ANemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a szervezet rendezvényén pénteken a
budapesti Farkasréti temetőben.
Boross Péter: soha többé háborút!
Soha többet ne legyenek
kiszolgáltatva a következő generációk annak a szenvedésnek, amelyet
a magyar lakosságnak át kellett élnie a második világháború végén –
mondta Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és
Kegyeleti Bizottság elnöke a szervezet rendezvényén pénteken a
budapesti Farkasréti temetőben.
A Budapest második világháborús ostroma befejezésének 66.
évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen megjegyezte: „legyen
olyan bölcs az emberiség, hogy még egyszer (…) ilyen emberi
tragédiát átélni ne kelljen”.
Boross Péter emlékbeszédében azt mondta: a második világháború
1944-es és 1945-ös esztendeje „annyi tragédiát zúdított erre az
országra és erre a nemzetre, hogy csak legmélyebb fájdalommal
gondolhatunk az akkori veszteségekre”.
A volt kormányfő emlékeztetett arra: 1944-ben gyermekeket,
időseket, asszonyokat vagonba tereltek, „és tudjuk, milyen sorsot
szenvedtek”. A Budapestet érő légitámadásoktól pedig nemcsak katonai
létesítmények szenvedtek, hanem „anyák, gyermekek, csecsemők,
öregek, védtelenek is”.
Elmondása szerint Budapest 1944 decemberében kezdődő ostroma több
10 ezer polgári áldozatot szedett. Budapesthez hasonló szenvedéseket
csak Varsónak kellett kiállnia, többek között Párizs, Róma, Prága
azonban „megúszta” a hasonló ostromokat.
Csomós Miklós, Budapest főpolgármester-helyettese arról beszélt,
hogy az elmúlt húsz évben voltak, akik „igyekeztek ideológiai
konfliktust belevinni a történelembe”; az elmúlt esztendőkben
„szokás volt kettős mércével és különböző értékrendekkel mérni a
múltat” – fogalmazott.
Beszédében rámutatott: a második világháborúban ugyanannyi katona
halt meg, mint civil. Összesen 55 millióan vesztették életüket,
hárommillióan tűntek el, 35 millióan sebesültek meg, milliók haltak
meg koncentrációs táborokban és váltak tömegmészárlások
áldozatává.
Budapestet a náci kancellár, Hitler parancsára „erőddé”
nyilvánították, „ezzel megpecsételték az itt élők sorsát”. A szovjet
hadsereg katonái utcáról utcára zajló harcok árán 1945. február
13-án elfoglalták a fővárost. „A szovjet erők Budapestet pedig nem
felszabadították, hanem ellenséges városként bevették” – tette hozzá
Csomós Miklós.
Mint mondta, a budapesti harcokban 25 ezer civil halt meg, több,
mint 52 ezren pedig megsebesültek, s az ostromkor a lakosság éhezett
és vízellátási gondokkal küszködött.
A rendezvény végén a megemlékezés virágait helyezte el a budapesti
Vitéz és Fő utcai, valamint Margit körúti polgári áldozatok sírjánál
mások mellett Boross Péter, Gurmai Zita Csomós Miklós, Latorcai János, Katona Tamás, Erdő Péter bíboros, Zsigmond Attila, és Lomnici Zoltán
BreuerPress/MTI
