A gyökeres, az egyéni életet, a közösség jövőjét érintő „nagybetűs változás” fogalma jellemezte a Szent István-i időket – mondta Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere a város augusztus 20-i ünnepségén, szombaton.
Ma jól tudjuk, mit jelent mindaz, amit Szent István elvégzett, „a keresztény szövetséghez való csatlakozást, a magyar állam megalapítását, a régi szokások megváltoztatását” – tette hozzá. Lázár János szavai szerint „a változásban mindig kell egy fix, egy igazodási pont, egy vezérlő csillag, amely István idejében mindenképpen a kereszténység volt”.
|
Vajon mit jelent a változás ma 2011-ben, mi a fix pont napjainkban? – tette fel a kérdést a polgármester. Lázár János a kereszténység tanításának erkölcsi alapértékeit napjainkban is igazodási pontnak nevezte, majd szólt arról, hogyan lehet sikerrel megváltoztatni egy ország, egy nemzet és egy város mentalitását. Szavai szerint már a „legnehezebben talán túl vagyunk”. „Egy eltékozolt évtized után eszünkbe jutott, amit a rendszerváltozáskor még tudtunk, hogy mi magunk akarunk megváltozni. A változás és a változtatás nehéz feladatának újra nekigyürkőztünk” – szögezte le.
|
Az új kenyeret Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke szentelte fel, áldást pedig Bán Csaba református lelkész mondott,
Szent István napja alkalmából, a városi ünnepség keretén belül csaknem négyszáz határon túl élő magyar tette le az állampolgársági esküt Hódmezővásárhely főterén. A többségében a Vajdaságból és Erdélyből érkezett magyarok között esküt tett Juhász Attila, Zenta korábbi polgármestere és azok a kisperegi ikrek is, akik 1998-ban Temesváron a mellkasuknál és a hasuknál összenőve születtek, és Szegeden választották szét őket.
BreuerPress-info
