A Wesley János Lelkészképző Főiskola Theológus és Lelkész Szak hallgatói, oktatói és munkatársai igaz bűnbánattal és együttérző szeretettel gondolnak
e napon a Soáh áldozataira és azokra a zsidó testvéreinkre, akik ma is csontba rekesztett fájdalomként hordozzák magukban az istenellenes antiszemitizmus gyilkos tobzódásának fájdalmait.
Megrendült bűntudattal gondolunk e napon is arra, hogy a
keresztények részvétlensége, a zsidó sors iránti programmatikus
érzéketlensége, a Mennyei Atya és Jézus Krisztus iránti szeretetük
drámai meghidegülése, e szeretetnek a nemzet, a faj és egyéb evilági
gyarló hívságok iránti önvesztő vonzalmakra váltása, theologizálásuk
és bibliaértelmezésük antiszemita lelkületű elferdülései mily
könyörtelen természetességgel segítették a Sínai-hegyi kijelentő, a
Szentírás Istene által választott nép, a zsidóság történelmileg
egyedülálló elpusztítására törekvő sátáni indulatok
felhorgadását.
Különösen megrendülten, és személyesen külön is átélt felelősséggel
gondolunk emellett egyházaink és keresztény közösségeink sokaságának
a Sínai-hegyi kijelentőt bálványokra felcserélő testiességben fogant
lelki megtompulására, amelynek következményeként ők maguk is
látványos hallgatással, sőt, nem egy esetben harsogó helyesléssel
fogadják a hazánkban fél évszázad elteltével ismét ricsajossá váló
antiszemitizmus és rasszizmus képviselőit és azok istentelen
igéit.
Az Örökkévaló szavai azonban a nyelv és a gondolkozás rettenetes
bűneinek megújuló hullámverései között is megállnak, és e szomorú
napon különösen is kötelességünknek tartjuk bizonyságot tenni
Jeremiás próféta Izrael népéről hirdetett reménységéről: „Kegyelmet
kapott a pusztában a fegyvertől megmenekült nép, a nyugalma felé
tartó Izráel”, mert „örökkévaló szeretettel szerette” őt az Úr.
Dr. Majsai Tamás
a WJLF Theológus és Lelkész Szak
dékánja
