Nelson Mandela Nap Budapesten

 

 

A DélAfrikai Köztársaság Nagykövetsége és a Holokauszt Emlékközpont 2010. július 19én,

 

 

 


 

 

Nelson Mandela Nap Budapesten

A Dél

Afrikai Köztársaság Nagykövetsége és a Holokauszt Emlékközpont 2010. július 19én,

hétfőn, Magyarországon első ízben rendezett

Nelson Mandela Napot. Budapest ezzel

csatlakozott 7 másik világvároshoz, ahol a Mandela Nap ünnepélyes külsőségek között önálló

eseményként kerül

t megrendezésre.

A

z idén 92. születésnapját ünneplő délafrikai politikus és szabadságharcos 27 évet töltött

börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszusban (ANC) végzett anti

fajellenes tevékenysége

miatt, csak 1990-

ben engedték szabadon. 1993-ban Nobel-békedíjat kapott. 1994-től 1999-ig

Dél

Afrika elnökévé választották. Leköszönése után az AIDS és a szegénység elleni

küzdelmet szolgálta,

de személyesen neki köszönhető, az is, hogy Dél-Afrika lett a 2010-es

futball világbajnokság színhely

e. Mandela világszerte a szabadság, az egyenlőség, a

megbékélés és az emberi jogok tiszteletének a jelképévé vált.

Munkásságának elismeréseként

2010-

től az ENSZ Nemzetközi Nelson Mandela Nappá nyilvánította DélAfrika első fekete

elnökének születésnapját.

A Nelson Man

dela Napot először 1991ben, a politikus 91 születésnapja alkalmából rendezték

meg New York-

ban, ahol egy nagyszabású jótékonysági koncert keretében szupersztárok

tisztelegtek a szabadságharcos életműve előtt.

A Mandela-

nap sohasem lesz állami ünnep, de olyan nap lesz, amellyel a közösséget kell

szolgálni. Abban reménykedünk, hogy az emberek szentelnek időt közösségük

életkörülményeinek javítására

 

Takalani Esther Netshitenzhe, aasszonya beszédében a fajgyűlölet elleni harcra és a

Dél

Afrikai Köztársaság nagykövet

Afrikai Köztársaság nagykövet

h

átrányos helyzetben élő emberekre hívta fel a figyelmet. „Mandela azt szeretné, ha minden

ember azzal ünnepelne, hogy lépéseket tesz egy jobb világ létrehozása érdekében, ez

különösképp vonatkozik a gyermekekre, hiszen az övéké a jövő.”

emelte ki beszédében a

nagykövet asszony.

Az első fekete bőrű dél

afrikai elnök politikai örökségét őrző Mandela Alapítvány

indítván

yozta, hogy ezen a napon mindenki szenteljen 67 percet jótékonyságnak. Mandela 67

éven át küzdött az egyenlőségért Dél

Afrikában. A Mandela Nap szellemét követve e napon a

Holokauszt Emlékközpontban is hátrányos helyzetű gyerekeknek adták meg a lehetőséget,

hogy m

egmutassák magukat a hazai közvéleménynek. A Dr. Ámbédkar Gimnázium diákjai

egy óriás puzzle kirakásával csatlakoztak Nelson Mandela felhívásához, majd megnézték

a

Mandela harcát feldolgozó nemrég bemutatott

Invictus – A legyőzhetetlen című filmet is,

Morgan Freeman főszereplésével.

Az alkotás Nelson Mandela önéletrajzi művén, a Long

Walk To Freedom (Hosszú út a szabadságig)

 

A pakisztáni születésű Shekhar Kapur rendező Mandeláról

elmondta:

„Hasonlóan nagy formátumú spirituális vezető, mint Gandhi. A győzelemhez nincs szüksége

véres harcra.”

A sajókazai és alsózsolcai diákok egész nap az emlékközpont vendégei voltak. Ahol színes

tenyérnyomatok készítése, filmnézés és kiállítás látogatás mellet

t egy fényképezés erejéig

előkerült a foci vb kabalája és híres

neves labdája is.

 

Takalani Esther Netshitenzhe nagykövet asszony beszéde

Nelson Mandela

története és az Invictus című film

1994-

ig DélAfrikában az apartheid politikája volt érvényben, ami elkülönítette a fehér és a

fekete embereket. A választásokon csak fehérek

szavazhattak, a feketék nem. Mandela és több

társa arcképének használata bűncselekmény volt. Mandela és mások harcoltak az elkülönítés

rendszere ellen, ami hivatalosan 2004-

ben ért véget, amikor ő lett DélAfrika első fekete elnöke.

Mandela Mvezoban született egy kis faluban Umtata város közelében 1918

. július 18án. Egész

életében –

67 éven keresztül – az egyenlőségért harcolt. Kész volt meghalni annak érdekében,

hogy a feketék és a fehérek egy

enlőként éljenek egymás mellett és kölcsönösen tiszteljék

egymást. Az ügy iránt elkötelezettségét nemzetközileg is el

ismerték, míg ő 27 éven keresztül a

börtönben ült. Fekete és fehér bőrű barátait

, akik szintén az apartheid ellen harcoltak vele együtt

letartóztatták, míg mások a letartóztatás és a halálbüntetés elől menekülve elhagyták az országot.

