A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztályának vezetőjével, Szigeti József r.alezredessel, a főosztály alá rendelt és 2010. szeptemberéig közvetlen vezetése alatt álló Életvédelmi Osztály – hétköznapi szlenggel élve „gyilkossági osztály” – hatáskörébe és illetékességébe tartozó, a főváros területén elkövetett életellenes bűncselekmények indítékairól, a minősített emberölések körülményeiről, fiatalkorú elkövetőkről, életveszélyes
fenyegetésekről beszélgettünk.
Szigeti József elmondta, hogy legjellemzőbbek, az alkoholos
befolyásoltság alatt elkövetett, indulati emberölések. Választ kaptunk arra is,
hogy a „Columbo” filmekben látott, gondosan, precízen eltervezett gyilkosságok,
szerencsére még mindig a forgatókönyvírók agyszüleményei.
Hogyan lehet napjainkban indíték szempontjából rangsorolni az
életvédelmi területet érintő bűncselekményeket?
–
Első helyen – rendőr-szlenggel
élve -, még mindig az úgynevezett háztartási szurkálások vannak, vagyis a családtag
sérelmére elkövetett életveszélyt vagy halált okozó testi sértések, illetve
emberölések. Ezekben az esetekben a leggyakoribb indíték a szeszes ital túlzott
fogyasztása, vagy annak valamilyen kényszerből adódó hiánya; esetleg
életvitelből, élethelyzetből adódó egyéb konfliktus (pl.: gyerekelhelyezés,
vagyonmegosztás, féltékenység, anyagi problémák, munkahelyi gondok stb.) vezet a
kapcsolat megromlásához, amely sorozatos vitákat eredményez, és végül kenyértörésre
kerül sor. Nem ritka, hogy teljesen hétköznapi jelenségek (pl.: vacsora vagy
hétvégi ebéd elkészítésének körülményei) – melyeket egy erőszakos alapjellem,
nem mindig tud kellőképpen a helyén kezelni – vezetnek a bűncselekmény
elkövetéséhez. Első helyen tehát évtizedek
óta, ezek az indulati bűncselekmények állnak.
Az utóbbi 10 év statisztikai adatai alapján, milyen tendencia jellemzi az
életellenes bűncselekmények alakulását a fővárosban?
–
Előre bocsátom, hogy a szóban
forgó bűncselekmény kategóriákban elenyésző a látencia, ezért az ismertté vált
életellenes bűncselekmények esetében kijelenthető, hogy az utóbbi 10 évben nem következett
be növekedés.
Ebben az időszakban, a legkevesebb elrendelt nyomozás 2009.
évben volt – mindössze 20 esetben, amelyből 19 eljárás sikeres felderítéssel
került befejezésre. A 2010-es esztendő már nem mondható ennyire „nyugodtnak”,
mert 30 fölötti az elrendelt nyomozások száma.
Az éves átlag 35 elrendelt nyomozás, de a 40–et még nem haladta meg.
Az utóbbi időben mely emberölések esetében merült fel, az „előre
kitervelten elkövetett” minősítő körülmény?
–
A 2011. júniusában történt, un.
„csepeli kettős ölés” miatt folyamatban lévő nyomozás jelenlegi adatai alapján,
további nyomozati cselekmények foganatosítása szükséges a nyomozás kezdeti
szakaszában feltételezett előre kitervelt elkövetés bizonyítására. Ebben az
ügyben egy fiatal hölgy a gyanúsított, és két idős személy sérelmére, úgynevezett
lehúzásos bűncselekménynek indult az eset – a gyanúsított felajánlotta a két
idős férfinak, hogy segédkezik a háztáji munkák ellátásában (takarít,
bevásárol, megfőz stb.), azzal a hátsó szándékkal, hogy a sértettek bizalmát megnyerve,
bizonyos szituációkat kihasználva, pénzt és értéktárgyakat tulajdonítson el. Végeredményként
azonban, a gyanúsított mindkét idős férfit megfojtotta 5 nap különbséggel. Az első esetben büntetőeljárást megalapozó, tipikus
kriminalisztikai helyszín, idegenkezűségre utaló nyomok, információk nem
voltak, ezért közigazgatási eljárás keretében indult meg az eljárás. A holttest
boncolása során derült ki, hogy az idős sértett erőszakos, idegenkezű halált halt.
