Avigdor Liberman kedden Jeruzsálemben fejtette ki álláspontját,
Az izraeli külügyminiszter az iráni atomprobléma megoldását követeli, s ennek szerinte az első lépésnek kell lennie a közel-keleti konfliktus megoldásában.
Avigdor Liberman kedden Jeruzsálemben fejtette ki álláspontját,
miután tárgyalt Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és
biztonságpolitikai főképviselőjével.
Mint közölte, ha a nemzetközi közösség megoldja az iráni problémát,
„akkor a mi kockázatvállaló készségünk is megnő”.
Ashton arról beszélt újságíróknak, hogy a szeptemberi határideig
még lát reális esélyt a békemegállapodásra Izrael és a palesztinok
között annak ellenére, hogy mind a térségben, mind a palesztin
kormányzaton belül drámai fejlemények zajlanak. Szalám Fajjád
palesztin kormányfő benyújtotta lemondását hétfőn – bár Mahmúd
Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke ismét őt kérte föl
kabinetalakításra. Lemondott a múlt szombaton a posztjáról Száeb
Erakat palesztin főtárgyaló, és föloszlatták a Tárgyalásokat
Támogató Részleget is, mert tagjai bizalmas dokumentumokat
szivárogtattak ki.
Ashton a nap folyamán tárgyal Abbásszal és Benjámin Netanjahu
izraeli kormányfővel is. Az EU főképviselőjének szándéka, hogy a
közel-keleti kvartett – az USA, az EU, az ENSZ és Oroszország –
támogatásával kizökkentse holtpontjáról a megrekedt
béketárgyalásokat. A kvartett legközelebb márciusban ülésezik,
miután külön tárgyal majd Brüsszelben Izrael és Palesztina
képviselőivel.
Időközben újabb nemzetközi tiltakozásra adhat okot Izrael.
Sajtójelentések szerint a védelmi tárca Kelet-Jeruzsálembe akar
telepíteni katonai iskolákat, kiképzőket. Bár Ehud Barak védelmi
miniszter még nem adta áldását, a tervek meglehetősen előrehaladott
állapotban vannak: 1400 férőhelyes lakóépületeket akarnak felhúzni a
kiképzők családtagjai részére, továbbá konferencia-központot,
sportlétesítményeket, irodákat és könyvtárat is építenének.
A jeruzsálemi hatóságok ettől eltekintve hétfőn újabb 120 lakás
megépítését engedélyezték az Európai Unió és az Egyesült Államok
tiltakozása ellenére. Ez a nemzetközi jog, közelebbről a Negyedik
Genfi Konvenció megsértése, amely kimondja, hogy megszálló hatalmak
nem telepíthetik be polgári lakosságukat az elfoglalt területekre.
Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Kelet-Jeruzsálemet, majd
annektálta a területet. A palesztinok igényt tartanak
Kelet-Jeruzsálemre, a leendő Palesztin állam fővárosának
tekintik.
BreuerPress/MTI/AFP/dpa
