Mahmúd Abbász palesztin elnökkel; egyebek mellett áttekintették, milyen hatással lehetnek az észak-afrikai események a közel-keleti békefolyamatra.
Magyarország megvizsgálja, milyen humanitárius célú segítséget nyújthat a líbiai
válság megoldásában – közölte vasárnap Martonyi János külügyminiszter.
A magyar diplomácia vezetője megismételte azt a korábbi
álláspontját, hogy Magyarországnak „nem látszanak különleges
képességei” az észak-afrikai ország elleni azonnali akcióban való részvételhez.
„Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy humanitárius területen nem
tudunk segíteni, akár az Európai Unió által koordinált akció
keretében, akár pedig tagállamként” – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, „megvizsgáljuk, hogyan tudunk humanitárius céllal
segíteni azokon, akik erre rászorulnak”. Megjegyezte, hogy ennek a
segítségnyújtásnak különböző lehetőségei vannak, esetleg szállító
eszközök felajánlásáról lehet szó, „humanitárius segítségnek
tekinthetjük bizonyos szempontból magyar repülőgépek rendelkezésre bocsátását is”.
Martonyi János – aki még vasárnap Brüsszelbe utazik – elmondta: az
Európai Unió külügyminiszteri tanácsa hétfőn egyeztet a humanitárius
segítségnyújtás részleteiről, illetve arról, miképpen járulhat hozzá
az EU a rendezéshez. Kijelentette, egyetértés van arról, hogy az
EU-nak a legszorosabban együtt kell működnie az ENSZ-szel, a
NATO-val, az Egyesült Államokkal és a térség országaival, mindenekelőtt az arab államokkal.
A külügyminiszter kijelentette: a magyar kormány teljes mértékben
támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján és azzal
összhangban hozott intézkedéseket. „A magyar álláspont mindig az
volt, hogy ebben az ügyben a legfontosabb a polgári lakosság
védelme” – szögezte le. Egy saját népét megtámadó kormány nem
számíthat arra, hogy ezt a nemzetközi közösség tétlenül szemléli –
mondta, és hozzátette, a nemzetközi közösség túlnyomó része osztja a
magyar véleményt.
A miniszter megismételte azt a véleményét, hogy örült volna, ha az
ENSZ BT határozata már „akár egy héttel korábban” megszületik.
Azzal kapcsolatban, hogy több EU-tagállam, közöttük Németország
elutasítja a Líbia elleni katonai akcióban való részvételt, Martonyi
János kifejtette: „önmagában véve az a tény, hogy egy ország nem
vesz részt a katonai akcióban, nem jelenti a politikai támogatását hiányát”.
Arról is beszélt, hogy Líbiában még mintegy hetven magyar ember
maradt, többségükben olyanok, akik vegyes házasságban élnek, „aki
akart, az eljött”. Ismételten méltatta a Tripoliban működő magyar
nagykövetségen dolgozó két diplomata munkáját, hozzátéve, hogy a
líbiai fővárosban már csak három nagykövetség képviselteti magát nagyköveti szinten.
Martonyi János kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy vasárnap délután megbeszélést folytatott a Budapestre érkezett Mahmúd Abbász palesztin elnökkel; egyebek mellett áttekintették, milyen hatással lehetnek az észak-afrikai események a közel-keleti békefolyamatra. A Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke hétfőn találkozik Schmitt Pál államfővel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével is.
BreuerPress
