Szászfalvi László a KIM egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára
Szászfalvi László: 1 milliárdot pótolhat az állam idén az egyházi közoktatásnak
Egymilliárd forintot pótolhat az állam idén az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájának négymilliárd forintos elmaradásából az ősszel
megszavazandó zárszámadási törvényjavaslat szerint – közölte
Szászfalvi László a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára az
MTI megkeresésére.
Az államtitkár megjegyezte: a zárszámadási törvényjavaslat ide
vonatkozó számadatai az egyházi szakértők és a Nemzetgazdasági
Minisztérium szakértőinek szakmai egyeztetése alapján jöttek létre.
Ennek eredményeként idén a 2009-re vonatkozó egyházi közoktatási
kiegészítő normatíva 757 millió forint lesz, illetve 1 milliárd 17
millió forintot kapnak az egyházak szociális intézményeik kiegészítő
normatívájaként.
Szászfalvi László kiemelte: a közoktatási rendszer „stabil,
kiszámítható állami finanszírozásra” való átállításáig is a kormány
az állami és önkormányzati intézményekkel egyenrangúan támogatja
majd az egyházi közoktatási intézményeket, s ez már a jövő évi
költségvetésben megmutatkozik.
A kormányzat egy bizonyos ütemezési terv szerint az állami
finanszírozást szeretné bevezetni a közoktatási rendszerben, „és ez
nyilván érinti majd az egyházi fenntartású oktatási intézményeket
is”. A részleteket azonban még az egyházi szakértőkkel egyeztetni
kell – jegyezte meg.
Az egyházügyi államtitkár megemlítette: a szeptember-október
folyamán összehívandó vatikáni-magyar vegyes bizottságnak az egyik
legfontosabb témája az egyházak, illetve az egyházi intézmények
finanszírozása lesz, ezeket a kérdéseket részletesen elemzik majd.
„Reménység szerint konszenzusra tudunk jutni egymással” – tette
hozzá.
A vegyes bizottság témája lesz továbbá, hogy „közösen vonjuk le a
konzekvenciákat” a vatikáni szerződés megkötése, 1997 utáni évek
tapasztalatai alapján. Végig kell gondolni, hogy miként érvényesült
a vatikáni szerződés az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása
alatt – mondta.
Szászfalvi László közölte: a vatikáni-magyar vegyes bizottság
ülésein hangsúlyos lesz az 1990-ben meghozott lelkiismereti és
vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló törvény
felülvizsgálatának kérdése is, mert „nyilván érinti a vatikáni
szerződés az egyházi törvény felülvizsgálatát”.
Ehhez kapcsolódóan elmondta: nagyon sok minden idejétmúlt az
1990-ben hozott törvényben. A legfontosabb feladat az, hogy „le kell
zárni a lehetőséget az úgynevezett bizniszegyházak előtt, amelyeket
nem a hitéleti tevékenységre hoztak létre, hanem spekulációs céllal
arra, hogy miként használják ki a kiskapukat, és hogyan éljenek
vissza a törvény adta lehetőségekkel”.
Magyarországon „példátlanul alacsony számhoz”, száz főhöz kötik az
egyház megalapításának kritériumát, ugyanez a szám például
Ausztriában 10 ezer fő – mondta.
A leendő új egyházi törvényt azonban feltétlenül a később
megszavazandó új alkotmánnyal kell összhangba hozni. Ehhez „hosszú
és nagyon kemény munka szükséges”, folyamatosan egyeztetni kell a
történelmi és az intézményfenntartó felekezetekkel – hívta fel a
figyelmet.
Októberben egyébként az államtitkárság egy
„salátatörvény”-javaslatot is tervez benyújtani az Országgyűlésnek,
amelyben az egyházakat érintő, „a szocialista kormányok alatt
létrejött diszkriminációt” igyekeznek felszámolni.
Az Orbán Viktor miniszterelnök és a történelmi egyházak vezetői
között tervezett találkozóról azt mondta: az időpontot egyeztetik,
bíznak benne, hogy még szeptemberben megvalósul a tárgyalás. Ezen
ugyanazok a témák kerülnek majd elő, amelyeket a vatikáni-magyar
vegyes bizottságon terveznek.
BreuerPress/MTI