Sajnos, ekkor már a második, azonos módszerrel elkövetett emberölés elkövetését
nem lehetett megakadályozni.
A helyszínen valóban semmilyen nyom nem utalt arra, hogy a bácsi nem
természetes halállal távozott?
–
Az első áldozat 92 éves, a második
76 éves volt. Ilyen korú személyek esetében, amennyiben a bejelentés,
feljelentés adatai vagy az áldozat felfedezésének körülményei alapján az első
néhány órában nem kerülnek elő bűncselekményre utaló nyomok, illetve nem
merülnek fel olyan információk (pl.: a sértett ismerősi köréhez kötődő indíték)
amelyek alapot adnak a büntetőeljárás megindítására, akkor ismeretlen okú, de természetes
elhalálozást feltételezünk. Ilyen esetekben hatósági boncolásra kerül sor, melyeket
igazságügyi orvosszakértők végeznek el, és a szabad szemmel látható szervi
elváltozások, sérülések mellett, gyakran kiegészítő patológiai, toxikológiai
vizsgálatokra is szükség van a halál okának egyértelmű megállapításához
(mérgezés, stb.).
–
Az első áldozat vonatkozásában ez
a folyamat zajlott, amikor bekövetkezett a második bűncselekmény – így
összeállt a kép: közeli helyszínek, azonos elkövetési módszer (gyenge, kisebb
erejű fojtás eredményeként következett be a fulladás). Tehát ismeretlen
elkövetővel szemben, bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt került sor a
nyomozás elrendelésére és a rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges
elkövetőként gyenge fizikumú férfit, vagy kisebb erőkifejtésre képes női
elkövetőt kerestünk.
Mit lehet tudni erről a női elkövetőről?
–
Osztrák-magyar kettős
állampolgárságú nőről van szó, aki Ausztriában született és 2007 környékén telepedett
le Magyarországon. Élettársi kapcsolatban élt Csepel-szigeten. A rendelkezésre
álló adatok alapján az élettárs semmit sem tudott az emberölésekről, a
gyanúsított egyedül követte el a bűncselekményeket – az egyik helyszínről
mintegy 50 ezer forinttal távozott, a második esetben pedig, még ekkora
összegről sem beszélhetünk.
Régebben nem volt jellemző, de most évről-évre felbukkan egy-egy olyan
eset, amikor az elkövető egy teljes családot kiírt maga körül.
–
Általában öngyilkossági szándék
áll a háttérben, amit az elkövető végül kiterjeszt hozzátartozóira, esetleg
közvetlen környezetére. Én úgy gondolom – elvonatkoztatva bármely vallástól -,
hogy saját életével rendelkezhet mindenki, csak nagyon ritkán merül fel más
személy felelőssége. Gyorsan hozzáteszem, hogy véleményem szerint az
öngyilkosság sem elfogadható, adekvát válasz egy élethelyzetre, de mások élete
felett semmilyen esetben nem dönthet senki. Amikor valaki a gyerekei életét
kioltja, az mindenképpen hibás döntés, megfelelő indokot nem lehet találni erre
a tettre. A magyarázat – amennyiben az öngyilkosság nem sikeres – általában az
elme kóros működését sejteti. A nyomozás során szinte mindig kiderül, hogy az
elkövetőnek pszichés problémái voltak, csak a környezetében senki nem vette
észre az előjeleket, és bekövetkezett a tragédia.
Ha már arról beszélünk, hogy a családirtásos mészárlások hátterében
elmebaj, egyfajta kiterjesztett öngyilkosság áll, van–e, arra nézve valami
összefüggés, statisztika, hogy mondjuk, egy hideg-meleg front mennyire lehet
befolyásoló tényező, egy ilyen cselekmény bekövetkeztében? Hiszen én például
már nem egyszer hallottam, olyan orvosmeteorológia megnyilatkozást, hogy pl. az
öngyilkosságok számával összefüggésben lehet.
