megjelent a kormányülésen
Ahmadinezsád egyheti bojkott után megjelent a kormányülésen Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök vasárnap megjelent a kormányülésen, megcáfolva azokat a híreszteléseket, amelyek szerint komoly viszály
lenne közte, illetve Irán vallási és politikai vezetője között Hejdar Moszlehi, a hírszerzési és biztonsági ügyek minisztere lemondásának megvétózása miatt.
A médiában szinte állandóan jelen lévő Ahmadinezsád április 22-én
minden magyarázat nélkül lemondta az összes nyilvános szereplését,
és két kormányülést is bojkottált azóta. Egyes elemzők tudni vélik,
hogy az államfő és Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai
vezetője között két hete feszültté vált a viszony, miután Hamenei
megvétózta az Ahmadinezsáddal gyakran szembehelyezkedő
ultrakonzervatív szárnyhoz tartozó Moszlehi lemondását.
Miután Ahmadinezsád két kormányülésen sem jelent meg, egyes
tudósítók bojkottról beszéltek és megindultak a találgatások, melyek
szerint az államfő elvesztette a legfőbb vallási vezető támogatását,
amit a kormány cáfolt. Hamenei támogatta Ahmadinezsádot az ellenzék
által megkérdőjelezett, 2009. évi választások után.
Ahmadinezsád hívei és ellenzői úgy vélik, hogy a közelgő, 2012.
márciusi parlamenti választások előtt a titkosszolgálatok feletti
ellenőrzés miatti harc állhat a kötélhúzás hátterében.
Szombaton a parlament kérte Ahmadinezsádot, ismerje el a legfőbb
vezető tekintélyét, fogadja el a döntését és térjen vissza a
munkához, hogy véget vessen „az Irán ellenségeinek kedvező
helyzetnek”. Hamenei ajatolláhot arra szólították fel, kerülje az
országnak kárt okozó konfrontációt.
Nem ritkák a perpatvarok az iráni belpolitikában, ahol rendszeresek
a veszekedések a parlamentben, és gyakran feszült a viszony
Ahmadinezsád és a vezető papság között, de ritka a komoly viszály a
hatalom legfelsőbb köreiben.
A választásokat követő tömeges megmozdulások nyomán gyakoribbá
váltak az összetűzések az iszlám köztársaságot irányító konzervatív
eliten belüli csoportok között. Az elnöknek számos bírálója van, a
konzervatívok azzal vádolják, hogy nagyobb hatalmat szeretne magának
más állami szervezetek, például a parlament kárára.