntőt követően a delegáció tagjai sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy az IIACF Elnöki Konferenciája egyhangúan kiáll Jeruzsálem mint Izrael oszthatatlan fővárosa mellett. (Cikkünk végén elolvashatja a nyilatkozat teljes szövegét.)
Doug Lamborn republikánus képviselő, az Egyesült Államok Kongresszusa Energiaügyi Bizottságának elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a konferencia fő témája Jeruzsálem státusa volt. Megismételte, hogy Jeruzsálem Izrael oszthatatlan fővárosa, és ennek elismerésére kérték a többi országot. Arra sürgették a nemzetközi közösséget, hogy helyezzék át Jeruzsálembe a nagykövetségeket, mert – mint mondta – a főváros kérdését nem lehet kívülről ráerőltetni egy államra, annak meghatározása minden országnak a saját joga.
David Rotem, izraeli képviselő, a Knesszet Keresztény Szövetségesek Választmányának a társelnöke hangsúlyozta, meglehetősen furcsa, hogy vannak, akik Jeruzsálem megosztásáról egyeztetnek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a várost már 3 ezer éve zsidók lakják. Mint mondta, más államok elismerésétől függetlenül is Izrael fővárosa marad Jeruzsálem, de – hozzátette – örül, hogy vannak olyan emberek világszerte, akik támogatják a ma elfogadott nyilatkozatot.
Jogi, történelmi és morális érvek szólnak Izrael mellett
James Lunney, a kanadai parlament konzervatív képviselője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy jogi, történelmi és morális érvek is alátámasztják Izrael jogát Jeruzsálemhez. Emlékeztetett, hogy nem 1947-ben kezdődött a zsidóság történelme Izraelben és Jeruzsálemben, hanem már 3 ezer éve ott vannak, és ennek a történelmi ténynek a figyelmen kívül hagyása hibás döntés lenne.
Ruperto Long szenátor, az Uruguay-i Nemzeti Párt képviselője úgy vélekedett, hogy nagy lépés történt azzal, hogy húsz ország képviselői részt vettek a budapesti egyeztetésen. Vélekedése szerint Jeruzsálem Izrael oszthatatlan fővárosa, és az Izrael melletti kiállás során a történeti, morális és nemzetközi jogoknak egyaránt érvényesülniük kell.
Hasonlóan vélekedett Hannu Takkula, az Európai Parlament tagja, a Finn Centrum Párt képviselője, aki szerint a nyilatkozattal világos üzenetet szeretnének küldeni a nemzetközi közösségnek Jeruzsálem státusát illetően. Mint mondta, történelmi tény, hogy Jeruzsálem mindig is a zsidó állam fővárosa volt, és soha más állam nem formált rá ilyen jellegű igényt.
Ugyanezt erősítette meg Kenneth Meshoe, az Afrikai Kereszténydemokrata Párt elnöke, aki azt furcsállta, hogy miközben minden szuverén állam meghatározhatja azt, hogy mit jelöl ki fővárosának, amikor Izraelről van szó, ezt a jogát elvitatják. Beszédében arra bátorította a kormányzatokat, hogy helyezzék át nagykövetségeiket Jeruzsálembe.
Az IIACF Nyilatkozata
Történelmi, jogi és erkölcsi alapokra hivatkozva, mi az Izraelt Támogató Képviselők Alapítványának elnökei és együttműködő partnereink sürgetjük Jeruzsálemnek, mint Izrael osztatlan fővárosának mielőbbi nemzetközi elismerését;
Tekintve, hogy minden egyes önálló ország kiválaszthatja saját fővárosát, nemzetközi szokásnak megfelelően;
Tekintve, hogy Jeruzsálem soha nem volt más modern állam fővárosa;
Tekintve, hogy Jeruzsálem 3000 éve a zsidó vallási és kulturális élet központja;
Tekintve, hogy 3 évezrede folyamatos a zsidó lakosság jelenléte Jeruzsálemben, az 1840-es évektől fogva pedig a város lakosságának többségét zsidók teszik ki;
Tekintve, hogy a történelmi Jeruzsálem egykor virágzó többségi zsidó lakosságát erőszakkal űzték el az 1948-as arab-izraeli háború során;
Tekintve, hogy 1948-tól 1967-ig Jeruzsálem felosztott város volt, és a Jordánia által megszállt területeken található szenthelyeket nem látogathatták sem a különféle hitű izraeli állampolgárok, sem más államok zsidó állampolgárai;
Tekintve, hogy Jeruzsálem izraeli kormányzás alatt vált egységes várossá 1967-tól fogva, biztosítva mindenféle hit gyakorlója számára a szenthelyekhez való szabad hozzáférést;
Tekintve, hogy a Főbb Szövetséges Erők Legfelsőbb Tanácsának 1920. április 25-én kiadott San Remó-i határozata és a Népszövetség Tanácsának 1922. július 24-én jóváhagyott Palesztin Mandátuma megteremtette a jogi alapot a modern Izrael államának létrejöttéhez;
Tekintve, hogy Jeruzsálem az izraeli kormány, a miniszterelnök, az országgyűlés, valamint a Legfelsőbb Bíróság székhelye;
Tekintve, hogy egyetlen más ország sem működteti nagykövetségét Izraelben Jeruzsálem városában;
Tekintve hogy mi, parlamenti képviselők megerősítjük elkötelezettségünket Jeruzsálem státuszát, mint egységes, osztatlan városét illetően;
Teljes egyetértésben kijelentjük és megerősítjük, hogy Jeruzsálem jelenleg Izrael államának osztatlan fővárosa és a jövőben is az kell, hogy maradjon; minden nemzetet felszólítunk, hogy ismerje el Jeruzsálemet, mint Izrael osztatlan fővárosát; sürgetjük a nemzetek nagykövetségeinek Jeruzsálembe való áthelyezését.
atv.hu / Molnár László/BreuerPress-info