Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága egyhangúlag, elfogadta Gurmai Zita (S&D, HU) és Alain Lamassoure (EPP, FR) jelentését az európai polgári kezdeményezésről.
Összefoglaló az európai polgári kezdeményezésről szóló jelentésről
Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága egyhangúlag, elfogadta Gurmai Zita (S&D, HU) és Alain Lamassoure (EPP, FR) jelentését az európai polgári kezdeményezésről.
Az Európai Bizottság 2010 március végén terjesztette elő javaslatát a Lisszaboni Szerződés által életre hívott új jogi eszköz végrehajtási szabályairól, melyet rendes jogalkotási eljárásban fogad el a Tanács és az Európai Parlament.
A jelentés elfogadását a jelentéstevők féléves előkészítő munkája előzte meg, melynek során folyamatosan egyeztettek a parlamenti képviselőcsoportokkal, az európai intézményekkel, a tagállamok kormányaival valamint civil szervezetekkel.
A Parlament több ponton módosította a bizottsági javaslatot, hogy felhasználóbarát szabályokkal megkönnyítsék a polgárok kezdeményezéseinek sikerre vitelét. A legfontosabb módosítások:
● A javaslat a bizottsági javaslatban szereplő egyharmad helyett a tagállamok egyötödében rögzíti azt a minimális számot, amelyből az egymillió aláírásnak érkeznie kell. A jelentéstevők szerint ez az érték garantálja, hogy valóban európai témákra használják fel a polgári kezdeményezés eszközét, ugyanakkor nem állít túl nagy korlátot a szervezők elé.
● A jelentés kimondja, hogy a szervezők csak természetes személyek lehetnek, akiknek egy szervezőbizottságot kell létrehozniuk.
● A jelentés lehetővé teszi az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához hozzájáruló szervezetek számára, hogy támogassanak egy-egy kezdeményezést, azonban csak az átláthatóságot garantáló szigorú szabályok mellett.
● Az EP eltörölte a bizottsági javaslatban szereplő második (300 000 aláírás összegyűjtését követően lefolytatandó) befogadhatósági vizsgálatot, amelynek során a kezdeményezéseket jogi kritériumok alapján vizsgálták volna meg. A jelentéstevők szerint hatalmas frusztrációt okozna a szervezőknek, ha ilyen nagymennyiségű aláírást követően is fennállna a lehetősége a kezdeményezés érvénytelenítésének, így a most elfogadott szabályok szerint a jogi kritériumok alapján történő vizsgálatot is el kell végezni a kezdeményezések regisztrációjakor.
● A jelentés részletesen meghatározza, hogy milyen szempontok szerint kell elbírálni a kezdeményezések befogadhatóságát (az EU értékeinek és a Bizottság hatásköreinek tiszteletbe tartása). A jelentéstevők ezzel egyértelműbbé kívánták tenni a szabályozást a bizottsági javaslathoz képest.
● Nagy vitát váltott ki, hogy az aláírásgyűjtések során milyen adatot kelljen megadni az aláíróknak. A jelentéstevők szerint olyan nagy különbségek vannak az egyes tagállamok hagyományai és jogszabályai között, hogy nem lehetséges egységes előírások alkalmazása minden országban, ezért a nemzeti jogszabályokat kell alkalmazni. A jelentés azonban kimondja: törekedni kell arra, hogy minél kevesebb személyes adat megadását követeljék meg a szervezőktől.
● Az Európai Bizottságnak nyílt forráskódú szoftvert kell a szervezők rendelkezésére bocsátani az internetes aláírásgyűjtéshez.
Számos olyan kérdésben, amelyekben az elmúlt hónapokban hosszas viták folytak, a jelentés nem változtatta meg a bizottsági javaslat előírásait:
● Az aláírások összegyűjtésére a regisztrációt követően 12 hónap áll a szervezők rendelkezésére.
● Aláírni a tagállamoknak azon polgárai jogosultak, akik az adott országban választójoggal rendelkeznek az európai választásokon.
● Nem jogosultak aláírni a tagállamoknak azon állandó lakosai, akik harmadik ország állampolgárságával rendelkeznek, mivel az ellenkezne a Szerződésekben foglaltakkal.
Következő lépések:
● November 30.: Az alkotmányügyi szakbizottságtól kapott mandátum alapján a jelentéstevők egyeztetésen vesznek részt a Bizottság és a Tanács munkatársaival. A számos informális találkozó után ez lesz az első hivatalos háromoldalú megbeszélés az uniós intézmények között.
● December 13.: Az alkotmányügyi szakbizottság szavaz a háromoldalú egyeztetéseken elfogadott megállapodásról.
● December 16.: Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén első olvasatban szavaz a jelentésről.
● Ezt követően a javaslatot a Tanácsnak is el kell fogadnia.
● A rendeletben foglaltakat – a Parlament álláspontja szerint – a hatályba lépését követő hatodik hónaptól kell alkalmazni (a tagállamok 12 hónapot szeretnének), azaz ennyi idejük lesz a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak felkészülni a rendelkezések végrehatására, és az első kezdeményezések lebonyolítására.
