Első alkalommal vezényelt koncertet a palesztinok lakta Gázában Daniel Barenboim
Kis éji zene Gázában – Daniel Barenboim palesztinoknak vezényelt Első alkalommal vezényelt
koncertet kedden a palesztinok lakta Gázában Daniel Barenboim
világhírű karnagy; a közel-keleti megbékélést szorgalmazó, izraeli
és palesztin útlevéllel egyaránt rendelkező művész több száz fős
tömeg előtt dirigálta európai zenészekből álló együttesét.
A hallgatóság javarészt gyerekekből állt, a 68 éves zongoraművész
és karmester keze alá ismert európai zenekarok – többek közt a
Berlini Filharmonikusok, a Bécsi Filharmonikusok, a milánói Scala
zenekara – tagjai dolgoztak. A békekoncertre verbuvált alkalmi
együttes a Zenekar Gázáért nevet viselte.
Ez volt az első alkalom, hogy ilyen tudást képviselő formáció
koncertezett az izraeli blokád alatt tartott Gázai övezetben. A
fellépést egy palesztin társadalmi szervezet kezdeményezte az
ENSZ-szel együttműködve.
A repertoárban szerepelt Wolfgang Amadeus Mozart Kis éji zene című
munkája és az ünnepelt 40. szimfónia.
Daniel Barenboim izraeli, argentin és spanyol állampolgársággal,
valamint palesztin útlevéllel is rendelkezik. Edward Said azóta már
elhunyt palesztin értelmiségivel 1999-ben West-Eastern Divan néven
alapított együttest, amelybe 14 és 25 év közötti arab és izraeli
zenészek nyertek felvételt. A zenekar világszerte ad koncerteket.
Az 1942-ben orosz zsidó szülőktől Argentínában született művész
régóta használja hírnevét ahhoz, hogy előmozdítsa Izrael és
szomszédai közötti békét. Rendszeresen fellép a javarészt szintén
palesztinok lakta Ciszjordániában, az izraeli hatóságok azonban már
több alkalommal – legutóbb tavaly áprilisban – elutasították, hogy Gázába utazzon.
„Mint tudják, palesztin vagyok, nemcsak azért, mert van útlevelem,
és izraeli is vagyok. Láthatják, mindkettő lehetséges, de ahhoz,
hogy igazság és béke legyen, sok mindent kell tennünk” – mondta a
karnagy, aki szerint a konfliktus két olyan nép ügye, amely egyaránt
meg van győződve arról, hogy joga van ugyanahhoz a kis darab
földhöz. „Így hát sorsunk összefonódott. Senkitől sem lehet elvárni,
hogy megszállás alatt éljen” – fűzte hozzá a művész.