Kifejtette, hogy ma mindenkit az érdekel, lesz-e munkája, megélhetése, miből tudja fizetni a rezsijét, fenntartani a családját,
Magyarország megújulása a célja a parlament tavaszi ülésszakának a miniszterelnök szerint.
Orbán Viktor hétfői, a parlamentben napirend előtt elmondott
beszédében közölte: senki, így a magánszférában dolgozók sem
járhatnak rosszabbul az egykulcsos adórendszerrel, a nemzetgazdasági
minisztert pedig arra kérte fel, hogy dolgozza ki az ország
újjászervezésének programját. Szólt arról is, kormánya nevetségessé
tette a médiatörvényt támadók érveit, valamint arról, hogy az új
alkotmánnyal helyre akarják állítani 1956 igazságát.
A miniszterelnök felidézte, a médiatörvény ürügyén támadást
indítottak Magyarország ellen, a magyarok demokratikus
elkötelezettségét megkérdőjelezték, figyelmen kívül hagyták a
magyarok önbecsülését. A kormány azonban ezt a támadást visszaverte,
„a támadók érveit nevetségessé tettük, a magyaroknak járó
tiszteletet meg- és kiköveteltük, önbecsülésünk sérthetetlenségét
nyilvánvalóvá tettük”.
Ideje, hogy mindenhol megértsék: vége annak a korszaknak, amikor
Magyarország adathamisításokkal, hazugságokkal, a hatalommal való
visszaéléssel eljátszotta a nemzetközi megbecsülést – mondta,
hozzáfűzve: „ami történt, megtörtént, azokat, akik ezt elkövették
Magyarországgal, a felháborodott magyarok megbüntették és
félreállították. A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a
padlót, ahogy ezt ügyefogyott és szerencsétlen elődeinkkel tették”.
„Egyetlen országtól sem fogadunk el kioktatást, egyetlen országot
vagy országközösséget sem fogadunk el fölénk rendelt ellenőrnek vagy
felügyelőnek” – jelentette ki, megjegyezve: Magyarországon nem azért
van demokrácia, mert azt bárki elvárhatja tőlünk vagy kikövetelheti
rajtunk. „Brüsszel nem Moszkva” – fogalmazott.
A kormányfő az áprilisi választások utáni időszakról szólva
felidézte: Magyarországot a hamis számokra épülő költségvetés
összeomlása fenyegette, „borotvaélen, a szakadék szélén táncoltunk”.
A tavaly őszi parlamenti ülésszak célja az alapozás volt, a hétfőn
kezdődőé pedig Magyarország megújulása, „ideje nekiállni az épület
felhúzásának”. Megjegyezte, tudják, nem lehetnek hibátlanok, és
biztosan vannak olyan dolgok, amelyeket nyugalmasabb munkatempó
esetén máshogy oldottak volna meg, néha maga is úgy érezte, ilyen
sebességet nem lehet tartani hosszú távon. Összességében azonban
szerinte elmondható, hogy az Országgyűlés „felnőtt a rendkívüli helyzethez”.
Az előttünk álló időszak tétje minden eddiginél nagyobb, de „muszáj
bírni szusszal” – mondta, hangsúlyozva, az őszi ülésszakra már úgy
kellene ráfordulni, hogy a megújulás folyamata a célegyenesben
legyen. Közölte: lassításra ezután sincs lehetőség. Az
államadóssággal, a „letűnt korszak, a választásokon megdöntött
rendszer hagyatékával” és a munkanélküliséggel egyszerre kell
megbirkózni, mégpedig úgy, hogy akiktől az elmúlt nyolc éven át
folyamatosan elvett a kormányzat, azoktól nem kérhető több áldozatot.
„Vagy legyőzzük a fenyegető kockázatokat, és megragadjuk az új
lehetőségeket, vagy a veszélyek győznek le minket, és akkor minden
eddiginél rosszabb helyzetbe kerülhetünk, hosszú évekre, sőt
évtizedekre elveszíthetjük a reményt” – mondta Orbán Viktor,
kiemelve: nem tüneti kezelésre van szükség, „nem akarunk sem
Görögország, sem Írország sorsára jutni”. Az utóbbi évek mentalitása
szerinte az volt, hogy hitelből mindent lehet, ezt reklámozták a
bankok és a hitelezők, „akik mindenféle ügyes trükkel rávették az
embereket, hogy olyan házakat, lakásokat, autókat vásároljanak,
amelyeket valójában nem engedhetnének meg maguknak”. Vissza kell
térni a józan ész és a felelősség útjára – jelentette ki.
A kormányfő szólt az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseiről is.
Kiemelte, hogy a West Balkán szórakozóhelyen történt diszkótragédia
után a kormány felülvizsgálta és újraszabályozta a szórakozóhelyek
működtetését, a három fiatal lány „haláláért felelős gátlástalan, a
nyereség érdekében mások életét is kockáztatni kész emberek
felelősségrevonása megkezdődött”.
Elmondta, hogy áttörést értek el Magyarország energiafüggőségének
felszámolásában: a többi között megkötötték a vezetékrendszerek
összekapcsolásáról szóló szerződést Horvátországgal, és államközi
szerződést írtak alá Szlovákiával a gázvezetékrendszer összekapcsolásáról.
A nyugdíjreformról szólva kijelentette: „az emberek 97 százaléka
úgy döntött, hogy az újjászervezett állami nyugdíjrendszerben
folytatja a takarékoskodást”, a kormány pedig garantálja az állami
nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.
