Boldoggá avatta XVI. Benedek pápa elődjét, a néhai II. János Pált az e célból
vasárnap a vatikáni Szent Péter téren
Boldoggá avatás – A pápa boldoggá avatta II. János Pált – Boldoggá avatta XVI. Benedek pápa elődjét, a néhai II. János Pált az e célból vasárnap a vatikáni Szent Péter téren több százezer ember részvételével tartott szentmisén.
A pápa tíz óra harmincnyolc perckor mondta el latinul az ilyenkor
szokásos formulát, amellyel boldoggá nyilvánította a katolikus
egyházat 1978-tól 2005-ös haláláig vezető II. János Pált. XVI.
Benedek közölte, hogy a boldog ünnepnapja október huszonkettedike
lesz, 1978-as pápai beiktatásának napja. A boldoggá avatás a szentté
avatási eljárás első része. II. János Pált (1920-2005) a modernkori
időben rekordgyorsasággal, halála után mindössze hat évvel és egy
hónappal avatták boldoggá.
Ezt követően a tömeg üdvrivalgása közepette bemutatták a boldog
hivatalos ábrázolását, amelyet a Szent Péter bazilika főbejárata
felett helyeztek el, és II. János Pál egy 1995-ös fényképe alapján
készült.
A boldoggá avatást Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke
kérte, aki előzőleg ismertette II. János Pál életrajzát. Ebben
kitért arra, hogy a Karol Wojtyla néven született lengyel pápa
egykoron munkásként dolgozott, majd pappá szentelték, Krakkó érseke
lett, s végül több mint negyedszázadon át volt a katolikus egyház
főpásztora. II. János Pál ezzel a katolikus egyház egyik leghosszabb
ideig uralkodó pápája volt.
A boldoggá avatást követően elhelyezték a néhai II. János Pál
ereklyéit a szabadtéri oltáron. Az ereklyéket, köztük a néhai pápa
vérét tartalmazó ampullát olasz és francia fiatalok, valamint
Tobiana nővér, a lengyel pápa egykori házvezetőnője helyezte el,
majd folytatódott a szentmise, amelyet XVI. Benedek pápa a
bíborosokkal koncelebrált.
A bajor pápa felidézte, hogy II. János Pál barátja és sok éven át
munkatársa volt, s megrázta elődjének 2005-ös haláltusája, amelyet
azonban a lengyel pápa „kősziklaként” viselt el. XVI. Benedek
megjegyezte, azt szerette volna, ha elődjét „ésszerű sietséggel”
avatják boldoggá. Erre legkorábban II. János Pál 2005. április 2-i
halálát követően öt évvel keríthettek sort.
A boldoggá avatási szertartás részeként tartott szentmise néhány
perccel vasárnap délután egy óra előtt ért véget. A szentmise után
elsőként XVI. Benedek pápa és a bíborosok járultak II. János Pálnak
a Szent Péter bazilika főoltára előtt elhelyezett koporsója elé,
majd a magas rangú vendégek, püspökök és hívők következtek. A hívők
hétfőn este hét óráig róhatják le kegyeletüket. Ha a sornak addig
nem lenne vége, megvárják az utolsó hívőt is, és csak utána viszik
át a koporsót a néhai pápa végső nyughelyére, a Szent Sebestyén
kápolnába.
A boldoggá avatáson nyolcvanhét hivatalos küldöttség – köztük 23
állam- vagy kormányfő vezetésével – vett részt. A magyar hivatalos
kormánydelegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezette.
Orbán szerint II. János Pál a „Ne féljetek!” üzenet pápájaként
vonul be Közép-Európa és a kereszténység történetébe. A
miniszterelnök a Magyar Televízió Katolikus krónika című műsorában
azt mondta, a néhai II. János Pál pápa érkezése elrendelésszerű
volt, amit onnan lehet tudni, hogy az az üzenet, amit hozott, a „Ne
féljetek!”, „ott és akkor fontos, lényeges, történelemváltoztató
erejű volt. Orbán szerint nem is lehetett volna ennél biztatóbbat
mondani a rab nemzetek számára, a vasfüggöny keleti oldalán élő
népeknek.
Orbán Viktor szerint II. János Pál az utóbbi évtizedek egyszerre
legszelídebb és legerősebb pápája volt. „Ebben azóta sem talált
követőre. Nemcsak a saját posztján vagy hivatásában, hanem a világ
vezetésére vagy nemzetek vezetésére vállalkozó emberek körében sem
nőtt fel azóta senki, aki a szelídségből fakadó erőt olyan
hatékonyan és meggyőzően tudta volna bemutatni és képviselni az
emberek között” – emelte ki.
Arra a kérdésre, miért tartja fontosnak, hogy ott legyen a boldoggá
avatáson, azt válaszolta: ott volt a temetésen is, ami a bűnbocsánat
érzésével azonos erővel hatott rá. „Valami hasonlóra készülök most
is. (…) Abban bízom, hogy valamivel jobb emberként jövök vissza,
mint ahogy elmegyek erre a boldoggá avatási szertartásra” – zárta
szavait a kormányfő.
Hivatalos becslések szerint több mint egymillió zarándok érkezett
Rómába. A szombat éjszakát a II. János Pálra való emlékezéssel és
imával töltötték. A lengyel zászlóktól színes Colosseumnál
összegyűlt zarándokok késő délután vonultak át az ókori
lóversenypálya, a közeli Circus Maximus mezejére az imavirrasztásra,
majd onnan gyalog indultak a Szent Péter tér felé
Vasárnap a Szent Péter tértől az Angyalvárig és innen a Tiberis
folyó mindkét rakpartján végig álltak a boldoggá avatáson részt vevő
zarándokok. Sokan a Róma terein felállított kivetítőkön nézték vagy
az utcán állva kisrádión hallgatták a szertartást – jelentette
Sárközy Júlia, az MTI tudósítója.
A zarándokok megtöltötték a Szent Péter teret, a Vatikánt és
környékét és egész Rómát. A hatalmas tömeg miatt a Szent Péter teret
a tervezett reggeli fél hat helyett már vasárnap hajnali kettőkor
megnyitották, és reggelre az emberek már az Angyalvárig álltak,
mivel sokan itt is éjszakáztak. A magyar zarándokok egy része csak
az Angyalvár magasságában tudott helyet találni, de az MTI
értesülései szerint a fiatalabbak, akik itt töltötték az éjszakát, a
térig jutottak.
II. János Pál boldoggá avatása nem volt gyors vagy korai – mondta
az MTI-nek Rómában Seregély István nyugalmazott egri érsek, a Rómába
szombaton megérkezett háromszáz fős magyar zarándokcsoport
vezetője.
„Nem egyszerűen példakép volt, hanem karizmatikus ember, aki
vonzotta a fiatalokat és időseket egyaránt. A világ minden népével,
a világ minden kultúrájával megtalálta a kapcsolatot, ez magyarázza,
hogy most, a boldoggá avatásakor a világ megmozdult és eljött
Rómába”- fejtette ki Seregély István.
