Bergeni keringő: Benedek István Gábor új novelláskötete

„egy régi, de sosem feledhető háborúról” szóló írásait gyűjtötte egybe.

 

 


Bergeni keringő: Benedek István Gábor új novelláskötete Bergeni keringő címmel jelentette meg a Vince Kiadó Benedek István Gábor új novelláskötetét, amelyben az író „egy régi, de sosem feledhető háborúról” szóló írásait gyűjtötte egybe. Az önéletrajzi elemekben gazdag kötetet, amely iránt élénk érdeklődés mutatkozott a könyvhéten, csütörtökön mutatták be a sajtónak.

 Az 1937-ben született szerzőt Tótkomlósról, ahol az egyik legnagyobb hagyományú magyar zsidó közösség élt, 1944-ben szüleivel, két nagymamájával és nála hat évvel idősebb bátyjával együtt Bergen-Belsenbe deportálták. Noha a szűkebb család túlélte a megpróbáltatást, a tótkomlósi és szélesebb rokonság, közösség számos tagja soha nem tért vissza.  A kötetben szereplő történetek zöme ebből a másfél évből meríti
anyagát. „Többnyire a magyar zsidó élet színterein kezdődnek, de ha
hőseik átlagosak is, a megpróbáltatások során kivételes sorsot és
tanulságot mutatnak” – vallja az író. „Hiába veszi körbe a
szereplőket drótkerítés, életük gyökerei a kincses hagyományokba
nyúlnak, és a lélek felemelkedik a csodák magasságába”.
 A vészkor epizódjai eddig is megjelentek Benedek István Gábor
munkásságában, de a Bergeni keringőben a mozaikkockák egyetlen
egésszé állnak össze. A tizenöt elbeszélésből öt ezúttal először
kerül az olvasó kezébe, néhány más helyet kapott már a szerző
legismertebb, részben külföldön is publikált novellásköteteiben, A
komlósi tóra, a Brooklyn és az Öt lövés a történelemre lapjain,
illetve folyóiratokban. Nem egy közülük mélyen személyes történet,
mások valóságos kisregényt, szinte filmszinopszist sűrítenek néhány oldalba.
 Együtt új minőséget képviselnek a magyar zsidóság második
világháborús sorsának ábrázolásában. A lágerek, az Appelplatz
rémségei, a halálmenetek, a háborús borzalmak, a visszatérés
csalódásai plasztikusan megjelennek a kötet lapjain, de az
elhurcoltak, az áldozatok mellett nem csak könyörtelen rabtartókkal
vagy lelketlen haszonélvezőkkel találkozunk. Fel-feltűnnek
jóakaratú, humanizmusukat vagy annak legalább egy fényes szikráját
felmutató magyarok, tótok, osztrákok, és mások, még német tiszt is
akad közöttük. Megannyi apró, szolidáris, néha csak jelképes, de Benedek István Gábor tolla által megörökített gesztusuk segít megőrizni a hitet az emberben.
 A könyv belső borítóján látható nagy szemű kisfiú bizakodó gyermeki
mosolyától történelmi ív vezet a sokat tudó, sokat látott író mai
tűnődő portréjáig, de ugyanaz a szempár tekint az olvasóra. A szerző
a „sosem feledhető háborúból” is azt emeli ki, hogyan szövődtek a
megújulás, a jövő szálai a legnehezebb pillanatokban is, a pusztítás
tombolása ellenére, vagy talán éppen azért.
 Az MTI megkérdezte az írót: miért várt több évtizedig azzal, hogy
egyetlen összegező jellegű kötetbe foglalja gyermekkorának e
korszakát, amikor, mint írta, „különös viszonyba került a halállal…”.
 „Későn váltam íróvá, addig újságírói pályám kötötte le energiáim
javát, most azonban fel kellett mérnem azt, hogy nem várhatok tovább
– válaszolta a szerző. – Amit én éltem át és amit én gondolok erről,
csak magam tudom elmondani. És aki úgy érzi, hogy e kor felidézése a
megtapasztalt sok kegyetlenség ellenére az együttérzés emberi
pillanatairól is szól, az nem téved. Olyan emberi momentumok ezek,
amelyek az elhurcoltak és sorstársaik tragédiái ellenére nemhogy nem
nélkülözik a humort, a szeretetet, éppen ellenkezőleg, ezeket az
értékeket sugározzák” – tette hozzá Benedek István Gábor.
 A Klauzál 13 könyvesboltban nagy érdeklődés mellett megtartott sajtóbemutatón Jancsó Miklós filmrendező volt a díszvendég, a kötetet Torda István irodalomtörténész és Fazekas Lajos filmrendező méltatta. Klein Judit énekművész szefárd és askenáz dalokat adott elő, majd levetítették Antala Zsuzsa TV-filmjét BIG-ről – az irodalmi világban sokan ezen a néven emlegetik az írót.