Brüsszelben több delegáció kéri , hogy a szövetség teljes részletességgel vizsgálja meg
A líbiai helyzet és az észak-afrikai térséget érintő távlati fejlemények
lépnek elő fő témává a NATO-tagországok védelmi minisztereinek
csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozóján.
Mint Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szervezet főtitkára a hét
elején elmondta, a miniszterek egyebek között arról tárgyalnak majd,
hogyan tudja segíteni a szövetség partnereit Észak-Afrikában és a
Közel-Keleten, amennyiben a partnerek így kívánják.
Rasmussen akkor arról is beszélt, hogy a NATO csak az ENSZ
Biztonsági Tanácsától kapott felhatalmazás alapján avatkozna be
Líbiában katonailag, de „felkészültnek kell lennie minden
eshetőségre”.
Brüsszelben több delegáció kéri fogja, hogy a szövetség teljes részletességgel vizsgálja meg lehetőségek egész sorát a repülési tilalomtól kezdve a fegyverembargó betartásának ellenőrzésén át a humanitárius szükségletek biztosításáig. Ezekkel
kapcsolatban Rasmussen a hét elején még úgy nyilatkozott, a NATO
egyelőre nem kapott ilyen jellegű segítségkérést.
Sajtóértesülések szerint több tagállam elképzelhetőnek tartja, hogy
a szövetség akár ENSZ-felhatalmazás nélkül is légi ellenőrzést
vezessen be és repülési tilalmat érvényesítsen a térségben.
A líbiai helyzet továbbra is a figyelem középpontjában áll a vezető
nemzetközi intézményeknél. Csütörtökön az Európai Unió
tagországainak külügyminiszterei is e témával foglalkoznak, pénteken
pedig az EU csúcsértekezleten, azaz állam- és kormányfői találkozón
tekinti át saját lehetőségeit rövid- és hosszabb távra.
Rasmussen egyébként azt is hangoztatta, hogy a líbiai helyzetet
illetően különösen fontosnak tartja a szövetség és az EU közti
hatékony együttműködést.
A NATO-miniszteri találkozón – amelyen Magyarországot Hende Csaba
honvédelmi miniszter képviseli – megkezdik a tavalyi lisszaboni
csúcsértekezleten született döntések konkretizálását. Így egyebek
között az internetes, számítógépes módszerek jelentette biztonsági
veszély elleni fellépés lehetőségeiről tárgyalnak, illetve
előrelépést remélnek a rakétavédelmi rendszer kiépítésében is, a
parancsnoki, ellenőrzési és konzultációs rend részletezésével,
valamint egyes pénzügyi és technikai szükségletek tárgyalásával.
Mint Rasmussen jelezte, az ő felvetésére arról is tárgyalnak,
hogyan tudja megelőzni a NATO azt, hogy a gazdasági válság
biztonsági válságot is okozzon.
Szó lesz a nemzeti haderőreformok folytatásának szükségességéről,
illetve arról, hogy a tagállamok a gazdasági nehézségek ellenére ne
feledkezzenek meg védelmi kapacitásaik fejlesztéséről, ne szorítsák
háttérbe a katonai téren szükséges fejlesztéseket.
Rasmussen ezzel kapcsolatban megismételte, nincs arról szó, hogy a
tervezettnél többet kellene ráfordítani, az a fő törekvés, hogy a
rendelkezésre álló forrásokat a tagországokban jobban költsék el.
Hozzátette, ennek egyik módja a szorosabb együttműködés a
szövetségen belül, egyes beruházások, projektek többnemzetiségűvé
tétele, csoportos kivitelezése.
Megvitatják a védelmi miniszterek az afganisztáni helyzetet is. Az
országban hamarosan megkezdődik az ellenőrzés fokozatos átadása a
helyi erőknek. A remények szerint 2014-re az afgán vezetés és
hadsereg képes lesz minden tartományban biztonsági műveleteket
irányítani és végezni. Az afganisztáni nemzetközi biztonsági erőt
(ISAF) vezető NATO már eddig is folyamatosan igyekezett bevonni a
műveletekbe a helyi csapatokat. Rasmussen legutóbbi nyilatkozatában
sikernek minősítette a szövetség kiképzőmisszióját is.
Az afgán helyzetet illetően mindazonáltal a derűlátást csökkentő
tényezők közé sorolható, hogy az ENSZ egy friss jelentése szerint
tavaly közel a duplájára nőtt a civil lakosok elleni gyilkosságok
száma. Az elmúlt évben közel 2800 polgári lakos halt meg fegyveres
konfliktusok során, és a halálesetek háromnegyede a tálibok
számlájára írható.
BreuerPress
