BELPOLITIKAI HÍREK RÖVIDEN
UKRÁN NAGYKÖVET: MEG KELL VIZSGÁLNI, VALÓS-E A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK ZAKLATÁSÁRÓL SZÓLÓ INFORMÁCIÓ
Jurij Muska budapesti ukrán nagykövet szerdán kijelentette: meg
kell vizsgálni, honnan származik, és igaz-e az arról szóló
információ, hogy az ukrán biztonsági szolgálat kárpátaljai
magyarokat zaklatott.
A nagykövet a független Ukrajna 20 éves fennállásának évfordulója
alkalmából rendezett tudományos konferencia sajtótájékoztatóján
újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: nem tudja, milyen
forrásból származnak ezek a hírek, és nincs információja arról, hogy
azok megfelelnek-e a valóságnak.
Jelezte, túlzás az ukrán biztonsági szolgálatról (SZBU)
feltételezni, hogy képes lenne több ezer embert zaklatni. Mint
mondta, erre nincs se pénz, se ember.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes
szerdán közölte: Magyarország érdeklődéssel várja az ukrán állam
magyarázatát arra vonatkozóan, hogy az SZBU miért zaklatott
Kárpátalján élő magyar nemzetiségű polgárokat.
DEUTSCH TAMÁS: KIHASZNÁLATLANOK A KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁSOK
Deutsch Tamás (Fidesz) európai parlamenti képviselő szerint eddig
egy fillér sem jutott Magyarországra a 2007-től 2013-ig igénybe
vehető, mintegy 12 milliárd eurós közvetlen brüsszeli fejlesztési
forrásból, egyszerűen azért, mert arra nem pályáztak.
A politikus, a Hét Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség elnöke
erről szerdán beszélt Hajdúböszörményben, ahol ülést tartott az
önkormányzati szervezet elnöksége.
Deutsch Tamás tájékoztatása szerint az említett forrás független a
hagyományos pályázati csatornákon igénybe vehető támogatásoktól,
arra önkormányzatok, ifjúsági és kulturális szervezetek, tudományos
közösségek, civil szerveződések és gazdasági vállalkozások egyaránt
közvetlenül Brüsszelnél pályázhatnak.
GYURCSÁNYÉK MÁR GYŰJTIK AZ ALÁÍRÁSOKAT, AZ MSZP-VÁLASZTMÁNY MÁJUS
VÉGÉN TÁRGYAL A PÁRTSZAVAZÁSRÓL
Megkezdte a pártszavazás kiírásához szükséges aláírások
összegyűjtését az MSZP Demokratikus Koalíció Platformja. A Gyurcsány
Ferenc vezette tömörülésben úgy számolnak: nagyjából háromezer
szignóra van szükségük, a voksolást pedig ősszel rendeznék. Közben a
pártelnökség tagjai ismét arról nyilatkoztak, hogy nem támogatják a
volt miniszterelnök törekvését, illetve nem ismerik Gyurcsány
szándékait. Az elnökség szerdán arról is döntött: a pártszavazás
ügyével következő, május végi ülésén a választmány foglalkozzon.
Gyurcsány Ferenc múlt kedden jelentette be: platformja
pártszavazást kezdeményez azért, hogy az MSZP a hatályos
törvényekben megköveteltnél szélesebb nyilvánosságot, nagyobb
átláthatóságot biztosítson a gazdálkodásáról, illetve, hogy a
választott pártvezetők vagyonbevallását összevethessék a valósággal,
saját és családtagjaik életvitelével.
LMP: ELFOGADHATATLAN A KÉTEZER MILLIÁRDOS MEGSZORÍTÓCSOMAG
Az LMP számára elfogadhatatlan, hogy a kormány egy példa nélkül
álló megszorítócsomagot készített elő, amellyel kétezer milliárd
forintot vonnak ki a jóléti szolgáltatásokból – jelentette ki
szerdai, Schiffer Andrással közösen tartott budapesti
sajtótájékoztatóján Scheiring Gábor. Az LMP ezért „Nem erről volt
szó ” címmel kampányt és országjárást indít.
Scheiring Gábor, az LMP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője
úgy fogalmazott, hogy a korábbi ígéretekkel szemben „Orbán Viktor és
kormánya egyszerűen cserbenhagyja az országot”.
A politikus közölte, hogy az LMP ezért „Nem erről volt szó” címmel
kampányt és országjárást indít.
A JOBBIK: NEOLIBERÁLIS FORDULATOT TETT A KORMÁNY
A Jobbik szerint a kormány neoliberális fordulatot tett a
„megszorítások politikájának” folytatásával. Az ellenzéki párt
szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott az is: a Jobbik nem támogat
neonáci szervezetet.
Volner János, a párt parlamenti frakcióvezető-helyettese Budapesten
tartott sajtótájékoztatóján Lázár Jánosnak a Fidesz-frakció
teljesítményét értékelő nyilatkozatára reagálva elismerően szólt az
első Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról, ám – mint fogalmazott – a
jelenlegi kabinet már csalódást kelt számukra azzal, hogy „híven
teljesíti az IMF diktátumait” és sorozatosan újabb és újabb
megszorító intézkedéseket vezet be.
ÉRETTSÉGI – RENDBEN LEZAJLOTTAK A VIZSGÁK; HUNYADI MÁTYÁS ÉS A
KÁDÁR-KORSZAK A FELADATOK KÖZÖTT
Középszinten Hunyadi Mátyás jövedelmei és a Kádár-korszak, míg
emelt szinten a harmincéves háború és Klebelsberg Kunó
kultúrpolitikája is szerepelt a szerdai történelem írásbeli
érettségi feladatai között. Az oktatási államtitkárság tájékoztatása
szerint országszerte fennakadás nélkül, problémamentesen zajlottak
le a vizsgák, rendkívüli eseményről sehonnan nem érkezett
bejelentés.
A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga időtartama 180
perc volt, ezen belül a vizsgázók tetszőleges sorrendben oldhatták
meg a feladatokat.
A feladatlap első felében 12 rövid választ igénylő, úgynevezett
tesztfeladat szerepelt, a második rész pedig szöveges, kifejtendő,
rövid és hosszú esszéfeladatokból állt. A feladatlap a
vizsgakövetelmények 12 témakörének mindegyikéből tartalmazott
feladatot. A 8 esszékérdésből (például a gótikus építészet, a
reformáció kulturális hatásai, Hunyadi Mátyás jövedelmei, a
Kádár-korszak) – bizonyos választási szabályok betartásával – hármat
kellett kidolgozni.
