190 éves óbudai zsinagógát , a felavató szertartást Jona Metzger, Izrael állam országos főrabbija vezeti
Újraszentelik a csaknem 190 éves óbudai zsinagógát vasárnap, a felavató szertartást
Jona Metzger, Izrael állam országos főrabbija vezeti – jelentette be
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH)
vezető rabbija csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
A korábban évtizedekig a Magyar Televízió stúdiójaként szolgáló
épület újraszentelési ünnepségére jelezte részvételi szándékát
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Martonyi János
külügyminiszter, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti
érsek, Izraelt pedig Yakov Marghi vallásügyi miniszter képviseli –
közölte a vezető rabbi.
Köves Slomó kiemelte: az épület „több mint fél évszázadra elkerült
a zsidó közösségtől”, most viszont visszanyeri eredeti funkcióját,
egyelőre úgy, hogy a Magyar Televíziótól bérlik az épületet. Az
igazi megújulást az jelenti, hogy „testben is visszatér a közösség”
a zsinagógába – fogalmazott -, hozzátéve: vasárnapra mintegy ezer
embert várnak, még egy sátort és egy kivetítőt is elhelyeznek a
zsinagóga mellé.
Mint mondta, „a gyűlölködés ellen tenni kell, építeni kell a
közösségünket, ez az igazi válasz az antiszemitizmusra”. Ennek
jegyében a zsidó újév napjától, jövő szerdától „elkezdődik itt a
hitélet, szombatonként lesznek szertartások”. Reményének adott
hangot, hogy minél többen járnak majd ide a környék zsidóságából.
Van olyan 90 éves férfi, aki még a háború előtt járt ide, és most
jelezte, hogy ide fog járni újra – mondta Köves Slomó.
A vezető rabbi arról is beszélt, hogy a zsinagóga felújítása, amit
a közösség saját erőből finanszírozott, május végén kezdődött, akkor
a falak egy része még kormos volt. A tóraszekrénybe adományként új
tóratekercs kerül, amit a vasárnapi szertartáson helyeznek be. A
boltíveken lévő 27 ezer apró Dávid-csillag a további felújítási
tervek része. Elkészültével ez lesz az egyetlen zsinagóga
Budapesten, amely nincs házak közé szorítva, hanem szabad téren
áll.
Kitért ara is, hogy Óbudán a XVIII. század közepén már volt két
zsinagóga, a most felújított pedig ezután épült. A környékre annyi
zsidó család települt ebben a korszakban, hogy a mostani Lajos utca
is a Zsidó utca nevet viselte.
Oberlander Báruch, az EMIH-hel együttműködő lubavicsi mozgalom
vezetője rámutatott: a város minden részén adni kell lehetőséget
arra, hogy a zsidóság részt vegyen a szertartásokon. A főváros VI.
és V. kerületében, illetve Szegeden és Debrecenben is működik
zsinagógájuk, a következő években pedig szeretnének újabb
zsinagógákat felújítani.
Beszámolt arról is, hogy az óbudai hitközség iratai megtalálhatók a
Zsidó Múzeum és Levéltárban, a múzeum raktárában pedig a korabeli
zsinagóga tárgyai közül is található néhány.
A sajtótájékoztatón jelent volt Rajnai Péter is, akit még 1957-ben
ebben a zsinagógában avattak felnőtté ünnepélyesen számos társával
együtt.
BreuerPress-MTI
