Fordulóponthoz érkezett az Európai Unió a fogyatékossággal élők helyzetének javításában azzal, hogy a belga, a spanyol és a magyar soros elnökség hármasa prioritássá emelte a témát – hangoztatta az Európai Parlament erről szóló jelentésének szerzője, Kósa Ádám (Fidesz) a jelentés strasbourgi plenáris vitájában, hétfőn.
A jelbeszéddel felszólaló Kósa emlékeztetett arra, hogy az EU területén mintegy 80 millió fogyatékossággal élő személy él. Itt az idő, hogy a gyakorlatban is érezhető legyen: ők sem másodrangú állampolgárok – emelte ki.
Mint Kósa Ádám elmondta, a jelentés célja a nemzetközi gazdasági krízis idején olyan álláspont kialakítása, amely „reális és vállalható, a fogyatékossággal élő emberek számára kézzelfogható, tükrözi az Európai Parlament mély elkötelezettségét a fogyatékossággal élő emberek helyzete mellett, javítja helyzetüket és aktív cselekvést sürget az Európai Bizottság részéről is”.
A jelentéstevő a tervezetben és a vitában is kiemelte az Európai Bizottság javaslatát a fogyatékkal élők beilleszkedésének útjából és mindennapi életéből az akadályok elhárítását célzó európai akadálymentesítési jogszabálycsomagra, valamint a szóban forgó réteg jogairól szóló ENSZ-egyezmény hangsúlyozott szerepét.
A jelentés rámutat arra is, hogy ha a fogyatékkal élők helyzetén sikerülne javítani, a pozitív társadalmi hatások mellett a gazdasági előnyök sem maradnak el. A foglalkoztatás javításának igénye mellett a jelentés külön hangoztatja annak fontosságát, hogy az oktatásban biztosítsák a fogyatékkal élők megfelelő szintű részvételét.
A vitában – amelyben a jelentés általános támogatást kapott – a magyar képviselők közül felszólalt Göncz Kinga (MSZP), aki különösen fontosnak nevezte a nemzetközi gazdasági válság hatásainak csökkentését e réteg esetében is. Ezekben az időkben kiemelten kell figyelni azokra, akiknek a társadalmi integrációja nehezebb – fejtette ki. Rámutatott annak fontosságára is, hogy a fogyatékkal élők részt vegyenek az oktatásban, a foglalkoztatásban, és hozzáférjenek az alapvető szolgáltatásokhoz. A jelentés kiemelt követelésének nevezte, hogy az EU-tagországok kormányközi tanácsa lépjen előre a diszkriminációellenes irányelv elfogadásában, mert ez „az élet minden területén egyenlő esélyű hozzáférést is teremt”.
A szlovákiai magyar Bauer Edit (MKP) azt húzta alá, hogy a fogyatékossággal élők közül a nők többszörös diszkriminációnak vannak kitéve. „Kardinális jelentőségűnek” nevezte a fogyatékosok társadalmi bevonását, és fontosnak tartotta azt is, hogy az EU-tagországok nemzeti stratégiáikban vegyék figyelembe, hogy ennek a rétegnek különböző igényű csoportjai vannak.
Az Európai Bizottságot Strasbourgban képviselő Dacian Ciolos egyetértett azzal, hogy a fogyatékosok helyzetének javításához uniós és nemzeti szintű fellépésre is szükség van. Bejelentette, hogy jövő ősszel a bizottság a tervek szerint újabb kezdeményezéseket tesz ezen a területen.
A jelentésről kedden szavaz az Európai Parlament.
A vitával egy időben kiadott közleményében Kósa Ádám beszámolt arról, hogy a múlt héten Japánban járt. Megállapította, hogy az ázsiai szigetország technológiai és infrastrukturális fejlettség területén „látványosan Európa előtt jár”, Tokió városa például teljesen akadálymentes a mozgás- és látássérültek számára. A jogalkotásban és a társadalom hozzáállásában ugyanakkor még Japánban is bőven van tennivaló