–
Vannak olyan időszakok, amelyek
befolyásoló tényezőként hathatnak, növelhetik az öngyilkosságra való hajlamot, mint
például a karácsony. Bár erre vonatkozóan statisztika nincs, de úgy véljük,
hogy egy meleg front is – bizonyos fokban – hatással lehet ezekre a
cselekményekre. Kifejezetten állapotrosszabbító – ahogy az előbb is említettem
– ha fennáll egyfajta pszichés betegség, elmebaj. A szélsőséges időjárás még egy egészséges
embert is meg tud viselni, ingerlékenyebbé válhat, sokkal hamarabb elveszíti az
önkontrolt.
Nemrégiben azt
hallottam, hogy a köztudatban teljesen más minősül különös kegyetlenséggel elkövetett
emberölésnek, mint a büntetőeljárás, a büntetőjog szempontjából. Nyomozati
oldalról hogyan határozzák ezt meg?
–
A laikus ember, egy „darabolós”
gyilkosságnál – ahol az elkövető szerte-széjjel szedi és viszi áldozatát – hajlamos
azt gondolni, hogy ehhez a tetthez bizony az elkövető különös kegyetlenségére
volt szükség. A büntetőjog szempontjából, ha valakit például egy késszúrással
megölnek, majd utána feldarabolják, akkor nem minősül különös kegyetlenséggel
elkövetett emberölésnek. Bizonyos értelemben reális magatartás, hogy az
elkövető megkísérli, eltünteti a bűncselekménye nyomait, de holttesten
elkövetve ez már nem minősítő körülmény, illetve újabb bűncselekményt sem
valósít meg. A különös kegyetlenség megállapítása igazságügyi orvosszakértői
véleményen alapul. A szakértő ebben a kérdésben vizsgálja például az
alkalmazott eszköz típusát és az elkövetés során történt felhasználási módját,
illetve körülményeit, az elszenvedett sérülések számát, súlyosságát, a sértett
életkorát, egészségi és fizikai állapotát, illetve a sérülések elszenvedése és
a halál beállta között eltelt idő nagyságát (pl.: hosszasan elhúzódó fulladás).
A különös kegyetlenség megállapítására ezeknek a szempontoknak a függvényében
kerülhet sor. A tűz például minden esetben különös kegyetlenségnek minősül,
amikor valaki éghető anyaggal önti le az áldozatát és felgyújtja, vagy egy zárt
helyiséget gyújt az életben lévő sértettre. Az utóbbi években erre nem volt
példa.
Fiatalkorúaknál mennyire jellemzőek az életellenes történetek? Hiszen,
ha az úgynevezett „háztartási-szurkálásoknál” az alkohol a leggyakoribb kiváltó
ok, akkor a fiatalkorúknál laikus szemmel nézve meghatározó lehet a kábítószer.
Sajnos a statisztikák azt mutatják, hogy ezekben a korosztályokban egyre jobban
terjed az úgynevezett könnyűdrogok használata.
–
Igen, náluk megjelennek a drogok
is, de szerencsére nem jellemzően. A fiatalkorúak még mindig inkább a családon
belüli erőszak elkövetői, vagy áldozatai. A közelmúltban egy 16 éves fiú szúrta
halálra a nevelőapját, aki hosszabb ideje „terrorizálta”, verte a család összes
tagját. Tulajdonképpen már elhagyta a családot és a közös otthont is, azonban
az eset napján visszatért és az elkövető két kisebb testvérét fenyegette, kést
nyomott a torkukhoz. Az anya ekkor nem tartózkodott otthon, a 16 éves fiú a testvérei
védelme érdekében – jobb megoldást nem találva – kétszer hátba szúrta
nevelőapját. Ebben az esetben felmerül a jogos védelmi helyzet, amely az
elkövetés körülményei mellett, az előzmények alaposabb vizsgálatát is igényli.
Ez a példa egy jellemző eset arra, amit egy fiatalkorú elkövethet.
