MARTONYI: EU-ELNÖKKÉNT RENDKÍVÜLI KIHÍVÁSOK VÁRNAK MAGYARORSZÁGRA
KÜLFÖLDI HÍREK RÖVIDEN –
MARTONYI: EU-ELNÖKKÉNT RENDKÍVÜLI KIHÍVÁSOK VÁRNAK MAGYARORSZÁGRA
Brüsszel – Rendkívüliek lesznek az Európai Unió soros elnökeként
januártól Magyarország előtt álló kihívások – jelentette ki Martonyi
János külügyminiszter hétfőn Brüsszelben EU-illetékesekkel
folytatott tárgyalásait követően. Mint mondta, ennek az a
magyarázata, hogy az EU maga is rendkívüli, különlegesen fontos
szakaszban tart, illetve ilyenbe lép. A magyar diplomácia vezetője
az Európai Bizottság tagjai közül Andor László foglalkoztatásügyi és
szociális, Dacian Ciolos mezőgazdasági, Olli Rehn pénzügyi, Viviane
Reding alapjogi felelőssel találkozott, és tárgyalt Pierre de
Boissieu-vel, az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács
főtitkárával is. Martonyi János kifejtette: a magyar elnökségnek
„szerénynek kell lennie”. „Sok kihívás, nehézség mutatkozik; ha
ezeket kezelni tudjuk, és bizonyos kérdésekben még előre is tudunk
lépni, az már eredmény lesz” – fogalmazott.
ISZAPÖMLÉS – A KATASZTRÓFAHELYZETRŐL IS TÁRGYAL BARROSO
MAGYARORSZÁGON; A WWF KÖZLEMÉNYE
Brüsszel – Szó lesz José Manuel Durao Barroso európai bizottsági
elnök és Orbán Viktor miniszterelnök keddi magyarországi
találkozóján az iszapömléssel kapcsolatos helyzetről, de az uniós
illetékes a jelenlegi tervek szerint nem látogat el a katasztrófa
sújtotta térségbe. Ezt Barroso egyik szóvivője jelentette be hétfőn
Brüsszelben. Hozzátette, hogy az iszapömlést illetően elsősorban a
segélykoordinációról ejtenek majd szót, illetve arról, hogy az unió
miként tudja támogatni az országot a jelenlegi helyzetben. Régebben
tervezett magyarországi útja keretében a brüsszeli bizottsági elnök
egyebek között Európa egyik idei kulturális fővárosában, Pécsett
tesz látogatást. Barroso előadást tart a pécsi egyetemen az EU
bővítéséről rendezett tanácskozáson is. A bizottság hétfői
sajtótájékoztatóján a testület szóvivője emlékeztetett arra, hogy az
uniós katasztrófavédelmi koordinációs mechanizmus keretében öttagú
európai szakértői csoport utazott Magyarországra, hogy segítséget
nyújtson a helyi hatóságoknak az iszapömlés nyomán keletkezett
környezetkárosodás elleni küzdelemben. Közben a szerb
környezetvédelmi minisztérium közölte, hogy a Duna szerbiai
szakaszán a meteorológiai szolgálat hétfő reggeli mérései szerint a
Duna nehézfém-tartalma nem haladta meg a megengedett határmértéket;
valamint a horvát katasztrófavédelmi szervezet (DUZS) is jelezte,
hogy a Duna horvátországi szakaszán nem mutatható ki a
vörösiszap-katasztrófához köthető szennyeződés. A Természetvédelmi
Világalap (WWF) egy hétfőn Bécsben kiadott közleményében a mérgező
tartalmú zagytározókra vonatkozó európai uniós irányelvek
szigorítását és azok végrehajtásához egy akciótervet szorgalmaz az
Ajka térségében történt környezeti katasztrófa után. A WWF úgy
vélekedik, hogy Magyarországnak fel kellene használnia a 2011. első
félévi európai uniós elnökségét arra, hogy egy szigorúbb és
hatékonyabb ellenőrzési rendszer jöjjön létre. Az ilyen
létesítmények közvetlen környezetében élő embereket és a természetet
„nem szabad többé ilyen kiszámíthatatlan kockázatnak kitenni” –
írták.
ELRABOLT BÉKEFENNTARTÓ – KAPCSOLATBA LÉPETT A MAGYAR FÉRFIVAL EGY
SZUDÁNI RÁDIÓ
Budapest – Kapcsolatba lépett a Szudánban elrabolt magyar
ENSZ-békefenntartóval a Dabanga nevű dárfúri rádióállomás. A
rádiónak Papp Istvánként bemutatkozó férfi vasárnap elmondta, hogy
egy táborhoz hasonló helyen tartják fogva, ahol mintegy 100
egyenruhás tartózkodik. A pontos helyet nem tudta azonosítani. Az
interjú során a magyar férfi nyugodtan beszélt, de olykor a
könnyeivel küszködött, és azt mondta, tart attól, hogy fogva tartói
rátámadnak vagy megölik. Amiatt is aggódik, hogy esetleg maláriát
kaphat, mert körülötte többen betegek. Elmondása szerint csütörtöki
elrablása óta sem a családjával, sem az ENSZ és az Afrikai Unió
közös békefenntartó erejének (UNAMID) képviselőivel nem tudott
beszélni, a Dabanga állomásnak sikerült először kapcsolatba lépni
vele – olvasható a rádió honlapján.
IZRAEL TELEPÉPÍTÉSI MORATÓRIUMOT AJÁNLOTT, DE A PALESZTINOK
ELUTASÍTOTTÁK
Jeruzsálem – Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn
felajánlotta az izraeli telepek építésének tilalmát az 1967-ben
elfoglalt területeken, ha a palesztinok Izraelt zsidó államnak
ismerik el, de palesztin részről az ajánlatot hamar
visszautasították. A ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi izraeli
telepek építésének moratóriuma szeptember végén járt le, s mivel
Benjámin Netanjahu az erős nyomás ellenére sem volt hajlandó
meghosszabbítani, a szeptemberben felújított közvetlen
izraeli-palesztin tárgyalások megrekedtek. Három napja a palesztinok
és az arab országok egy hónapot adtak az Egyesült Államoknak arra,
hogy rábeszélje Izraelt az újabb moratóriumra, amely nélkül a
palesztinok nem hajlandóak folytatni a tárgyalásokat.
MINDEN KÉSZEN ÁLL A MÉLYBEN REKEDT CHILEI BÁNYÁSZOK
KIMENTÉSÉHEZ
San José bánya (Chile) – Minden készen áll a több mint két hónapja
622 méteres mélységben rekedt chilei bányászok mentéséhez, amely a
tervek szerint – közép-európai idő szerint – a szerda hajnali
órákban fog megkezdődni. Hétfőn a szakemberek befejezték a
bányászokhoz vezető mentőfurat egy részének acélcsővel való
kibélelését. Az omlást megakadályozó acélcső 16 szelvényből áll, és
a 600 méteres mentőfurat első 55 méterét borítja. Lejjebb a furat
fala olyan szilárd, hogy omlásveszéllyel nem kell számolni. A
szakemberek a csaknem 4 méter magas, lövedék formájú mentőkapszulát
is lebocsátották már. Csupán 610 méter mélyre eresztették, nehogy –
mint tréfásan mondták – az augusztus 5-e óta a föld alatt lévők
közül valaki idő előtt beszálljon.
