A hírszerzés vezetésének „robusztus ellenállása” akadályozta meg tavaly, hogy az izraeli kormány katonai támadást indítson
Brit lap: az izraeli hadsereg nem volt hajlandó megtámadni Iránt Az izraeli hadsereg és a hírszerzés vezetésének „robusztus ellenállása” akadályozta meg tavaly, hogy az izraeli kormány katonai támadást indítson az iráni nukleáris létesítmények ellen – írta a The Sunday Times.
A vezető konzervatív vasárnapi brit lap helyi katonai és
kormányforrásokat idézve felfedte, hogy Benjámin Netanjahu
miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter tavaly nyáron
berendelte Meir Dagant, a Moszad akkori vezetőjét, Gabi Askenázit, a
hadsereg vezérkari főnökét, Juval Diszkint, a belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét vezetőjét és Ámosz Jadlint, a katonai hírszerzés főnökét, akikkel Barak közölte, hogy Izrael „vagy most” intéz támadást Irán ellen, „vagy soha”.
Netanjahu kijelentette: nincs kétség afelől, hogy Irán „rohanvást”
törekszik olyan nukleáris eszköz megszerzésére, amely „létében
fenyegeti a zsidó államot”. Netanjahu és Barak a megbeszélésen
egyaránt kijelentette, hogy „elérkezett a támadás ideje”.
Askenázi ugyanakkor a The Sunday Times egyik név nélkül nyilatkozó
forrása szerint azon a véleményen volt, hogy a katonai akcióra még
nem érett meg az idő. A vezérkari főnök érvei között szerepelt, hogy
bár egy eseteleges izraeli támadás „romba döntené Iránt”, „leleplezné” egyben azt is, hogy Izraelnek „milyen pusztító erejű, XXI. századi fegyverzete van”.
Jadlin a megbeszélésen azzal érvelt, hogy az iráni rendszer „belülről is felmorzsolódhat”, és Izrael még várhat a katonai akcióval.
A katonai és hírszerzési vezetők arra figyelmeztették a két politikust, hogy egy ilyen akció „totális közel-keleti háborúba torkollhat”. Barakot és Netanjahut nem győzték meg, de a megbeszélés végül döntés nélkül ért véget – áll a The Sunday Times írásban.
A lap értesülései szerint Askenázi kijelentette egy barátjának: amíg ő az izraeli hadsereg parancsnoka, egyetlen repülőgép sem indul Irán elleni támadásra.
Askenázi később találkozott Simon Peresz izraeli államfővel is, akit meggyőzött arról, hogy nincs itt az ideje az Irán elleni támadásnak. A The Sunday Times forrásai szerint Peresz ezután maga is arra intette Netanjahut, hogy várjon. A tavalyi megbeszélésen részt vevő négy katonai és hírszerzési vezető egyike sincs már azonban a helyén, és vannak arra utaló jelek, hogy a támadás „ismét megfontolás tárgyává vált” írta a brit lap. A The Sunday Times szerint az izraeli kormány országszerte légoltalmi gyakorlatokat rendelt el, az izraeli légierő hosszú távú repülési gyakorlatokat végez ebben a hónapban Románia légterében C-130 Hercules típusú szállító repülőgépekkel, Ehud Barak védelmi miniszter pedig állítólag azt közölte Barack Obama amerikai
elnökkel, hogy Izrael „megfelelő időben” mindenképpen végre akar hajtani egy támadást Irán ellen. A brit lap egyik forrása szerint Netanjahu és Ehud Barak egyaránt
„erőteljesen hisz” a különleges hadműveletek hatékonyságában – Barak 1968-ban az elit izraeli kommandós dandár parancsnoka volt, Netanjahu pedig fiatal tisztként szolgált az egységben -, és nincs kétségük afelől, hogy az izraeli hadsereg a levegőből és a szárazföldön is képes lerombolni az iráni atomlétesítményeket, „a kőkorszakba visszajuttatva” egyben az országot. A londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) – a világ egyik legnagyobb katonai-biztonságpolitikai
kutatóműhelyének – ez év elején kiadott átfogó elemzése szerint a műszaki nehézségek miatt még legalább két évbe – de nagy valószínűséggel még hosszabb időbe – telik, mire Irán képes lehet egyetlen nukleáris robbanótöltet előállítására. Az IISS szerint ráadásul egy töltet nem jelent hiteles elrettentést, és a megfelelő
hatótávolságú célba juttató eszköz is még évekre van a hadrendbe állítástól.