Előfordult már, hogy életveszélyes fenyegetés miatt tett feljelentést
nem vett komolyan a rendőrség és végül bekövetkezett a tragédia. Nem lehetne rendőrségi
módszerekkel megelőzi ezeket a tragédiákat?
–
Mit tesz a rendőrség? Amire van
jogosultsága, amit a törvény megenged számára. Nincs két egyforma élethelyzet,
így mindegyiket a maga körülményei között kell megvizsgálni. Vannak olyan
előkészületi cselekmények, amelyekből nem feltétlenül lesz életellenes
cselekmény, például emberölés előkészülete. Az emberölés előkészülete függ
bizonyos körülmények kimerítésétől, amely cselekmények később az emberölés
szándéka felé vezetnek – az elkövető a bűncselekmény végrehajtása céljából
például vesz egy kést, egy baltát, vagy netán egy lőfegyvert. Való igaz, hogy a
fenyegetések 1-2 százalékában valóban emberölés lehet a vége, ezt a néhány
esetet kell tudnunk kiszűrni a többi, üres fenyegetőzés közül. Egy internetes
vagy telefonos fenyegetés önmagában nem mindig teremt kellő alapot egy „életes” nyomozás elrendelésére. Annak
érdekében, hogy az említett bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja
igazolást nyerjen, a fenyegetésnek egyértelműnek, célzottnak, közvetlennek kell
lennie, amely alkalmas arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen, illetve
a kivitelezés bizonyos fokú megtervezettségét is bizonyítani kell. A komolyan vehető eseteknél mindig találni
lehet egyfajta előzményt, egy lehetséges indítékot (gyerekelhelyezés, vagyonmegosztás,
szerelemféltés, üzleti-, elszámolási vita). Ezeket a helyzeteket a nyomozások
során a lehető legrészletesebben kell feltárni, azonban gyakran még maguk a
sértettek sem közlékenyek – általában senki sem szereti a „családi-szennyest”
kiteregetni…mondjuk egy félrelépést nagydobra verni.
Néhány éve
azonban a magyar büntetőjogban is megjelent a „Zaklatás” bűncselekmény, amely
egytől akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetni rendeli azt, aki
megfélemlítés, vagy a magánéletbe, illetőleg mindennapi életvitelbe való önkényesen
beavatkozás céljából, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen
mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen
rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik. A zaklatás bűncselekmény minősítő körülményei:
– személy elleni erőszakos (a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét
vagy egészségét sértő, veszélyeztető cselekmény) vagy közveszélyt okozó,
büntetendő cselekmény elkövetésével fenyegetés vagy ilyen jellegű esemény bekövetkezésének
látszatára való törekvés; házastárs, volt házastárs, élettárs, volt élettárs, illetve
az elkövető nevelése,
felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére történt
elkövetés.
Egyre fejlettebb módszerek állnak a rendőrség rendelkezésére az ügyek
felgöngyölítésében. Segíthet ez, mondjuk egy 10 évvel ezelőtti lezáratlan ügy
megoldásában? Hiszen tíz év alatt sokat
fejlődtek az esetleges felderítéshez szükséges eszközök.
–
Nemrég elfogtunk egy gyilkost, egy
36 éves román férfit, aki 17 évvel ezelőtt, 1994-ben Óbudán megölt egy 60 éves
építési vállalkozót. A helyszínen olyan ujjlenyomatokat rögzítettünk, amelyek a
bizonyossággal közel határos módon az elkövetőtől származhattak, aki a gyanú
szerint valamelyik szomszédos országból származott. Miután tudomást szereztünk
arról, hogy a román hatóságok is fejlettebb daktiloszkópiai nyilvántartást
vezettek be, összehasonlító vizsgálat céljából elküldtük az ujjlenyomatokat,
amely nyomozati cselekmény eredménnyel járt. Egyébként az összes megoldatlan emberölési
ügyet rendszeresen elővesszük és minden rendelkezésre álló, törvényes eszközzel
igyekszünk az elkövetőket felderíteni.
Bagi László
