A filiszteusok városában háromezer éves oltárt tártak fel

Háromezer éves kőoltár került napvilágra Izraelben Gátnak, a filiszteusok városának feltárása során.

Aren Maeir, a Bar-Ilan Egyetem régészprofesszora 1996 óta irányítja
Izrael legnagyobb településdombja, a tel-cafiti lelőhely feltárását,
amely Askelón és Jeruzsálem között félúton, Kiriat Gat közelében
található. A lelőhelyet Góliát szülővárosával, Gát filiszteus
településsel azonosítják – olvasható a The Archaeology News
Network.
A Kr.e. 9. századból származó oltár egy méter magas, fél méter
széles és fél méter mély, és alakja sok szempontból hasonlatos a
jeruzsálemi szentély oltárához
A filiszteusok, akik a Kr.e. 12. században az Égei-tenger felől,
esetleg Krétáról érkeztek, hat évszázadon át Délnyugat-Palesztina
földközi-tengeri partsávját és Kánaán déli részét lakták. A biblikus
történetírás szerint állandó harcban álltak Izrael törzseivel, főleg
Sámson, Saul és Dávid hadakozott sokat ellenük.
„Az oltár ugyan kicsi, ám a lelet rávilágít a két nép között
kulturális kapcsolatokra” – hangsúlyozta Aren Maeir professzor, aki
Sámson történetét hozta fel példaként. A Bírák könyve szerint Sámson
halála előtti utolsó hőstettként ledöntötte Dágon isten templomának
oszlopait, és az épület maga alá temette őt az ott mulatozó
filiszteus főemberekkel együtt. Ugyanakkor a történet része, hogy
Sámson filiszteus nőt vett feleségül.
Mint a régész kifejtette, Gát volt a térség legnagyobb városa, míg
Kr.e. 830. táján Hazael, Arám királya (Királyok 2. könyve) le nem
romboltatta.
„Gát eleste volt az évszázad legfontosabb geopolitikai eseménye” –
emelte ki Aren Maeir, hozzátéve, hogy a város lerombolása végzetesen
meggyengítette a filiszteusok királyságát, s lehetővé tette a Júdeai
Királyság felemelkedését.