Trebitsch Péter, az MTI tudósítója jelenti: Peking, 2011. január 30
A színes forradalmak nem teremnek igazi demokráciát – üzeni olvasóinak a kínai Global Times (GT) című kínai napilap kommentárja, miközben Peking vasárnap
óvatosságra figyelmeztette Egyiptomban élő, illetve oda utazni szándékozó állampolgárait, a mikroblog szolgáltatók pedig kiiktatták az „Egyiptom” szót a keresőjükből.
„Az egyiptomi zavargás belső nyomás és kívülről jött befolyás
eredménye” – véli Li Vej-csien (Li Weijian), egy sanghaji
kutatóintézet szakértője, akit a Global Times szólaltatott meg az
egyiptomi eseményekről szóló összeállításában. Véleménye szerint a
tüntetések addig folytatódnak, amíg új vezetője nem lesz az
országnak.
Egyiptomban erős az igény a korrupció elleni fellépésre – mondta,
hozzátéve: „talán itt az ideje Mubarak lemondásának is”. „Washington
a Közel-Kelet helyett Ázsiára összpontosítja figyelmét, s közben
Egyiptomban – főleg Amerika-ellenes elemek közreműködésével – ismét
a felszínre törtek a belpolitikai viták” – hangoztatta a kutató.
A GT szerkesztőségi kommentárjában a színes forradalmak új
hullámaként írja le a tunéziai és az egyiptomi eseményeket, s azokat
a nyugati típusú demokrácia terjedéseként ábrázolja. Ugyanakkor úgy
véli: ezek a társadalmak nem összehasonlíthatók a nyugatiakkal, s
ezért az „új forradalmak” sokkal több ellentmondást hordoznak
magukban, mint a hidegháború utániak Kelet-Európában.
A lap szerint a Nyugat vegyes érzelmekkel fogadja az észak-afrikai
fejleményeket, mivel valós veszélyét látja annak, hogy a hatalmi
vákuum helyzetében megerősödik az iszlám fundamentalizmus. A
társadalomban létező nézetek kormányzati megjelenítésére – ahogyan
azt a demokráciákban illene – gyakran éppen azok szélsőséges volta
miatt – ezek a kormányok nem képesek – állapítja meg a GT.
A Közel-Kelet az a térség, ahol a hit és a nézőpont gyakran
ellentétes a nyugati világnézettel, s ebből is kikövetkeztethető,
hogy miért támogatják a nyugati országok a velük összejátszó, nem
demokratikus kormányokat – vonja le a következtetést a lap.
A nyugati demokráciák többsége hosszú időn át érlelődött; Japán és
Dél-Korea pedig bár „befogadta” a demokráciát, ennek ára például,
hogy el kell fogadnia külföldi hadsereg állomásozását a területén –
jegyzi meg a GT, amely szerint az egyre több kudarcos kísérlet
láttán kérdéses, hogy a Nyugaton sikeresen működő modell
átültethető-e más országok rendszerébe.
„A demokrácia még nagyon mesze van Tunéziától és Egyiptomtól” –
állapítja meg a kommentátor, hozzátéve: a sikerhez elengedhetetlenek
a megfelelő gazdasági, oktatási és társadalmi alapok.
„Mint általános elképzelés, a demokrácia vonzó az emberek többsége
számára, de ami a politikai berendezkedést illeti, arra a nyugati
modell csak az egyik lehetséges változat” – hangoztatja a GT,
hozzátéve végül, hogy a demokrácia bevezetéséhez a különböző
országoknak időre és erőfeszítésekre van szükségük, „felfordulás és
forradalom nélkül”.
A kínai média rendre beszámol, tudósít az egyiptomi eseményekről,
de például ha valaki a sina.com weblap mikroblog szolgáltató
keresőjében az Egyiptom kulcsszóra rákeres, azt a választ kapja,
hogy „a keresés eredménye a vonatkozó törvények és szabályok miatt
nem található”.
