Mindenkinek célja a megbékélés, de ennek feltétele az igazság teljes feltárása – emelte ki Rétvári Bence a totalitárius diktatúrák áldozatainak első európai emléknapján kedden a fővárosban, a Terror Háza Múzeum előtt.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára rámutatott: Magyarország igazi tekintélye Nyugat-Európában és Amerikában abból fakad, hogy voltak emberek, akik szembe tudtak szállni a kommunista és a náci diktatúrával, és megvédték a magyarok becsületét akár pesti srácként, akár miniszterelnökként, akár bíborosként. Ez az a becsület, amely kivívta nekünk a tekintélyt, hogy most itt állhatunk, és magyar-lengyel-litván kezdeményezésre közös európai emléknapon emlékezhetünk – mondta a kereszténydemokrata államtitkár.
|
Utalva arra, hogy a vonatkozó uniós dekrétumot a magyar uniós elnökség alatt fogadták el, Rétvári Bence hozzátette: magyar siker, de közös eredmény mindenki számára; megmutatta, hogy ha Közép-Európa országai összefognak, érvényesíteni tudják akaratukat az Európai Unióban. Az államtitkár szerint a nemzeti és a „nemzetközi szocializmus” között nem sok különbség van, az egyik faji, a másik osztályalapon diszkriminál, de ugyanolyan pusztítást végzett, és a lényeg mindkettőnek az embertelensége. Mindkettő tagadja az emberek alapjogait, az élethez való jogukat – emelte ki.
Utalva Vajnai Attila munkáspárti politikusnak a vörös csillag viselése miatt néhány éve lefolytatott bírósági eljárására, kitért arra is, hogy szemléletváltásra van szükség. Mint mondta, azt gondolták, amikor elindultak az eljárások, hogy mindenki számára ugyanúgy a diktatúra jelképe a vörös csillag, mindenkinek ugyanazt a szörnyűséget jelenti a kommunizmus, és senkinek nem kell elmagyarázni, hogy ezen jelképek jegyében mennyi borzalmat követtek el Közép-Európában. Azt mondta: a magyaroknak sajnos csalódniuk kellett néhány évvel ezelőtt, amikor Strasbourgban felmentették azokat, akiket Magyarországon elítéltek.
Vajnai Attilát, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökét tiltott önkényuralmi jelkép folytatólagos használatának vétségéért jogerősen pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság, az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság idén júniusban helybenhagyta. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2008-ban már úgy foglalt állást, hogy sérült Vajnai Attila szabad véleménynyilvánításhoz való joga, amikor elmarasztalták.
|
Rétvári Bence szerint a strasbougi állásfoglalás jól jelzi, mit kell tenni: nem várhatjuk el a nyugat-európai népektől, hogy pontosan ismerjék a kommunizmus rémtetteit, tudják mit szenvedtek el a közép-európai népek – mutatott rá, hozzátéve: a mi felelősségünk, hogy ezt megismerjék. Ha mi nem tesszük meg, senki más nem fogja megtenni – mondta az államtitkár, aki kitért arra is, hogy a kollektív emlékezet megőrzése ezentúl nem csak az egyes tagállamok feladata, hanem az unióé is. Ezért kutatási projektek valósulnak meg, az Eurobarométer pedig közvélemény-kutatást folytat majd a témában. Fontos, hogy a Nyugat-Európában felnövő fiatalok is megtudják, „mit jelent a kommunizmus áldozatának lenni” – mondta Rétvári Bence.
Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója arról beszélt, hogy eddig a két totalitárius diktatúra történetének jobbára csak egyik felét „írták meg”. Európa megismerte a náci diktatúra történetét, és megértette annak keserű tanulságait, de ugyanez az Európa ma még gyakran elzárja magát, a másik, a kommunista diktatúra tényei előtt. Hozzátette: sem a nácizmus, sem a kommunizmus nem voltak megreformálható rendszerek, mert lényegük az egyén szabadságának és akaratának semmibevétele, szükség esetén kiiktatása volt.
|
Igazság nélkül képtelenség élni, ez akkor is létezik, ha tagadják, de jobb, ha kimondjuk – utalt George Orwell angol író szavaira. Rámutatott: ez az emléknap annál sokkal fontosabb, semhogy csak újabb emléknapként illesszük a sorba. Ez az emléknap rólunk, Közép- és Kelet-Európa népeiről szól, mérföldkő az időben, amelyhez igazodhatunk, és amelyhez Európa többi népe is igazodhat ezután. Úgy fogalmazott: Valaminek a kezdetén vagyunk. „Itt az idő, hogy elmondjuk történetünket, itt az idő, hogy Európa többi népe figyelmesen meghallgasson bennünket”. Ez lesz a mi igazságtételünk.
Az ünnepség végén Rétvári Bence a megemlékezés és a kegyelet koszorúját helyezte el a magyar kormány nevében. Augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak első nemzetközi emléknapját. Az EU-országok igazságügyi miniszterei júniusi luxembourgi tanácskozásukon – magyar-lengyel-litván kezdeményezésre – fogadták el a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozataira emlékező dekrétumot. Ezen a napon az Európai Unió tagállamainak igazságügyi miniszterei Varsóban
