EU-elnökség
A magyar Országgyűléshez hasonlóan a brüsszeli Európai Parlament vitáit is a különböző pártcsaládok közötti ellentétek határozzák meg, így Orbán Viktor
miniszterelnök szerdán elmondott beszédének fogadtatását is alapvetően ez befolyásolta – állapították meg az MTI által megkérdezett politológusok.
Orbán Viktor az EP szerdai ülésén ismertette a magyar uniós
elnökség programját, amelyet kedvezően fogadtak a frakciók, többen
azonban élesen kritizálták a magyar kormányt a médiatörvény
miatt.
Az elemzők emlékeztettek: a kormányfő nyitóbeszédének első,
hosszabbik részében a magyar elnökség általános prioritásaival
foglalkozott, majd ezt követően – elsősorban a hozzászólalásokra
válaszolva – tért ki a magyar médiatörvény ügyére.
Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője úgy látja, amíg Orbán
Viktor az elnökség programjának fontos pontjait – például a
romastratégiát, az energiapolitikát és a bővítés támogatását –
ismertetve visszafogott hangvételt használt, addig a hozzászólásokra
adott válaszában már karakánabb, erélyesebb tónust ütött
meg.
Kiemelte: a magyar kormányfő egységes támogatást kapott a soros
elnökségi programhoz, míg a magyar médiatörvény ügyében jellemzően
baloldali, illetve zöld képviselők támadták, míg a néppárti
képviselők támogatásukról biztosították Orbán Viktort.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint a magyar miniszterelnök – a
médiatörvényt övező politikai vitákhoz képest szokatlan módon –
konkrétumokkal cáfolta az elhangzott vádakat, miközben többször
ugyanazon ország eltérő pártállású képviselői különböztek össze
saját hazai szabályozásukon. A médiatörvényről szóló európai vita
„hétköznapi politikai adok-kapok mocsarába süllyedése” pedig a
magyar kormány kifejezett politikai érdeke is lehet – fűzte
hozzá.
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint Orbán
Viktor beszéde végén igyekezett elébe menni a kritikáknak és magyar
belpolitikai kérdésként definiálta a médiatörvényről szóló vitát,
így próbálva leértékelni a téma súlyát.
Az elemző szerint a beszéd fogadtatása kettős volt: az elnökségi
program kifejezetten pozitív, támogató fogadtatásban részesült, a
médiatörvényt ugyanakkor több esetben is éles hangvételű bírálat
érte. Orbán Viktor válaszában azt a taktikát választotta, hogy a
médiatörvény kritikáját Magyarország elleni támadásként értelmezte,
így az országot vehette védelmébe és nem a bírált törvény mellett
kellett érvelnie – fejtette ki.
Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint Orbán
Viktor „hazai megszólalásaiban megszokottá vált tőkeellenes
kirohanásokat nélkülöző beszéde” lényegében az európai közvélemény
megnyugtatását és a magyar kormány alkalmasságának bizonyítását
célozta.
A kormányfő a médiatörvény kérdésében megerősítette az általa
néhány hete már körvonalazott megegyezés lehetőségét, beszéde első
részének higgadt hangneme ugyanakkor zavarba ejtő feszültségben állt
a kétségkívül éles, de a legkevésbé sem váratlan kritikákra adott
reakciójával – mutatott rá a Magyar Progresszív Intézet
elemzője.
Hozzátette: Orbán Viktor láthatóan kizökkent a megszólalás
helyszínéhez igazított mértéktartó államférfiú szerepéből, és
kioktató hangnemű, helyenként agresszív replikáival kioltotta előző
beszéde hatását, de legalábbis gyengítette a saját párbeszéd- és
kompromisszumkészségéről kialakított képet.
Filippov Gábor szerint a miniszterelnöknek az sem volt segítségére,
hogy az Európai Néppárt mellett gyakorlatilag csak csekély
tekintéllyel rendelkező képviselők vették őt védelmébe, köztük a
jobbikos Morvai Krisztina, vagy az euroszkeptikus, az EB elnökét
lekommunistázó Nigel Farage.
Szánthó Miklós megjegyezte: az Európai Unió egésze számára
rendkívül fontos, hogy a soros magyar elnökség képes legyen
menedzselni a gazdasági válságra adott válaszmechanizmusokat, többek
között a tagállamok pénzügyi terveit első ízben összehangoló
úgynevezett pénzügyi szemesztert.
Hozzátette: Magyarországnak és az Európai Bizottságnak ezért közös
érdeke, hogy az elnökség tevékenységéről sikerüljön leválasztani a
belpolitikai kérdéseket.
Juhász Attila szerint a médiatörvény ügye azonban ennek ellenére is
minden bizonnyal napirenden marad az európai közbeszédben, és egyre
valószínűbb, hogy a magyar kormány változtat a jogszabályon, ha az
Európai Bizottság szükségesnek tartja
BreuerPress/MTI
