Növelhetné az Európában letelepedő nem keresztény bevándorlókkal szembeni toleranciát,
A tolerancia fontosságáról beszélt Erdő Péter, Zoltai Gusztáv és Hilarion metropolita Növelhetné az Európában
letelepedő nem keresztény bevándorlókkal szembeni toleranciát, ha az
európai keresztények megerősödnének hitükben – mondta Erdő Péter
bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek csütörtökön Gödöllőn a
vallási párbeszédről rendezett nemzetközi konferencián. Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek ügyvezető igazgatója azt
hangsúlyozta, hogy a magyarországi zsidóság rokonként tekint az
iszlám vallásra, és nagyon jó a kapcsolata a keresztény egyházakkal.
Az orosz ortodox egyház képviseletében Hilarion metropolita arra
mutatott rá, hogy a világ sok pontján üldöztetésnek vannak kitéve a
keresztények, de a többi vallás hívei is, pedig mind a keresztény,
mind a zsidó, mind az iszlám hittől idegen a más vallásúak üldözése.
A magyar EU-elnökség keretében szervezett Keresztény-zsidó-iszlám
párbeszéd című konferencián Erdő Péter bíboros megállapította, hogy
miközben a Közel-Keletről tömegesen menekülnek a keresztények a
létbizonytalanság és az üldöztetés elől, Európában a nem keresztény
bevándorlók integrációja jelent gondot. Ez utóbbinak részben az is
oka, hogy az európai keresztények közül sokan elveszítették vallási
identitásukat, ezért egyfajta fenyegetésként élik meg az erős
vallási identitású emberek megjelenését – mutatott rá. Ha az európai
keresztények megerősödnének a hitükben, az a toleranciát is előmozdítaná – mondta.
A katolikus egyház európai szinten is külön-külön intézményesített
párbeszédet folytat a zsidó és a muszlim vallási közösséggel –
hangsúlyozta Erdő Péter, emlékeztetve, hogy a vallások közötti
párbeszédhez a II. vatikáni zsinat adott ösztönzést.
Európában az az országok célja, hogy az állam és az egyház,
szétválasztásuk mellett, együttműködjön – mondta.
Zoltai Gusztáv az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó
bizottságának képviseletében szólalt fel a konferencián. A
Magyarországi Zsidó Hitközségek ügyvezető igazgatója kijelentette, a
magyarországi zsidóság rokonként tekint az iszlám vallásra, és egyúttal igen jó a kapcsolata a keresztény egyházakkal, amelyekkel rendszeres a párbeszéd.
Zoltai Gusztáv megemlítette, hogy a magyarországi zsidóság olyan
nagy orientalistákat adott a világnak, mint Vámbéry Ármin vagy
Goldziher Ignác, az iszlám vallás történetének külföldön is elismert
kutatója. Kitért arra is, hogy élénk zsidó hitélet folyik ma Magyarországon.
Elismerését fejezte ki Magyarország új alaptörvénye iránt az orosz
ortodox egyház képviselője. Hilarion metropolita, a Moszkvai
Patriarchátus külügyi osztályának vezetője előadásában kijelentette,
Magyarország példát mutat a saját történelmi, vallási és erkölcsi
hagyományai iránti elkötelezettségben és a más hagyományok
tiszteletében, ez tükröződik meg az új alaptörvényben is. Hilarion
metropolita hangsúlyozta: az áprilisban elfogadott alaptörvény
kimondja, hogy a „magyar népet egyesíti Isten és a kereszténység”.
Az orosz ortodox egyház képviselője kifejtette, a világ sok pontján
üldöztetésnek vannak kitéve a keresztények, de a többi vallás hívei
is, pedig mind a keresztény, mind a zsidó, mind az iszlám hittől
idegen a más vallásúak üldözése. A Biblia és a Korán is a más
kultúrákkal szembeni toleranciát hirdeti – mutatott rá. Hozzátette,
ezért is fontos a párbeszéd, mert megerősíti a hitükben az egyes
közösségeket, egyszersmind lehetővé teszi a kölcsönös megértést.
Hilarion metropolita kitért arra is: Magyarország az elsők között
hívta fel az európai közösség figyelmét az egyiptomi kopt
keresztények elleni atrocitásokra. Meggyőződése – mondta -, hogy
Magyarország továbbra is kezdeményezően lép fel, és támogatja a
keresztények védelmét szolgáló dokumentumok elfogadását az európai
és a globális színtéren egyaránt.
