Merkel ellenzi az uniós adó bevezetését,

 meg akarja őrizni a tagállamok hatáskörét az EU-n belül

 


 A berlini kormány határozottan ellenzi az Európai Bizottság által javasolt uniós adó bevezetését – közölte kedden Brüsszelben Angela Merkel.

 A német kancellár  Belgiumban tett látogatást. Délelőtt a flandriai Brugge (franciául: Bruges) városában, az Európa Kollégium nevű, posztgraduális képzést nyújtó, patinás oktatási intézményben mondott beszédet, majd Brüsszelben együtt ebédelt II.
Albert belga királlyal. Utána Yves Leterme ügyvezető belga miniszterelnökkel folytatott eszmecserét, végül pedig sajtóértekezletet tartott.
 Angela Merkel nem fejtette ki részletesen az újságírók előtt, miért
ellenzi a közvetlenül a brüsszeli uniós kasszába befolyó EU-adó
bevezetésének gondolatát. Az unió az általa folyósított különböző
támogatásokat mindeddig túlnyomórészt a tagállamok által kvóta
alapján eszközölt befizetésekből fedezi. A legnagyobb nettó befizető
Németország.
 Az Európai Bizottság két héttel ezelőtt azt javasolta, hogy a 2014
és 2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervezés során
számoljanak közvetlen uniós adó bevezetésével, amelyet például a
pénzügyi szektorra, az üvegházhatású gázok kibocsátási jogával
kapcsolatos bevételekre, vagy a légi közlekedésre lehetne kivetni.
Az uniós adó bevezetése mellett csökkenthető lenne az EU-kasszába
történő tagállami befizetések mértéke – vélekedik a brüsszeli
végrehajtó testület.
 Az EU-adó gondolatát számos tagállam bírálta, és most egyértelműen
az ellenzők sorába állt Németország is.
 Bruggei beszédében a kancellár szintén időszerű uniós témában
szólalt meg: határozottan kiállt amellett, hogy az uniós folyamatok
alakításában ne szoruljanak háttérbe maguk a tagállamok.
 Szavaival visszautalt az előző hetekben az unióban lezajlott
vitára, amely a múlt csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcson azzal
zárult, hogy a tagországok vezetői elfogadták: Európa határozottabb
és fegyelmezettebb, összehangolt gazdaságpolitikájának
kialakításához szükség van olyan rendszabályokra, amelyek a
jelenlegi uniós alapszerződés – a Lisszaboni Szerződés – kisebb
módosításait igénylik majd. Az alapszerződés-módosítást Merkel és
Nicolas Sarkozy francia államfő közösen szorgalmazta nem sokkal az
EU-csúcs előtt, a franciaországi Deauville-ben kiadott közös
nyilatkozatában.
 Sok tagállam, valamint az Európai Bizottság – a legfőbb uniós
végrehajtó testület – több tagja élesen ellenezte a német-francia
kezdeményezést, amely eredetileg azt is tartalmazta, hogy a szigorú
pénzügyi szabályokat be nem tartó országoktól átmenetileg akár a
szavazati jogot is meg lehessen vonni. Erről a javaslatról a
csúcstalálkozón végül letett Merkel és Sarkozy. A vita nyomán
azonban nyilvánvalóvá vált, hogy nincs általános egyetértés az EU-n
belül arról, honnan is induljanak ki az unió jövőjét formáló
kezdeményezések.
 Merkel a bruggei beszédben megkérdőjelezte azt a gondolkodásmódot,
hogy a kezdeményezések megtételére hivatott intézmény kizárólag az
Európai Bizottság legyen, amely alapvetően a jó végrehajtás
megszervezéséért felelős. Felhívta a figyelmet arra, hogy a válság
nyomán Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ismerte fel a
„közös gazdasági kormányzás” megteremtésének szükségességét, ő
ragadta magához a kezdeményezést, és a tagállamok állam-, illetve
kormányfői végül a Van Rompuy által vezetett, miniszteri szintű
munkacsoport jelentése alapján szabtak irányt a múlt heti
csúcstalálkozón a végrehajtandó változtatásoknak.
 A tagállami csúcsvezetőkből álló Európai Tanács is része az EU-nak,
nem fogható fel annak ellenlábasaként – érvelt Merkel egy látszólag
egyértelmű igazság mellett, amelyet szerinte az a felfogás
kérdőjelez meg, hogy a kezdeményezéseknek mindig a közösségi
szempontok „letéteményeseitől” kell kiindulniuk.  
 A közösségi eljárásmódok – érvelt a német kancellár – nem arra
valók, hogy újabb hatásköröket ruházzanak Európára, hanem arra, hogy
a már átruházott hatáskörök tekintetében biztosítsák a hatékony
megvalósítást. Olyan területeken, ahol nincs közösségi hatáskör, ott
a közösségi eljárásmód sem alkalmazható – szögezte le Merkel, aki
szerint ilyen esetekben „a leadott (tagállami) szavazatokon alapuló
szolidáris cselekvésnek” van helye. Erre a módszerre javasolta az
„új uniós eljárásmód” fogalmának bevezetését.

 

BPI-info