Liberman: évtizedekbe telhet

  


Évtizedekbe telhet az izraeli-palesztin békemegállapodás megkötése, amelyhez az
iráni kérdést is rendezni kell – jelentette ki Avigdor Liberman
izraeli külügyminiszter kedden az ENSZ Közgyűlése előtt, ahol a
terület- és lakosságcserére vonatkozó saját tervét is ismertette.

 Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő máris cáfolta, hogy a terv a
hivatalos izraeli álláspont része lenne.
 Liberman felszólalásában azt fejtegette, hogy Izraelnek „hosszú
távú átmeneti megállapodás” megkötésére kell összpontosítania, s
évtizedekbe telhet, mire ezt sikerül megkötni. „A palesztinokkal
kötendő tartós megállapodás keresése közben kezelni kell a
konfliktus valódi gyökereit, ez pedig sok évbe telhet” – tette
hozzá.
 A politikus megjegyezte, hogy a válságot két szakaszban kell
rendezni, mert az izraeliek és a palesztinok közötti „érzelmi
problémák” addig nem oldhatók meg, amíg nem nő fel egy új nemzedék,
amely már kölcsönös bizalommal tekint egymásra.
 Liberman álláspontja ellentmond Benjámin Netanjahu izraeli
miniszterelnökének, aki elvben az elkövetkező egy évben végleges
békemegállapodást próbál meg elérni a palesztinokkal.
 A Háárec című izraeli újság honlapján beszámolt arról, hogy
Liberman az ENSZ Közgyűlése előtt ismertette a palesztinokkal
kötendő terület- és lakosságcserére vonatkozó saját tervét is, amely
szerinte a majdani békemegállapodás részét képezné.
 Liberman vitatott terve értelmében az Izrael lakosságának közel
húsz százalékát kitevő arabok egy részét áttelepítenék a
létrehozandó független palesztin államba, cserébe azért, hogy
Ciszjordániából kivonják a zsidó telepeseket. A politikus
hangsúlyozta, hogy elképzelései nem a „lakosság átadását”
jelentenék. Ez a megfogalmazás a Háárec szerint az izraeli
jobboldal azon korábbi javaslatainak emlékét idézné fel, hogy
a Gázai övezetből és Ciszjordániából is lakoltassák ki a
palesztinokat.
 „Nem a lakosság átadásáról beszélünk, hanem a határok oly módon
történő meghúzásáról, hogy a legjobban tükrözzék a demográfiai
valóságot” – tette hozzá.
 Liberman arról is beszélt, hogy a közel-keleti problémák egész
sorának rendezéséhez először az iráni kérdést kell megoldani. Többek
között úgy vélte, hogy Irán létezhet a Hamász nélkül, de a Hamász
nem létezhet Irán nélkül. A palesztin radikális szervezet 2007
nyarán fegyveres úton magához ragadta a hatalmat a Gázai övezetben,
s pénzügyi támogatást kap Irántól.
 Liberman, akinek ultranacionalista Jiszráél Béténu pártja a második
legnagyobb Netanjahu jobboldali kormánykoalíciójában, nem először
hozakodik elő vitatott javaslataival.
 A közvetlen izraeli-palesztin béketárgyalások idén szeptember
elején újultak fel, ám a Háárec értékelése szerint máris holtpontra
jutottak azzal, hogy vasárnap éjfélkor lejárt az Izrael által a
ciszjordániai zsidó telepbővítésekre szabott moratórium. Egyelőre
nem tudni, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök beváltja-e azon
fenyegetését, hogy kivonul a tárgyalásokról, ha nem hosszabbítják
meg a moratóriumot.

 

BreuerPress/MTI/AFP/AP