A Dél–Afrikai Köztársaság Nagykövetsége és a Holokauszt Emlékközpont 2010. július 19–én,
Nelson Mandela Nap Budapesten
A Dél
–Afrikai Köztársaság Nagykövetsége és a Holokauszt Emlékközpont 2010. július 19–én,
hétfőn, Magyarországon első ízben rendezett
Nelson Mandela Napot. Budapest ezzel
csatlakozott 7 másik világvároshoz, ahol a Mandela Nap ünnepélyes külsőségek között önálló
eseményként kerül
t megrendezésre.
A
z idén 92. születésnapját ünneplő dél–afrikai politikus és szabadságharcos 27 évet töltött
börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszusban (ANC) végzett anti
–fajellenes tevékenysége
miatt, csak 1990-
ben engedték szabadon. 1993-ban Nobel-békedíjat kapott. 1994-től 1999-ig
Dél
–Afrika elnökévé választották. Leköszönése után az AIDS és a szegénység elleni
küzdelmet szolgálta,
de személyesen neki köszönhető, az is, hogy Dél-Afrika lett a 2010-es
futball világbajnokság színhely
e. Mandela világszerte a szabadság, az egyenlőség, a
megbékélés és az emberi jogok tiszteletének a jelképévé vált.
Munkásságának elismeréseként
2010-
től az ENSZ Nemzetközi Nelson Mandela Nappá nyilvánította Dél–Afrika első fekete
elnökének születésnapját.
A Nelson Man
dela Napot először 1991–ben, a politikus 91 születésnapja alkalmából rendezték
meg New York-
ban, ahol egy nagyszabású jótékonysági koncert keretében szupersztárok
tisztelegtek a szabadságharcos életműve előtt.
A Mandela-
nap sohasem lesz állami ünnep, de olyan nap lesz, amellyel a közösséget kell
szolgálni. Abban reménykedünk, hogy az emberek szentelnek időt közösségük
életkörülményeinek javítására
Takalani Esther Netshitenzhe, aasszonya beszédében a fajgyűlölet elleni harcra és a
Dél
–Afrikai Köztársaság nagykövet
–Afrikai Köztársaság nagykövet
h
átrányos helyzetben élő emberekre hívta fel a figyelmet. „Mandela azt szeretné, ha minden
ember azzal ünnepelne, hogy lépéseket tesz egy jobb világ létrehozása érdekében, ez
különösképp vonatkozik a gyermekekre, hiszen az övéké a jövő.”
– emelte ki beszédében a
nagykövet asszony.
Az első fekete bőrű dél
–
–afrikai elnök politikai örökségét őrző Mandela Alapítvány
indítván
yozta, hogy ezen a napon mindenki szenteljen 67 percet jótékonyságnak. Mandela 67
éven át küzdött az egyenlőségért Dél
–Afrikában. A Mandela Nap szellemét követve e napon a
Holokauszt Emlékközpontban is hátrányos helyzetű gyerekeknek adták meg a lehetőséget,
hogy m
egmutassák magukat a hazai közvéleménynek. A Dr. Ámbédkar Gimnázium diákjai
egy óriás puzzle kirakásával csatlakoztak Nelson Mandela felhívásához, majd megnézték
a
Mandela harcát feldolgozó nemrég bemutatott
Invictus – A legyőzhetetlen című filmet is,
Morgan Freeman főszereplésével.
Az alkotás Nelson Mandela önéletrajzi művén, a Long
Walk To Freedom (Hosszú út a szabadságig)
A pakisztáni születésű Shekhar Kapur rendező Mandeláról
elmondta:
„Hasonlóan nagy formátumú spirituális vezető, mint Gandhi. A győzelemhez nincs szüksége
véres harcra.”
A sajókazai és alsózsolcai diákok egész nap az emlékközpont vendégei voltak. Ahol színes
tenyérnyomatok készítése, filmnézés és kiállítás látogatás mellet
t egy fényképezés erejéig
előkerült a foci vb kabalája és híres
–neves labdája is.
Takalani Esther Netshitenzhe nagykövet asszony beszéde
Nelson Mandela
története és az Invictus című film
1994-
ig Dél–Afrikában az apartheid politikája volt érvényben, ami elkülönítette a fehér és a
fekete embereket. A választásokon csak fehérek
szavazhattak, a feketék nem. Mandela és több
társa arcképének használata bűncselekmény volt. Mandela és mások harcoltak az elkülönítés
rendszere ellen, ami hivatalosan 2004-
ben ért véget, amikor ő lett Dél–Afrika első fekete elnöke.
Mandela Mvezoban született egy kis faluban Umtata város közelében 1918
. július 18–án. Egész
életében –
67 éven keresztül – az egyenlőségért harcolt. Kész volt meghalni annak érdekében,
hogy a feketék és a fehérek egy
enlőként éljenek egymás mellett és kölcsönösen tiszteljék
egymást. Az ügy iránt elkötelezettségét nemzetközileg is el
ismerték, míg ő 27 éven keresztül a
börtönben ült. Fekete és fehér bőrű barátait
, akik szintén az apartheid ellen harcoltak vele együtt
letartóztatták, míg mások a letartóztatás és a halálbüntetés elől menekülve elhagyták az országot.
