A holokauszt idején embereket mentő Salkaházi Sára nővért ábrázoló mozaik, s „az épített környezet vonzza a közösséget.
Erdő Péter: az egyháznak olyan küldetése van, ami változtathat a körülményeken
Az egyháznak olyan küldetése és mondanivalója van, ami változtathat a körülményeken; különösen a világi hívők teljesítenek rendkívül fontos küldetést,
amikor az evangélium szerint látják el feladataikat – mondta Erdő
Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek pünkösd hétfőn a
fővárosi máriaremetei kegytemplom előtt, az Esztergom-Budapesti
Főegyházmegye pünkösdi ifjúsági és családi napján rendezett
pódiumbeszélgetésen.
A Karizmák ünnepe a papság évében című rendezvényen a bíboros
kiemelte: a szeretetet nem lehet pótolni, e nélkül még a szociális
ellátó rendszerek sem működnek hatékonyan. Ki lehet számítani, hogy
a ráfordított pénzből gazdasági értelemben is kevesebb az eredmény,
ha nem szeretettel végzik a különböző szervezetek a munkájukat –
hangsúlyozta.
A bíboros annak kapcsán, hogy az Európai Püspöki Konferenciák
Tanácsának (CCEE) elnökeként egy delegációval XVI. Benedek pápánál
Rómában járt, közölte: a közelmúltban az európai püspöki karok
létrehozták Zágrábban a Caritas in veritate bizottságot. Ez azt
jelenti, hogy az egyház a társadalmi tanítását és szociális
küldetését nem mereven elválasztott területekre bontva szeretné
teljesíteni, hanem az igazságosság és a béke jegyében egymással
összefüggésben kívánja megközelíteni.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: „nincs környezetvédelem anélkül,
hogy az igazságosságra ne gondolnánk”. Az egész emberiségnek
egymással közösséget kell érezni, „csak akkor tudjuk például a
teremtett környezetünket megvédeni és élhető módon átadni a
következő nemzedékek számára”. Mint mondta, az egyház neveléssel rá
tudja ébreszteni az embert az egyéni felelősségére ezen a területen
is.
A hamarosan befejeződő papság évéről Erdő Péter elmondta: papság
nélkül nincs egyház, „a papság az egyház szíve”; az egyház a világ
üdvösségére szolgál, ebben a papságnak központi szerepe van. Ezért
fontos ez az esztendő, amikor a világ különböző országaiból a papok
közös zarándoklaton vesznek részt, imaakciókat, lelkigyakorlatokat
tartanak. Esztergomban az egész magyar nyelvterület papsága
találkozott áprilisban, júniusban pedig Márivölgybe mennek az
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjai, ahol „meglátogatják
szlovák testvéreiket is” – tette hozzá.
Meszlényi Zoltán vértanú püspökről közölte: az egyház
működőképességéért kész volt feláldozni az életét. Személyével
indultak meg a kommunista egyházüldözés boldoggá avatási
szertartásai napjainkban, a következőt nyáron Nagyváradon tartják. A
kommunizmus éveiben püspökök, papok, szerzetesek tucatjai haltak
vértanúhalált – emlékeztetett.
Erdő Péter beszélt arról is, hogy Mindszenty József esztergomi
érsek, hercegprímás „boldoggá avatási ügyének reálisak az esélyei”.
A sok dokumentum, ami az utóbbi években napvilágot látott, „semmit
nem von le Mindszenty József emberi és erkölcsi nagyságából”, inkább
csak az akkori korszak körülményeit mutatja be. Ezek az iratok
teszik világossá, hogy „nem is volt olyan nagy az az úgynevezett
ellentét VI. Pál pápa és Mindszenty bíboros között” – mondta.
A magyar egyház jövőjéről kiemelte: „ez az egyház az idők
végezetéig fogja járni útját az emberiséggel és beteljesíti
kötelességét”. A papok hiányában a világiak is elláthatnak bizonyos
feladatokat, s az egyházi szeretetszolgálatban nagyon aktuális a
világiak közreműködése. Az igazán nehéz feladatnak azt mondta, hogy
a valóban rászorulókhoz kerüljenek az adományok, mert ezeket az
embereket fel is kell kutatni, meg kell tudni találni.
Ezzel kapcsolatban rámutatott: egy-egy család krízishelyzetének
felkutatása úgy lehetséges, ha ismerik egymást az emberek egy
közösségen belül. A vallási élet nem zárkózhat el a civil
társadalomtól, nekünk nyitott közösségnek kell lenni –
fogalmazott.
Erdő Péter az egyházi programok között egyebek mellett felhívta a
figyelmet a június 6-i Úr napi körmenetre országszerte, az őszi
magyar katolikus kultúra hetére, a szeptember 11-én tartandó, a
felújított máriapócsi nemzeti szentély és a kegykép átadására. Utalt
arra is, hogy az esztergom-budapesti főegyházmegyében megkezdték a
plébániák főpásztori személyes látogatásait, eddig a mintegy 140
plébániából 17-et kerestek fel.
Örvendetes jelenségként értékelte, hogy Újpalotán a nemrégiben
létesült plébániatemplomban elkészült a holokauszt idején embereket
mentő Salkaházi Sára nővért ábrázoló mozaik, s „az épített környezet
vonzza a közösséget”. Arról is szólt, hogy 375 éves a Pázmány Péter
esztergomi érsek által alapított egyetem, ez pedig az első
felsőoktatási intézmény, ami máig folyamatosan működik.
A pódiumbeszélgetés után Erdő Péter misét mutatott be
Máriaremetén.
BreuerPress/MTI
