ENSZ BT: Továbbra sincs meg a minimális szavazat a palesztin folyamodványhoz
A Palesztin Hatóság külügyminisztere, Rijád al-Malki azt állítja, a Mahmúd Abbász által pénteken benyújtott folyamodványt – a teljes jogú státusért – eddig az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nyolc tagja már támogatja. A szabályok értelmében akkor kerülhet elfogadásra a palesztin tervezet, amennyiben a BT-ben kilenc támogatót szerez, és az öt állandó tag közül egyik sem él vétójogával. Az Egyesült Államok azonban már korábban jelezte a palesztinoknak: meg fogja vétózni az egyoldalú folyamodványt. Amerikai diplomaták azonban azt is közölték, az Egyesült Államok értékelné, ha erre végezetül nem kerülne sor.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa.A palesztinok azonban intenzív lobbitevékenységgel igyekeznek begyűjteni a támogatást a BT tagoktól. Kedden a al-Malki bejelentette: Nigéria is csatlakozott a palesztin államot támogató frakcióhoz. Ehhez a csoporthoz csatlakozott – palesztin források szerint – Oroszország, Kína, India, Dél-Afrika, Brazília, Libanon, Nigéria és Gabon. Míg a többi tagállam – Bosznia, Kolumbia, Franciaország, Németország, Portugália, Nagy Britannia valamint az Egyesült Államok – vagy ellenzi az egyoldalú indítványt, vagy pedig egyelőre még nem foglalt állást a kérdésben.
Míg Izrael már a pénteki Abbász beszédet megelőzően is kijelentette, hogy hajlandó azonnal felújítani az előfeltételek nélküli béketárgyalásokat, a közel-keleti Kvartett javaslatai alapján, a palesztin fél egyelőre elzárkózik az egyeztetéstől, és az ENSZ segítségével szeretné elnyerni teljes jogú tagságát, vagy pedig – ennek kudarca esetén – megemelni Palesztina (eredetileg a Palesztin Felszabadítási Szervezet, PFSZ) státusát a nemzetközi közösségben.
Alan Baker, Izrael egykori kanadai nagykövete, valamint a Külügyminisztérium volt jogi tanácsadója úgy vélekedett a Jerusalem Post hasábjain, hogy Abbász az egyoldalú lépésével „megvezeti” a nemzetközi közösséget, amennyiben azt állítja, hogy ténylegesen rendelkezik kormányzati hatalommal a „palesztin” területek felett, és bírja az államalapítás alapvető kritériumait, valamint megvannak az állandó lakosság, a meghatározott terület, és a nemzetközi kötelezettségek ellátásához szükséges képességek. (Az 1933-as montevideói egyezmény szerint ahhoz, hogy egy államot elismerjenek, rendelkeznie kell a következőkkel: állandó terület, népesség, kormány, illetve képesség arra, hogy a nemzetközi jog más alanyaival kapcsolatba lépjen.) Baker szerint egyértelmű, hogy Abbász (aki a Fatah választási vereségét követően lényegében illegitim módon maradt hatalomban a Hamasz és Fatah által kettészakított palesztin területek ciszjordániai részén) nem azzal az elvárható jóhiszeműséggel folyamodott az ENSZ-hez, amely egy tagállami státusra pályázó jelölttől elvárható. A volt nagykövet szerint azonban sajnálatos az, hogy a nemzetközi közösség részéről megvan arra a hajlandóság, hogy szemet hunyjon efölött. Ennek ellenére „a palesztin állam ilyen módon történő elfogadása nem lesz több egy fikciónál, amely ráadásul alááshatja az ENSZ alapokmányát, annak számos fontos határozatát, valamint a közel-keleti békefolyamatot” – figyelmeztetett a Baker, aki korábban vezető jogtanácsadóként részt vett az „oslói folyamat” egyeztetéseiben is.
Al-Malki palesztin külügyminiszter a Kvartett javaslatával – amelyet akkor nyújtottak be, miután Mahmúd Abbász benyújtotta folyamodványát Ban Ki-mun ENSZ főtitkárnak – nem ért egyet, mert – mint mondta – az nem szólítja fel Izraelt a „telepépítés” felfüggesztésére, valamint nem követeli azt, hogy Izrael vonuljon vissza az 1967-es tűzszüneti vonalak mögé. Irreális követelés azonban Jeruzsálem szerint az, hogy a palesztinok olyan határokat szabnak meg a tárgyalások előfeltételéül, amelyekről valójában a tárgyalások során kell megállapodniuk.
A palesztinok azonban egyelőre látszólag egymás között sem egységesek az ENSZ folyamodványról. A Hamasz miniszterelnöke, Iszmáil Hánije benyújtását követően azonnal elítélte Abbász indítványát, és azt mondta: szervezete nem fogadja el a nemzetközi közösségben beadott kérvényt a tagállami státusért. Mint mondta: fenntartásaik vannak az ENSZ-szel szemben. A Hamasz-közeli al-Reszalah palesztin lap szerint a kormányfő egy gázai mecset előtt kijelentette: „Palesztinát” először „fel kell szabadítani”, és csak ezt követően lehet szó az államról. (A 2006-os palesztin választások győztese, a Hamasz a teljes, a Jordántól nyugatra fekvő brit mandátumterületet „palesztin földnek” tekinti – Izrael szuverenitását nem ismeri el, feltett szándéka a zsidó állam megsemmisítése.)
Molnár László – atv.hu / JPost
