Magyarország az Európai Unió soros elnökeként számos feladatot el tudott végezni azok közül,
Orbán Viktor Hágában: Hollandia támogatása is kell több uniós ügy megoldásához Magyarország az Európai Unió soros elnökeként számos feladatot el tudott végezni azok közül, amelyeket kitűzött maga elé, de ehhez kellett Hollandia támogatása, és szükséges lesz ezután is ahhoz, hogy az unió a legfontosabb ügyeket meg tudja oldani – hangsúlyozta Orbán Viktor a holland parlamenti alsóház elnökével megtartott, csütörtöki hágai megbeszélésükön.
A miniszterelnök és Gerdi Verbeet tárgyalásáról Szijjártó Péter,
Orbán Viktor szóvivője számolt be a helyszínen az MTI-nek. Az
említett nagyon fontos ügyek között szerepel például Horvátország
uniós csatlakozása, vagy Románia és Bulgária belépése a schengeni
övezetbe – tette hozzá a szóvivő.
A szóvivő idézte a parlamenti elnököt, aki azt mondta: nagy örömére
szolgált, hogy sok holland látogatott el az Európai Kulturális
Fővárosa pécsi programjaira, hiszen ez is a két ország közötti
kapcsolatok intenzívebbé tételét szolgálta – mondta Szijjártó.
A Verbeettel való találkozó után Orbán Viktor a hágai törvényhozás
Európa-ügyi bizottságának vendége volt, s a nyilvános beszélgetés
bevezetőjében azt hangsúlyozta: a magyarok jól emlékeznek arra, és
hálásak azért, hogy Hollandia szolidáris volt velük, támogatta őket
a kommunista uralom idején is. Számos holland egyházi szervezet
segítette a magyarokat, az 1956-os forradalom részvevőit, az
elnyomott egyházi közösségeket – mondta a miniszterelnök.
Orbán visszaemlékezett első miniszterelnöksége idejére, amikor
szerinte úgy tűnt, hogy tíz év múlva az Európai Unió lesz a világ
egyik legversenyképesebb térsége. Ehhez képest ma pesszimista, néha
úgy tűnik számára, mintha az unióban az emberek elveszették volna a
hitüket abban, hogy az EU versenyképes lehet. Ezért határozott úgy
Magyarország, hogy mint soros EU-elnök az unió előtt álló
legnehezebb feladatokat tűzi ki maga elé – mondta Orbán.
Egy kérdésre válaszolva kijelentette: Az Európai Unió csak abban az
esetben lehet versenyképes, ha belső munkaerőpiacán szabad az
áramlás, ezt az áramlást nem szabad korlátozni. Elmondta, hogy
számára a munkaerőpiac szempontjából a választóvonal nem az unió
régi és új tagországai között húzódik, hanem az EU állampolgárai és
az unión kívüliek között. Mint mondta, nagyon konzervatív és óvatos
avval kapcsolatban, hogy az unió kívülről fogadjon tömegesen
munkavállalókat.
A romák társadalmi integrációjáról szólva Orbán Viktor
kijelentette: az Európai Unióban most először készült erre program,
noha annak végrehajtása a nemzeti kormányok felelőssége lesz. A
program megvalósítása azért fontos, mert bármely ország számára,
amelyben jelentős számú roma közösség él, gyorsan sürgetővé válhat a
romák integrációjának megoldása. Az EU-n belüli roma közösségek
kiváló tartalékai a munkaerőpiacnak, de az EU-nak ügyelnie kell
arra, hogy megőrizze e közösségek Kelet-Közép-Európában elért
állapotát, a letelepedettséget. A romák több nyugat-európai
országban vándorló közösségekből állnak, és könnyen ismét vándorlóvá
válhatnak azok a romák is, akik Kelet-Közép-Európából valamely
nyugat-európai országba mennek munkát vállalni. A romák esetében a
legnehezebb feladat – főleg Magyarországon – arra ösztönözni őket,
hogy ismét megjelenjenek a munkaerőpiacon. Közmunkák szervezésével
az állam feladata lehetőséget teremteni számukra arra, hogy
dolgozzanak és ezért bért kapjanak, ne pedig segélyen éljenek –
jelentette ki a kormányfő.
Szerbiáról és Koszovóról szólva Orbán Viktor egyetértett az egyik
bizottsági tag azon felvetésével, hogy veszélyes az EU számára
felvenni tagjai sorába bármely olyan országot, amelynek területi
vitája van egy másik entitással, mert ebben az esetben az unió
csupán a ciprusihoz hasonló problémát importál.