A vi
lág különböző pontjain telepedtek le, sokan közülük Magyarországon éltek, tanultak és
dolgoztak. Dél
–Afrikának ma képviselete van Magyarországon, amely a két ország
kapcsolatának erősítését szolgálja. A nemzetközi közösség végül csatlakozott Mandelához és
barátaihoz a fehérek és feketék elkülönítése elleni harcban, 1994
–ben az apartheid véget ért és
egy új Dél
–Afrika jött létre az egyenlőség értékrendjével. Ő volt az első elnök, akit fehérek és
feketék együtt választottak meg. Amikor elnökké választották keményen dolgozott a fehérek és
feketék közötti béke megteremtésén, a megbékélés és megbocsátás előmozdításán. 1993
-ban
béke Nobel Díjat kapott (75 éves volt ekkor) az akkori elnökkel egyetemben
, aki szintén
egyetértett az apa
rtheid megszüntetésével. Kiemelkedő embereknek, hősöknek ítélik oda a Nobel
díjakat. Magyarországon is számos tudós kapott már Nobel díjat. Man
dela a kormányzati ciklus
lejártával nyugdíjba vonult, de továbbra is a szeretet, a béke és a megbékélés üzeneté
t közvetíti.
Azóta is azon dolgozik
, hogy egy jobb világot hozzon létre különösen a gyerekek számára.
Létrehozta a Nelson Mandel
a Alapítványt, amelynek számos ága a szegény és beteg
gyermekeket támogatja Dél
–Afrikában. Jelenleg ez Mandela fő célkitűzése. Július 18–án volt a
születésnapja. Tegnap töltötte
be a 92. életévét, születésnapját pedig már nemzetközi szinten
ünneplik. Mandela azt szeretné
, ha minden ember azzal ünnepelne, hogy lépéseket tesz egy jobb
világ létrehozása érdekében, ez különöskép
p vonatkozik a gyermekekre, hiszen az övéké a jövő.
Ma itt vannak velünk a sajókaza
i, alsózsolcai Dr. Ámbédkar Gimnázium tanulói, hogy együtt
tegyünk valamit a jó ügy érdekében.
Az I
nvictus című film arról szól, hogy Mandela hogyan használta ki a Dél–Afrikában rendezett
Rugby világbajnokságot
a dél-afrikaiak összekovácsolása érdekében. Az apartheid idején a
rugby a fehérek sportja volt. A feketék és néhány fehér ember futballozott.
A rugby
világbajnokságot egy évvel azután rendezték Dél
–Afrikában, hogy véget ért a feketéket és
fehéreket elkülönítő rendszer. Bár a rendszer megbukott a fehér és feket
e dél–afrikaiak még
mindig nem bíztak egymásban. Miután elnökké választották
, Mandela együttműködött a
bajnokságon játszó dél
-afrikai rugby csapattal, hogy minden dél–afrikaihoz eljusson az üzenet: ha
az emb
erek együttműködnek és megbocsátanak egymásnak nagy sikereket érhetünk el. A
világbajnokság alatt a fehérek és a feketék is megtanulták Mandelától
, hogy nem szabad bőrszín
alapján ítélni. Ez inspirált
a a rugby csapatot is és minden dél-afrikait, hogy támogassák a
csapatot.
A film az
zal a jelenettel kezdődik, hogy Mandelát kiengedték a börtönből 27 év után 1990-ben,
az apartheid véget érése előtt. Látni fogjátok
, hogy a ti korotokban lévő fehér bőrű gyerekek
rugbyznek divatos sportfelszerelésben és edzővel egy csodaszép játszótéren. Az út túloldalán
pedig fekete gyerekek futballoznak egy poros játszótéren, kopott ruhákban. A valóságban is így
volt.
Amikor a fekete gyerekek meglátják Mandela autóját, amivel a börtönből kifelé viszik
boldogan kiáltozzák a nevét, mert tudják, azért engedték ki, hogy megváltoztassa a feketéket és
fehéreket elkülönítő rendszert, és egyenlőséget teremtsen. A fehér gyerekek ellenben nem tudtak
Mandeláról és csodálkoznak a fekete gyerekek örömujjongásán. A film hátralévő részében
az
újonnan megválasztott Mandela elnököt láthatjuk
, aki sportemberekkel együtt azon
munkálkodik, hogy a megbékélés üzenetét küldje a világnak. Jó szórakozást a filmhez!
Nelson Mandela Nap
Budapest
– Holokauszt Emlékközpont, 2010-07-19
című könyvön alapul.– fogalmazott akkor az ünnepelt.
A Holokauszt Emlékközpontban megtartott rendezvényen