A vi

lág különböző pontjain telepedtek le, sokan közülük Magyarországon éltek, tanultak és

dolgoztak. Dél

Afrikának ma képviselete van Magyarországon, amely a két ország

kapcsolatának erősítését szolgálja. A nemzetközi közösség végül csatlakozott Mandelához és

barátaihoz a fehérek és feketék elkülönítése elleni harcban, 1994

ben az apartheid véget ért és

egy új Dél

Afrika jött létre az egyenlőség értékrendjével. Ő volt az első elnök, akit fehérek és

feketék együtt választottak meg. Amikor elnökké választották keményen dolgozott a fehérek és

feketék közötti béke megteremtésén, a megbékélés és megbocsátás előmozdításán. 1993

-ban

béke Nobel Díjat kapott (75 éves volt ekkor) az akkori elnökkel egyetemben

, aki szintén

egyetértett az apa

rtheid megszüntetésével. Kiemelkedő embereknek, hősöknek ítélik oda a Nobel

díjakat. Magyarországon is számos tudós kapott már Nobel díjat. Man

dela a kormányzati ciklus

lejártával nyugdíjba vonult, de továbbra is a szeretet, a béke és a megbékélés üzeneté

t közvetíti.

Azóta is azon dolgozik

, hogy egy jobb világot hozzon létre különösen a gyerekek számára.

Létrehozta a Nelson Mandel

a Alapítványt, amelynek számos ága a szegény és beteg

gyermekeket támogatja Dél

Afrikában. Jelenleg ez Mandela fő célkitűzése. Július 18án volt a

születésnapja. Tegnap töltötte

be a 92. életévét, születésnapját pedig már nemzetközi szinten

ünneplik. Mandela azt szeretné

, ha minden ember azzal ünnepelne, hogy lépéseket tesz egy jobb

világ létrehozása érdekében, ez különöskép

p vonatkozik a gyermekekre, hiszen az övéké a jövő.

Ma itt vannak velünk a sajókaza

i, alsózsolcai Dr. Ámbédkar Gimnázium tanulói, hogy együtt

tegyünk valamit a jó ügy érdekében.

Az I

nvictus című film arról szól, hogy Mandela hogyan használta ki a DélAfrikában rendezett

Rugby világbajnokságot

a dél-afrikaiak összekovácsolása érdekében. Az apartheid idején a

rugby a fehérek sportja volt. A feketék és néhány fehér ember futballozott.

A rugby

világbajnokságot egy évvel azután rendezték Dél

Afrikában, hogy véget ért a feketéket és

fehéreket elkülönítő rendszer. Bár a rendszer megbukott a fehér és feket

e délafrikaiak még

mindig nem bíztak egymásban. Miután elnökké választották

, Mandela együttműködött a

bajnokságon játszó dél

-afrikai rugby csapattal, hogy minden délafrikaihoz eljusson az üzenet: ha

az emb

erek együttműködnek és megbocsátanak egymásnak nagy sikereket érhetünk el. A

világbajnokság alatt a fehérek és a feketék is megtanulták Mandelától

, hogy nem szabad bőrszín

alapján ítélni. Ez inspirált

a a rugby csapatot is és minden dél-afrikait, hogy támogassák a

csapatot.

A film az

zal a jelenettel kezdődik, hogy Mandelát kiengedték a börtönből 27 év után 1990-ben,

az apartheid véget érése előtt. Látni fogjátok

, hogy a ti korotokban lévő fehér bőrű gyerekek

rugbyznek divatos sportfelszerelésben és edzővel egy csodaszép játszótéren. Az út túloldalán

pedig fekete gyerekek futballoznak egy poros játszótéren, kopott ruhákban. A valóságban is így

volt.

Amikor a fekete gyerekek meglátják Mandela autóját, amivel a börtönből kifelé viszik

boldogan kiáltozzák a nevét, mert tudják, azért engedték ki, hogy megváltoztassa a feketéket és

fehéreket elkülönítő rendszert, és egyenlőséget teremtsen. A fehér gyerekek ellenben nem tudtak

Mandeláról és csodálkoznak a fekete gyerekek örömujjongásán. A film hátralévő részében

az

újonnan megválasztott Mandela elnököt láthatjuk

, aki sportemberekkel együtt azon

munkálkodik, hogy a megbékélés üzenetét küldje a világnak. Jó szórakozást a filmhez!

Nelson Mandela Nap

Budapest

– Holokauszt Emlékközpont, 2010-07-19

 

című könyvön alapul.fogalmazott akkor az ünnepelt.

A Holokauszt Emlékközpontban megtartott rendezvényen