A kormányzati eredmények közé sorolta a 40 évnyi szolgálati idővel
rendelkezők nők nyugdíjba vonulásának lehetővé tételét, a gyes
visszaállítását három évre, a lakásárverezési moratórium
meghosszabbítását, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felállítását, a
kormányablakok megnyitását és az Audi-beruházás kiemeltté nyilvánítását.
A miniszterelnök kijelentette: a kormány az arányos, egykulcsos
adórendszer bevezetésével összefüggésben vállalta, hogy senki sem
járhat rosszul, senkinek sem csökkenhet a fizetése. A kabinet ezért
a maga hatáskörében megtette a szükséges lépéseket: a költségvetési
intézményekben pótlékot vezetett be, bérgazdálkodási irányelveket
adott ki a többségi állami tulajdonú cégek számára, és megállapodott
az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a béremelésekről, a minimálbér
és a bérminimumok növeléséről – mondta, hangsúlyozva, hogy a
megállapodás alapján a bérminimumokat a magánszférában is kötelező
alkalmazni.
Ennek ellenére számos helyről érkeztek hírek arról, hogy az új
adórendszer következtében a piacon, a magángazdaságban bércsökkenés
történt. Ezt nem fogadjuk el – mondta a kormányfő, kiemelve: a
kabinet a gazdasági érdekképviseletekkel közösen akciócsoportot
hozott létre, és érvényt szerez vállalásának, azaz gondoskodik
arról, hogy a magánszférában se csökkenjen senkinek a fizetése.
Orbán Viktor beszédében közölte: felkérte Matolcsy György
nemzetgazdasági minisztert, dolgozza ki az ország újjászervezésének
programját, amelynek célja, hogy minden munkaképes embernek legyen
munkája és tudjon megélni belőle. Ezt a programot a kormány március
15. előtt benyújtja az Országgyűlésnek – ismertette.
Ha véget akarunk vetni az elszegényedésnek, ha biztos fejlődést
akarunk, akkor mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell – fogalmazott.
Azt is mondta, hogy a világban ország-újjászervezési verseny
indult, amelyből kimaradni történelmi hiba lenne.
A korábban felvett hitelek miatt idén 2.429 milliárd, jövőre 2.302
milliárd, azután 3.046 milliárd, 2014-ben pedig 2.404 milliárd
forint adósságszolgálatot kell teljesítenünk az árfolyamok mostani
állása szerint – emlékeztetett Orbán Viktor, elmondva: jogos
elvárás, hogy a jövőben a hazai gazdaságot ne lehessen még egyszer
úgy tönkre tenni, ahogy az elmúlt években megtörtént. Ezért szerinte
alkotmányos garanciák kellenek a magyar gazdasági érdekek védelmére.
Szólt arról is, hogy az ország újjászervezését nem lehet az emberek
feje fölött, támogatásuk nélkül véghez vinni, a parlament nem
működhet az elmúlt nyolc év szellemében, amelyet szerinte az
jellemzett: „megreformálunk titeket, ha belerokkantok is”.
Kifejtette, hogy ma mindenkit az érdekel, lesz-e munkája,
megélhetése, miből tudja fizetni a rezsijét, fenntartani a
családját, és hogy „mikor jutunk ki abból a mókuskerékből, hogy aki
dolgozik, az is csak hónapról hónapra tengődik”.
Minden támogatást meg kell adni ahhoz – folytatta -, hogy az Új
Széchenyi Tervbe minél többen és minél hamarabb bekapcsolódhassanak,
mert ez a gazdasági növekedés és az egymillió új munkahely
létrehozásnak kulcsa.
A miniszterelnök az új alkotmány szükségességéről elmondta: helyre
akarják állítani az 1956-os forradalom igazságát, másrészt „hozzá
akarjuk magunkat igazítani az új időkhöz, a XXI. század
követelményeihez és lehetőségeihez”.
Orbán Viktor leszögezte, a különleges idők különleges eszközöket
igényelnek. Ezért van szerinte jogos igény arra, hogy az
alaptörvénybe foglalják például az államadósság korlátjainak
megállapítását, a nemzeti vagyon védelmét és a biológiai sokszínűség
fenntartását. Szavait nagy taps fogadta.
Az alkotmányozás a magyar gazdaság talpra állításának
nélkülözhetetlen része, az új magyar alaptörvény az ország alapvető
gazdasági érdeke – közölte.
A kormányfő szólt arról is, hogy a parlamentnek lesz tennivalója
idén az oktatás területén is: úgy kell megújítani az oktatási
rendszert, hogy alkalmas legyen perspektívát adni a gyermekek,
fiatalok számára. Azt kérte, hogy „az ideológiai szemüvegét mindenki
hagyja otthon” az oktatási kérdések vitájában, és helyette a saját
gyermekei, unokái fényképét hozzák magukkal.
Bátor lépésekre van szükség szerinte az egészségügy megmentése és
megújítása érdekében is. „Ne a betegségből induljunk ki, hanem az
egészségből” – hangsúlyozta. Az emberek egészsége ugyanolyan fontos
személyes tőke, mint a lakás, a vagyon vagy az autó, „aki tehát
elvesztegeti felelőtlen életmóddal ezt a tőkét, annak jobban hozzá
is kell járulnia az egészség megőrzését célzó közös kiadásainkhoz” –
mondta.
Beszédében emlékeztetett: december 23-a óta 68 kormányrendeletet,
32 kormányhatározatot és 76 miniszteri rendeletet adtak ki,
benyújtottak továbbá 13 törvényjavaslatot. Így most 23
kormányjavaslat van a parlament előtt.
Orbán Viktor felszólalása alatt jelen volt a parlamenti
ülésteremben Schmitt Pál államfő, Polt Péter legfőbb ügyész és
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is.
