Az amerikai külügyminiszter szombaton Isztambulban azt mondta: Törökországnak reagálnia kell azokra az aggodalmakra, amelyek szerint az országban visszaesés tapasztalható az emberi jogok és a világi hagyományok érvényesülésének terén.
Udvariasan, de határozottan beszélve a mérsékelt muzulmán
országról, Hillary Clinton azt mondta, a közelmúltban tucatszám
végrehajtott újságíró-letartóztatások és a vallásszabadság
korlátozására tett lépések ellentétesek Törökország gazdasági és
politikai fejlődésével.
Mintegy megdorgálva NATO-beli szövetségesét, az amerikai
diplomácia vezetője kijelentette, hogy Törökországnak újra el kell
magát köteleznie a modernizáció irányvonala mellett, s magáévá kell
tennie az államiság demokratikus intézményeit. Ha ezt megteszi,
példaképévé válhat az arab nemzeteknek, amelyek jelenleg a lázadás
vagy az átmenet állapotában vannak.
„A térségben mindenütt, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában
egyaránt, az emberek tanulni szeretnének Törökország
tapasztalataiból” – magyarázta újságíróknak azon a
sajtótájékoztatón, amelyet a vendéglátójával, Ahmet Davutogluval
folytatott megbeszélés után tartott. „Törökország története
emlékeztetőül szolgál arra, hogy a demokrácia fejlődése a felelős
vezetéstől is függ.”
Clinton felszólította a török embereket: az alkotmányos reform
folyamatát használják fel arra, hogy „reagáljanak a vélemény- és
sajtószabadság közelmúltbeli korlátozásával kapcsolatos
aggodalmakra”, és erősítsék meg a kisebbségi jogok védelmét.
Ezek az aggodalmak akadályozzák Törökország uniós csatlakozási
törekvését és a Nyugathoz fűződő kapcsolatainak megszilárdítását.
Előzőleg egy városházi eseményen, ahol fiatalok kérdéseire
válaszolt, Clinton bírálta újságírók letartóztatását. Mint mondta,
ezek az őrizetbe vételek megerősítették a sajtószabadság
fenyegetettségével kapcsolatos félelmeket az országban. „Nem hiszem,
hogy erre szükség lenne, vagy hogy az ország érdekében állna ez a
fajta erőpolitizálás. Számomra ez ellentétesnek tűnik a Törökország
által minden más területen elért fejlődéssel.” A török
intézményeknek el kell tudniuk viselni azt a kritikát és vitát,
amely egy szabad sajtóval együtt jár – tette hozzá.
Török médiaszervezetek szerint jelenleg több mint 60 újságíró ül
börtönben, s többségük ellen gyenge bizonyítékokkal emeltek vádat a
hatóságok.
Kormányzati tisztségviselők áprilisban azt közölték, hogy
Törökországban 26 újságíró van börtönben, de olyan cselekményért,
amelynek nincs köze az újságíráshoz. Az illetékesek egyebek közt
arra hivatkoztak, hogy egyes médiumok pozitívan állítják be azokat a
korábbi puccsokat, amelyeket a világi állam legfőbb támogatójaként
fellépő török hadsereg irányított.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet információi
szerint jelenleg 57 újságíró van bebörtönözve Törökországban,
többségük terrorizmussal kapcsolatos vádakkal, amibe a kurd
lázadókkal és más szélsőségesekkel való állítólagos kapcsolat is
beletartozik.
